Felcsúton a legmagasabb az egy főre jutó tőkejövedelem

A második helyen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Komlóska lett (4,1 millió forint/lakos), a harmadik pedig a Hajdú-Bihar megyei Bihardancsháza (3,5 millió forint/lakos). Ezeken a településeken egy-egy nagytőkés valószínűleg állandó lakcímmel rendelkezik. A főváros esetében nem meglepő módon (2020-hoz hasonlóan) a XII., az V. és a II. kerület teljesített a legjobban (1,7, 1,7 és 1,6 millió forint/lakos) – derül ki a GKI adataiból.

Településtípus szerint az egy tőkésre jutó jövedelmek Budapesten voltak a legmagasabbak (11,2 millió forint), majd következnek a megyei jogú városok és a városok (7,1, illetve 6,9 millió forint). A legalacsonyabb érték a községek körében volt (5,6 millió forint).

Települési szinten a tőkések legnagyobb része Budapesten és a megyei jogú városokban élt (47 százalék), de Pest megyében (16 százalék) keletkezett, és Bács-Kiskunban is magas az arányuk (6,2 százalék), míg Nógrád megye egyedüliként volt egy százalék alatti (0,6 százalék).

A NAV 2021-es adatai alapján 294 ezer magánszemély vallott be tőkejövedelmet például osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből, amelyek alapján a tőkejövedelmek jelentősen, 2300 milliárd forintra nőttek 2020-hoz (1800 milliárd forint) és 2019-hez (1700 milliárd forint) képest is.

Egy tőkejövedelmet kapóra országosan nettó 7,7 millió forint jutott 2021-ben (a nettó éves átlagkereset a KSH adatai szerint 3,5 millió forint). Kiemelkedik a tőkések felső 10 százaléka (15 ezer fő), ahol az egy főre jutó tőkejövedelem nettó 29,5 millió forint lett, és érdekesség, hogy 2021-ben kripto eszközökből származó jövedelmet 836 fő vallott (átlagosan 12,4 millió forintot) – írja a Napi.hu.

(Kiemelt képünk illusztráció: Felcsút vasútállomása a Vál-völgyi kisvasút első üzemnapján. MTI Fotó: Máthé Zoltán)