Felkavaró kijelentést tett Selmeczi

Folytatja kommunikációs hadjáratát a Fidesz a magánnyugdíjpénztárak ellen. A " nyugdíjvédelmi megbízott" ma bejelentette: Miután a bruttó hazai termék (GDP) egy százaléka került be évente a magán-nyugdíjpénztárakba, így ha 1998-ban ezek nem jönnek létre, akkor mára nem 80, hanem csak 70 százalék lenne a magyar államháztartás GDP arányos adóssága.

A magánnyugdíjpénztárak és az MSZP felháborodással reagáltak a fideszes politikus kijelentéseire. Az ellenzéki párt szerint a kormányzat "soha nem látott megszorításokra készül" és a fenti kijelentés elterelő hadművelet.

"Horribilis összeg"

A kisebb adósságot alacsonyabb kamattal lehetett volna finanszírozni is - tette hozzá a fideszes politikus. Selmeczi Gabriella bejelentette, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálja - egyebek mellett - a pénztárak működési költségeit, vagyonkezelési díjait, és a vizsgálati jelentést a kormány a parlament elé terjeszti - írta az

Az eddigi vizsgálat kiterjedt arra, hogy mekkora lett volna a magán-nyugdíjpénztárak vagyona a múlt év végén akkor, ha a befizetéseket 13 évig tisztán állampapírban tartják. Az eredmény: a tényleges 3.160 milliárd forint helyett 700 milliárddal több, azaz 3.860 milliárd forint lenne a vagyon.

Egy átlagos pénztártagra vetítve - aki 13 év alatt 1,7 millió forintot fizetett be - a vagyon 2,3 millió forint helyett 2,5 milliót tenne ki - mondta Selmeczi Gabriella.

A működési költségre 150 milliárd forintot fordítottak a pénztárak, szintén 13 év alatt, amit horribilis összegnek nevezett.

A nyugdíjvédelmi megbízott végül összegezte a 700 milliárd számított hozam-különbözetet és a 150 milliárd forint működési költséget, és megjegyezte, hogy a 850 milliárd forint az éves GDP 3 százaléknak felel meg.

A 2010. évi zárszámadás adatait alapul véve a 850 milliárd forintból két évi családi pótlékot, 5 évi gyes-t és gyed-et, szintén két évi gyógyszertámogatást vagy 5 havi nyugdíjat lehetne kifizetni - tette hozzá.

'Életveszélyes volt a kötelező magánynyugdíj-pénztári rendszer'

Életveszélyes volt a kötelező magánynyugdíj-pénztári rendszer - mondta ma Selmeczi Gabriella, nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott. Most mintegy 700 milliárd hiányt találtak, ennyivel több pénz állna a számlákon, ha a teljes vagyont folyamatosan állampapírokba helyezték volna.

Az interneten formálódó pertársaságokkal kapcsolatban – a világhálón azok toborozzák egymást, akik nem kaptak reálhozamot a kasszájuktól - a népszabadság kérdésére Selmeczi Gabriella elmondta: arra biztatok, biztatunk mindenkit, hogy kétség esetén forduljanak a tagok a PSZÁF-hez, vagy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalhoz. Azon vagyunk, hogy a segítsünk a problémás helyzetek felderítésén.

Számon kérik Selmeczin a hibás számítást

Hibás adatokból vont le téves következtetést Selmeczi Gabriella miniszterelnöki megbízott, amikor hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a magánpénztári rendszerben közel 700 milliárd forint veszteség keletkezett az elmúlt években - állítja a Stabilitás Pénztárszövetség.

Alaptalanul vádolta meg a magánnyugdíjpénztárakat Selmeczi Gabriella akkor, amikor azt mondta, mintegy 700 milliárd forint veszteség keletkezett a magánpénztári rendszerben az elmúlt években - közölte a Stabilitás Pénztárszövetség hétfőn. Bába Julianna, a szövetség elnöke elmondta: a pénztárakat tömörítő érdekképviseleti szervezet értetlenül áll az elmúlt napok kormányzati megnyilvánulásai előtt, amelyek sok esetben nélkülözik a tényeket, vagy valós tényeket tüntetnek fel hamis színben.

A szövetség indítványozza, hogy a miniszterelnöki megbízott hozza nyilvánosságra mai kijelentéseinek alapját képező számítások módszerét és az annak alapját képző adatsorokat. Ugyanis szerintük a kormánynak dolgozó kutatóintézetek rosszul számolnak, amikor a magánpénztári rendszer államháztartásra gyakorolt hatását próbálják megbecsülni.

Mit számol el a kormány?

Selmeczi Gabriella szerint a „vizsgálat kiterjedt arra, hogy mekkora lett volna a magánnyugdíjpénztárak vagyona a múlt év végén akkor, ha a befizetéseket 13 évig tisztán állampapírban tartják. Az eredmény: a tényleges 3160 milliárd forint helyett 700 milliárddal több, azaz 3860 milliárd forint lenne a vagyon.” Ez a számítás csak abban az esetben lenne igaz, ha a pénztárak a működésük 12 éve alatt mindig egyforma cashflow-val rendelkeztek volna (minden évben ugyanannyi lett volna a tagdíj, azaz nem nőtt vagy nem csökkent volna) és a hosszú lejáratú állampapír index (MAXC) minden nap egyformán emelkedett volna. Ebben az esetben lehetne csak azt mondani, hogy a piaci értéknek meg kellett volna duplázódnia - írta a

Csakhogy ez az ideális helyzet soha nem állt be: például a tagdíjakat 1998-ban 6 százalékon befagyasztották, és kisebb-nagyobb mértékben a magánpénztári rendszer indulásától folyamatos volt az állami rendszerbe visszalépők száma. Ennek tetőpontját a 2009-es év jelentette, amikor 62 ezer 52 év feletti ember tért vissza vagyonával együtt az állami rendszerbe.

Emellett a pénztáraknak nem csak az ismert kifizetési (garancia díj, tagnyilvántartás, felügyeleti díj) kötelezettségei, hanem likviditás-tartási kötelezettsége van, azaz nem minden pénzt fektethet be, a likviden tartott eszközökön pedig nyilvánvalóan más hozam érhető el. Nem beszélve arról, hogy a mindenkori kormányzat rendeletekben határozta meg a befektetések kereteit, amikor rendelkezett a befektetési eszközök nagyságáról az egyes portfóliókban.

Nem 12 évre készültek

A hetilap cikke rávilágít arra is, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer alapvetően abból a célból hozták létre, hogy a pályakezdők 40 év munkaviszony után az állami tb-nyugdíjból kapott 75 százalékos nyugdíjuk feletti részt a magánpénztári rendszerből kapják. Magyarán ennyi ideje lett volna egy pénztárnak a befizetésekből felhalmozódó egyéni vagyon befektetésével hozamokat elérni. Ha viszont a felhalmozási időszak negyedénél készítünk kasszát, mint ahogyan most ezt a kormányzat 12 év működés után megteszi, óhatatlanul rosszabb eredmény jön ki.

Nem ad valós képet a reálhozamban nem részesülő tagok számáról az a kormányzati kommunikáció sem, amely elhallgatja, hogy a kifizetésben nem részesülő volt pénztártagok mintegy 40 százalékának semmilyen befizetése nem volt. Az összkép azonban a pénztárakra nézve így is kedvező, hiszen a tagok 81 százalékánál pozitív reálhozamot értek el 1998 és 2010 között, az egy tagra jutó átlagos reálhozam pedig meghaladta 76 ezer forintot.