Fáklyákkal tüntettek az Alkotmánybíróság előtt emberséget követelve – fotók!

2018. november 4., 17:28

Szerző:

Több százan demonstráltak A Város Mindenkié csoport hívására az Alkotmánybíróság fővárosi, Donáti utcai szákháza előtt vasárnap délután. 

Azoknak, akik ma az utcán kényszerülnek élni, nem büntetésre van szükségük, hanem lakhatásra! – hívta fel a figyelmet a civil szervezet, amely azt követeli az Alkotmánybíróságtól, hogy képezzen valódi alkotmányos ellensúlyt a hatalom ámokfutásával szemben.

Lakhatást, nem pedig zaklatást!
Fotó: Kökényesi Gábor

A fedél nélkül élő emberek büntetéséről szóló jogszabályok a Kaposvári és a Székesfehérvári Járásbíróság szerint is alapvető jogokat sértenek. Ezért mindkét bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult. A bíróságok szerint a jogszabály-módosítás ellentétes az elesettek és szegények megsegítésének kötelezettségével, a jogállamiság követelményével, az egyenlőségre, a diszkrimináció tilalmára és a tisztességes tárgyaláshoz való jogra vonatkozó rendelkezésekkel.

Az Utcajogász Egyesület is alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett volna, kérvényüket a bíróság első fokon elutasította. Nemcsak a bírák, hanem a civilek is úgy látják,

jogilag is egyértelmű: az állam feladata nem az, hogy börtönbe küldje, hanem hogy otthonhoz segítse a rászorulókat.

Fáklyás tüntetés a hajléktalanok jogainak védelmében
Fotó: Kökényesi Gábor

A demonstráción az Utcajogász aktivistája beszélt elsőként, idézve az Alkotmánybíróság korábbi határozatát a közterületek életvitelszerű használata kapcsán, őt követve pedig felszólalnak hajléktalan emberek, aktivisták, és a törvény ellen közösen tiltakozó szakmák képviselői is:

így a szociális dolgozók, az írók, újságírók és művészek, továbbá az orvosok és a pedagógusok szakmai csoportjainak képviselői is követelték az emberséges bánásmódot.

Olyan érintettek is beszámoltak az őket ért hatósági eljárásról, akik éppen csak az elmúlt hetekben vesztették el otthonukat, lakoltatták ki őket, sőt, olyan hajléktalan emberek is elmesélték történetüket, akiket néhány hete erdei kunyhóikból is kitettek, sőt, bódéikat meg is semmisítették.

Ismert, október 15-tel hatályba lépett törvény szerint ha a hatóság három hónapon belül negyedjére szólítja fel a hajléktalan embert a közterület elhagyására, akkor megindítja a szabálysértési eljárást, ami után 72 órára azonnal őrizetbe vehető lesz az illető, ezt követően pedig a bíróság dönthet azonnali elzárásról is. Ha valaki nem fogadja el a szociális ellátást, akkor a börtönt kockáztatja. Eközben a magyarországi börtönök már most is 130 százalékos telítettséggel üzemelnek, azaz újabb elítélteket nem lehet a magyar jogszabályok megsértése nélkül elzárni.

Az eljárás során az érintettek ingóságait elveszik, a „tárolhatatlan dolgokat” megsemmisítik, a procedúráról pedig a kormányzati szándék szimbolikus lenyomataként „megsemmisítési jegyzőkönyvet” készítenek.

Fáklyás tüntetés a hajléktalanok jogainak védelmében
Fotó: Kökényesi Gábor

A hajléktalanság betiltását annak a Bajkai Istvánnak – Orbán Viktor és családja ügyvédjének, több közbeszerzés nyertesének és erzsébetvárosi alpolgármesternek – a jóvoltából foglalták alkotmányba, aki szerint a hajléktalanok csak azért élnek az utcákon, mert nem szeretik a szabályokat. Bár a Fidesz szerint senkinek nem kell hajlék nélkül maradnia, a hajléktalanszállókon van elég férőhely, jellemző, hogy a téli krízisidőszakban megnyitott szállókkal együtt országszerte mintegy 11 200 férőhelyről van szó, a hajléktalanok száma viszont ennek legalább két-háromszorosát is eléri, miközben a lakhatási válság országszerte mélyül, egyre többen kerülnek utcára.

Bár a fideszes Bajkai István – Orbán Viktor és családja ügyvédje, akiinek az jóvoltából alkotmányba foglalták a hajléktalanság betiltását – azt állítja, hogy a hajléktalanok azért élnek az utcán, mert nem szeretik a szabályokat, valójában tény:

  • 30 ezer hajléktalan emberre 11 ezer téli férőhely van a menhelyeken
  • 2017 októbere és 2018 március között 120 ember fagyott meg
  • 74-en a saját otthonukban fagytak halálra, mert nem tudtak fűteni
  • 2-3 millió magyar lakhatása veszélyeztetett, rezsi- és bérleti díj hátralékaik, hiteleik miatt
  • 2018 májusa és júniusa között 1350 embert lakoltattak ki, ami naponta 22 családot jelent
  • Eközben 477 ezer lakás áll üresen, ebből 10 ezer önkormányzati tulajdonban van.