Ezt jelenti az Orbán által kihirdetett veszélyhelyzet

Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye egészét, valamint Pest megye és a főváros egyes területeit érinti az Orbán Viktor miniszterelnök által kedd déltől elrendelt veszélyhelyzet a vonatkozó kormányrendelet értelmében – írja a

hirado.hu. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, amely tavaly januárban lépett életbe kimondja, a veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet – egyebek mellett – elemi csapások, természeti eredetű veszélyek válthatnak ki, különösen árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható.

Rendkívüli intézkedések

A kormány veszélyhelyzet esetén a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben és területen, rendeleti úton rendkívüli intézkedéseket vezethet be, illetve intézkedések bevezetésével ezek végrehajtására adhat felhatalmazást. Halasztást nem tűrő esetben a kormány rendeletei a közszolgálati műsorszórók útján is kihirdethetők és a nap meghatározott időpontjától hatályba léptethetők. Ha a veszélyhelyzet több megyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében ez szükséges, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter – legfeljebb a veszélyhelyzet fennállásáig – miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos feladata az érintett területen a védekezési feladatok összehangolása. A miniszteri biztos a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét utasíthatja.

Szerződéskötési kötelezettség

Veszélyhelyzetben a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat. Rendelettel előírható, hogy a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettséget írhat elő. A szerződéskötési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások körét rendelet határozza meg.

Állami felügyelet

A veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából gazdálkodó szervezet működése rendeletben állami felügyelet alá vonható. Az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter, kormánybiztos, vagy egy általa meghatározott személy dönt a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben.

Korlátozások

Veszélyhelyzetben a kormány rendelete alapján a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma korlátozható, illetve ideiglenesen megtiltható. Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását, elrendelhető, hogy közterületi rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa. Elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia, egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye. A lakosság elszállításáról a polgármester a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közreműködésével gondoskodik. Ugyancsak elrendelhető az ország meghatározott területére történő belépés, az ott-tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése, a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele vagy használatának korlátozása.

Ideiglenes polgári védelmi szolgálat

Veszélyhelyzetben elrendelhető az ideiglenes polgári védelmi szolgálat. Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat azonnali teljesítésének elrendelésére a kormány, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a megyei védelmi bizottság elnöke, a főpolgármester, valamint a polgármester jogosult. A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót az ideiglenes polgári védelmi szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni, akinek erre az időre távolléti díj jár. A távolléti díj és az ellátás igazolt költségei az elrendelőt terhelik, aki azt a munkáltató részére téríti meg.

Ki mentesül?

Mentesül a polgári védelmi kötelezettség alól a 18 éven aluli és a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt elért ember; a terhes nő, terhességének megállapításától kezdve; a gyermekét saját háztartásában nevelő anya, a gyermek 6 éves koráig; a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig; az a szülő, aki 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza. Mentesül az is, aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el, valamint aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan. A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesítik az országgyűlési és az európai parlamenti képviselők, az állami vezetők, a vezetői megbízású, valamint feladatkörük szerint katasztrófavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak. Ugyanez vonatkozik a jegyzőkre, bírókra, ügyészekre, közjegyzőkre és a bírósági végrehajtókra. A Magyar Honvédség tényleges és tartalékos állományú, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai, illetve e szervek alkalmazottai, az egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselői, a kórházi, a járóbeteg- és alapellátást végző orvosok és szakképzett szakdolgozók, az állami mentőszolgálat dolgozói, betegszállító szervezet dolgozói,a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes és létesítményi tűzoltók, az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet végző tagjai, a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagjai, valamint a közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzete is munkáján keresztül mentesül az ideiglenes polgári védelmi kötelezettség alól.