Felmossák velünk a padlót az EU-ban

Rehnt a BBC televízió HardTalk című interjúműsora szólaltatta meg. Ez a műsor a külföldre sugárzó BBC World számára készül, de szerdán a BBC nagy-britanniai változatának honlapján is hozzáférhetővé vált - írta az

Az EU-bizottsági alelnök az interjúban azt mondta: Magyarország "az utóbbi időben hozott néhány olyan döntést, amelyekről úgy tűnik, hogy nem felelnek meg teljesen az európai jognak". "Jelenleg elemezzük például a médiaszabadsággal és a jegybanki függetlenséggel összefüggő, valamint a gazdasági-pénzügyi kérdések területén (hozott) döntések tartalmát és hatását" - fogalmazott Rehn.

"Komoly aggályaink vannak a jegybanki függetlenségről szóló törvénnyel kapcsolatban ... a jegybanki függetlenségről szóló törvény módosítása az egyik előfeltétele annak, hogy megállapodás születhessen egy új mentőcsomagról vagy egy elővigyázatossági programról az Európai Unióval" - mondta a BBC-műsorban Olli Rehn. Hozzátette, hogy az EU "rendszeres kapcsolatban" van a magyar hatóságokkal, és ő a jövő hét végén találkozik Fellegi Tamással, a nemzetközi pénzügyi tárgyalások folytatásával megbízott tárca nélküli miniszterrel, akivel "alkalmunk lesz megbeszélni ezt a kérdést".

Újabb feddés

Közben véget ért az Európai Bizottság szerdai ülése, mely után kiadtak egy közleményt. Eszerint Magyarország nem tett elegendő intézkedést annak érdekében, hogy "időben és tartósan" kiigazítsa túlzott államháztartási hiányát. A testület ennek megállapítását javasolja az uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is.

Tavaly Magyarország tiszteletben tartotta ugyan a GDP-hez viszonyított 3 százalékos deficithatárt, és az idén is várhatóan ez alatt marad, de ez elsősorban egyszeri lépéseknek köszönhető, és jövőre a hiány már 0,25 százalékponttal ismét meghaladhatja a határt - derül ki a közleményből. Eszerint a magyar államháztartási mérleget jelentős mértékben "egyszeri bevételek befolyásolják", amelyek "nem eredményeznek tartós hiánykorrekciót", a szerkezeti mérleg helyzete pedig rosszabbodott.

Meglepetés

Olli Rehn pénzügyi biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy Magyarország ősz vége óta további intézkedéseket hozott a deficit leszorítására. Úgy vélte azonban - megerősítve a közleményt -, hogy ez nem elégséges a hiány tartós küszöb alatt tartására. Elismerte, hogy a tavalyi államháztartási többletet figyelembe véve a bizottság megállapítása meglepetésként hathat. A bizottság azonban nem látja biztosítottnak a csökkenés fenntarthatóságát a közleményben is említett megfontolások miatt - fejtette ki.

Kijelentette azt is: a túlzott deficit miatt Magyarország ellen folyó eljárás "nem új, és nem kizárólag a jelenlegi kormány felelőssége". Hangoztatta: biztosítani kell a gazdaságba vetett bizalmat Magyarországon, ezt a bizottság a lakosság érdekeként kezeli. Amennyiben a miniszteri tanács egyetért a bizottság javaslatával, a testület újabb ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország számára. Rehn jelezte azt is, hogy ezt követően az uniós szabályok értelmében lehetőség van akár uniós források visszatartására is.

Nem szüntették meg az eljárást

Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja még novemberben, az őszi gazdasági előrejelzés ismertetésekor válaszolta azt a BruxInfo kérdésére, hogy bár a magyar államháztartás várhatóan 2011-ben 3,6 százalékos többletet produkál (főként a magánnyugdíjpénztári vagyon költségvetési becsatornázása miatt), 2012-ben pedig 2,8 százalékos hiányt vetített előre a testület, de szerinte 2013-ban már ismét 3 százalék fölé (3,7%) emelkedhet a költségvetési deficit. Olli Rehn ezért nem tartotta indokoltnak a 2004 nyara, gyakorlatilag uniós taggá válásunk óta folyó eljárás megszüntetését.

"Nem maradt más választás"

A lap forrásai úgy fogalmaztak: „nem maradt más választása az Európai Bizottságnak, mint a túlzott deficiteljárás újabb szakaszba léptetése”. A testület annak kimondását kéri a Tanácstól, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós pénzügyminiszterek (ECOFIN) 2009 nyarán tett ajánlásait. Ha az ECOFIN minősített többséggel elfogadja a bizottsági értékelést, a dosszié visszakerül a Bizottsághoz, amely saját hatáskörben két dolgot tehet.

Egyrészt új ajánlásokra tehet javaslatot a Tanácsnak, másrészt szankcionálhatja az országot, mégpedig a kohéziós alapból járó kifizetések felfüggesztésének kezdeményezésével. Ezt viszont eddig még soha nem alkalmazta a Bizottság egyetlen tagországgal szemben sem.

A Bizottság azt is közölte, hogy továbbra sem zárult le az az elemzés, amelynek keretében az testület a nemrégiben elfogadott magyar törvényeket veti össze az Európai Unió jogi előírásaival. Jövő heti ülésén a testület a tervek szerint újra foglalkozik a témával.

A bizottság szóvivője szerdán azt is elmondta, hogy folyamatos kapcsolatban maradnak a kormánnyal. Hozzátette: reményeik szerint nem lesz szükség szabálysértési eljárás indítására, mert a magyar fél a konzultációk nyomán megteszi az esetlegesen szükségesnek látott változtatásokat.

A kormány szívesen fogadja a javaslatokat

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben reagált a Bizottság bejelentésére. Eszerint "a kormány készen áll minden észrevétel és javaslat megvitatására az Európai Bizottsággal a túlzott deficiteljárásról szóló döntéssel kapcsolatban. A nemzeti ügyek kormánya elkötelezett a múlt hibáinak kijavítása iránt, ezért tovább megyünk az államadósság csökkentésének és a költségvetési hiány 3% alatt tartásának útján. Ennek megvalósítása során folyamatosan konzultálunk az Európai Bizottsággal és szívesen fogadjuk javaslataikat, felvetéseiket.

A nemzeti ügyek kormánya a teljesítményben hisz, a számok pedig önmagukért beszélnek: az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta először 2012-ben lesz 3% alatt a költségvetés hiánya, így egyike vagyunk azon hét uniós tagállamnak, amely teljesíteni tudja ezt a célt. Ráadásul a kormány úgy adott tárgyalási mandátumot Fellegi Tamásnak az IMF-fel való megbeszélésekre, hogy erősítse meg: a 2013-as költségvetés hiányát is 3% alatt fogjuk tartani"- írják.