Feljelenteni a feljelentőket

Nem kétséges, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) létrehozásáról szóló, december 17-én elfogadott törvény „alkotmánysértő, ellentétes az alkotmányosság legalapvetőbb normáival” – ez a konklúziója a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) független szervezet állásfoglalásának. A hazai jogbiztonságot jellemzi a folytatás: „Az Alaptörvénnyel azonban – annak negyedik módosítása után – nem feltétlenül ellentétes.”

Az Orbán-kormány lényegében hatalomra kerülése óta ígéri, hogy feltárja a kommunista diktatúra bűneit, a hatalom birtokosainak kilétét, megnevezi és felelősségre vonja a bűnösöket a pártállam vezetőitől a tartótiszteken át az ügynökökig. A NEB létrehozását az Alaptörvénybe foglalták, megalakítása azonban 2012 óta húzódott. A kommunistázásban időről időre a Jobbikot is megszégyenítő Fidesz–KDNP számára egyre kínosabbá vált a halogatás. Decemberben ráadásul a teljes ügynöklista nyilvánosságra hozását célzó szocialista javaslatra nyíltan nemet mondott a kormányoldal. Innen aligha lehetett visszakozni: a kampányra létrejött hát az új grémium.

A parlament immár megszokott működési rendje szerint „természetesen” sem szakmai, sem társadalmi vita nem előzte meg az év végi hajrában elkövetett törvényalkotást. A szintén kormányzati felügyelettel létrehozott Veritas Intézet, a kinevezett igazgató, Szakály Sándor inkriminált kijelentései és a német megszállás emlékműve körül kibontakozó vita, s nem utolsósorban a paksi paktum elterelte a figyelmet a NEB sebtében történt megalakításáról. Holott a testület működése – mint arra a TASZ már idézett jelentésében figyelmeztet – számos ponton magát a jogállamiságot kérdőjelezi meg.

A NEB ugyanis arra hivatott, hogy meghatározza azt a személyi kört, amely a kommunista diktatúra hatalombirtokosaként – az Alaptörvényben rögzített módon – tűrni köteles, hogy a „szerepükkel és cselekményükkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók”. Fellebbezésnek helye nincs, a bizottság megállapításai bíróság előtt önálló jogorvoslattal nem támadhatók meg. A tagok pedig nem vonhatók felelősségre az általuk közölt tény, de még vélemény miatt sem. „A jogorvoslat kizárása ebben az esetben annak nyílt beismerése, hogy Magyarország nem jogállam” – szögezi le a TASZ-jelentés.

A „kommunista hatalom birtokosa” gumifogalom, amely egy széles hatáskörű testület tetszése szerint szűkíthető vagy tágítható. Rosszabb esetben idetartozik a vállalati párttitkár, a KISZ-szervezet funkcionáriusa, a községi tanácselnök, vagy ahogyan azt a Jobbik javasolja: a bíróságok tagjai, illetve a hatalmat kiszolgáló egyházi személyek is. A bizottság munkáját a megyeszékhelyeken is „lerakattal” rendelkező hivatal fogja segíteni, kutatásaik eredményéről pedig időről időre úgynevezett „fehér könyvekben” számolnak be. A törvény szerint kötelesek együttműködni az ügyészséggel, de büntetőeljárásokat, törvénymódosítást is kezdeményeznek. Lendvai Ildikó szocialista politikus a Galamus oldalán így összegez: „A cél (...) a fenyegetettség ébren tartása”, és szerinte a NEB „inkább pártfeladatot ellátó igazolóbizottságra emlékeztet, semmint a múlt feltárását és az emlékezet eddig hiányzó konszenzusát elősegítő testületre”. Mindez az Orbán-kormány múltfeltáró ténykedésének lényegére világít rá: az „Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is” orwelli tézisét a szemünk előtt váltja valósággá.

Nem elhanyagolható a bizottság személyi összetétele sem. Az öt tagból négyet a kormánypártok delegáltak, egyet a Magyar Tudományos Akadémia elnöke – tehát csak ez utóbbi tekinthető szakmai alapon választott szereplőnek. A Fidesz–KDNP-nek minden tekintetben elkötelezett köztestületek mintájára a NEB tagjait is kilenc évre bízták meg, de munkájuk további kilenc évvel meghosszabbítható, amennyiben az új tagok kinevezéséhez nem lesz meg a kétharmados parlamenti többség. A bizottság elnökének államtitkári, tagjainak helyettes államtitkári fizetés jár. Különös kikötés, hogy a testületnek 1972. február 14-e előtt születettek nem lehetnek tagjai. Azaz senki, aki a titkosszolgálatok 1990. február 14-én kezdett átszervezésekor 18 évesnél idősebb volt. Sokan ezt úgy dekódolták: a mesterséges korhatár révén sikerült az 1969-ben született Ungváry Krisztiánt, az állambiztonsági levéltári iratok egyik legnagyobb tapasztalattal bíró kutatóját – aki a kormányzat történelemtorzítását gyakran élesen kritizálja – kizárni a NEB-tagságból.