Ezt a sok műveletlen magyart

A magyar lakosság több mint negyede funkcionális analfabéta, azaz nem érti, amit olvas - hangzott el azon a keddi tájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy a Nemzeti Tankönyvkiadó (NKT) támogatni fogja a Magyar Olvasástársaság akcióit. Ezeknek az a célja, hogy a fiatalok minél több könyvet vegyenek a kezükbe, és értsék is, amit olvasnak. Nagy Tamás, a társaság tiszteletbeli elnöke elmondta: egy országos felmérés megállapította, hogy a 15-17 éves lányok 42 százaléka szinte semmit sem olvas, a fiúknál pedig még rosszabb a helyzet: 51 százalékuk soha, vagy csak nagyon ritkán vesz a kezébe könyvet - írta az MTI.

Nagy Tamás azt is elmondta: a magyarok szövegértése az európai átlag alatti, például a legutóbbi PISA felmérés szerint e téren például Finnország 65 ponttal előzi meg Magyarországot. Ez a rossz eredmény azon túl, hogy az egyént kiszolgáltatottá teszi, a társadalom egészére is kihat: romlik emiatt ugyanis az ország gazdasági állapota és versenyképessége. Kiszámolták, hogy ha az ország 20 év alatt le tudná dolgozni ezt a 65 pontos hátrányt a GDP sokszorosára emelkedhetne. Gombos Péter az olvasástársaság alelnöke hozzátette: érdekes tendencia, hogy nő azoknak a fiataloknak, az "elit olvasóknak" az aránya, akik nem szépirodalmat, hanem szakirodalmat olvasnak.

Kiss János Tamás a Nemzeti Tankönyvkiadó vezérigazgatója a tájékoztatón közölte: a cég az Olvasóvá Nevelési Program keretében az SOS-gyermekfalu minden családjának juttat egy-egy csomagot, amelyben 12-13 magyar klasszikus mű, kötelező olvasmány van. A "Családi könyvbatyun" kívül az SOS-gyermekfalut elhagyó nagykorú fiatalok is kapnak egy-egy dobozt, amelybe más, életkoruknak megfelelő könyvet pakolnak. A tankönyvkiadó és az olvasástársaság ezen kívül is együttműködik majd olyan programokban, amelyek a fiatalok jobb szövegértését, olvasási szokásait segítik - tette hozzá.

Európában sereghajtó a magyarok nyelvtudása

A 25 és 64 év közötti magyarok jelentős hányadának, 74,8 százalékának semmilyen idegennyelv-ismerete nincsen - számolt be az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szeptember 24-én közölt tanulmányáról az

mfor.hu. A 2007-es felmérés alapján elkészült tanulmány rámutat, hogy a közösségen belül ez az egyik legrosszabb érték Románia 75, illetve Törökország 75,5 százalékos mutatója után. Magyarország ugyanakkor az általános iskolák nyelvoktatása tekintetében is az utolsók között szerepel az EU tagállamainak sorában.

Az Európai Unió statisztikai hivatala által elkészített elemzésből kiderül, hogy a magyar felnőttek csupán hat százaléka állítja azt, hogy nagyon jól beszél legalább egy idegen nyelvet. Hét százalék nyilatkozott úgy, hogy jó a saját idegennyelv-tudása, míg 12 százalék csak alapszintűnek becsülte azt. A 2007-es felmérés alapján készült tanulmányból tehát kiderült: a 25-64 év közötti magyarok 74,8 százalékának semmilyen nyelvismerete nincs a magyaron kívül. Romániát és Törökországot követve ez az egyik legrosszabb arány az Unión belül, szemben olyan eredményekkel, mint Svédország, vagy Norvégia mutatója, ahol öt illetve négy százalék az egyetlen idegen nyelvet sem beszélő emberek aránya.

A KSH Statisztikai Tükörben idén májusban publikált tanulmány szerint ugyanakkor Magyarország az általános iskolai nyelvoktatás tekintetében is az utolsók között található az EU tagállamainak sorában. A tanulmányból kiderül, hogy itt az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó idegen nyelvek száma a felső tagozaton. Szintén rossz az eredmény a középfokú oktatásra vonatkozóan, a hazai mutató az EU 27 tagállamának átlaga alatt foglal helyet, annak ellenére, hogy ebben a korosztályban már kisebb az elmaradás. Ez már annak köszönhető, hogy 2008-ban az általános iskolák nappali tagozatain tanulók 75 százaléka, mintegy 590 ezer diák, az alsó tagozatosok harmada, illetve a felsősök közül szinte mindenki részesült idegen nyelvi oktatásban. A 203 ezer nappali tagozatos gimnazista majdnem mindegyike tanult valamilyen idegen nyelvet tavalyelőtt, míg a szakközépiskolásoknál 91,5, a szakiskolásoknál pedig 77 százalék volt ez az arány, miközben a KSH kimutatása szerint a felsőoktatásban végzettek negyede nyelvvizsga hiányában nem vehette át a diplomáját.

Míg az európai oktatáspolitika az Európai Tanács 2002. évi barcelonai ülésén elfogadta, hogy az iskolákban legalább két idegen nyelvet kell oktatni, addig Magyarországon a Nemzeti Alaptanterv értelmében legalább egy élő idegen nyelvet kötelező tanulnia minden diáknak a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig.

Schmitt Pál: "a magyar oktatás új műveltség-eszményért kiált"

Minden, magára valamit is adó ország különleges forrásként tekint a tudásra - jelentette ki Schmitt Pál köztársasági elnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ünnepélyes tanévnyitóján.

Az államfő hozzátette: a tudás nemcsak az egyes emberé, hanem közkincs. A köztársasági elnök kiemelte: az iskolakezdés Magyarországon az emberek legalább háromnegyedét érinti közvetlenül, ilyenkor minden beszélgetésben előkerül az oktatás, beszédtéma az iskola, a tudás, az egyetem.

Az ipar fő eszköze az ember - idézte Eötvös József szavait a köztársasági elnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ünnepélyes tanévnyitóján, az intézményben összesen 3819 új hallgató kezdte meg a tanévet. Schmitt Pál hozzátette: eszköz az ember, a tudás és a tehetség pedig haszonra váltható mérőszám. Az államfő úgy fogalmazott: egy ország oktatási-nevelési elvei, szabályai és intézményeinek összessége az óvodától a doktoranduszokig olyan, mint egy test: benne minden rész "gyönyörűen és végzetesen összefügg egymással".

A magyar oktatás problémái

A köztársasági elnök kiemelte: a magyar oktatás mai problémái is olyan, minden részletet érintő gondok, amelyekről "aligha lehet külön a felsőoktatás, vagy külön a közoktatás kérdéseként beszélni." Példaként említette, hogy kivételektől eltekintve, a középiskolákból egyre szegényesebb és bizonytalanabb tudással érkeznek a diákok az egyetemekre és a főiskolákra. Úgy fogalmazott: "egyre könnyebb a batyu a hátukon". Hozzátette: sok esetben a szakmai alapképzés három éve olyan tudás pótlására megy el, amit valamivel korábban kellett volna megszerezni.

A köztársasági elnök kétségbeejtőnek nevezte, hogy az érettségizett magyar fiatalok jelentős része - ahogy fogalmazott - nincs tisztában a történelem, a földrajz, a fizika tényeivel, nem tudja elhelyezni Magyarországot a világ kultúrájában, felszínesen tájékozódik és alig érti azt, amit olvas. Az államfő szerint ezen kívül a nyelvtudáson is lehet még javítani. Schmitt Pál úgy fogalmazott: a fél tudás rossz befektetés, a magyar oktatás pedig új műveltség-eszményért kiált.

A diákok a nemzet befektetései

Schmitt Pál kijelentette: ügyelni kell arra, hogy a mobilitás ne váljon "egyirányú utcává", azok, akik tanulmányaikat külföldön folytatják, jöjjenek haza és itthon kamatoztassák külföldön megszerzett tudásukat. Hozzátette: meggyőződése, hogy az oktatás és a gazdaság szoros együttműködésével fel lehet számolni a friss diplomásokat sújtó nagymértékű munkanélküliséget. Az államfő úgy látja: a versenyképesség megtartása érdekében az egyetemeknek minden nehézkedési erő ellenére a fejlődés élére kell állniuk, de legalább is "el kell tudni kapni a sodrást". Kijelentette: az egyetem különleges, autonóm intézmény, szoros kapcsolatban az élettel és a közösséggel. Úgy fogalmazott: minden egyes diák a nemzet befektetése.

Az államfő az ünnepélyes tanévnyitón megjegyezte, hogy a bolognai folyamat kritikusai szerint számos alapképzés három éves diplomájával ma körülbelül oda lehet elérni, mint amit 20-30 évvel ezelőtt az érettségi jelentett, vagyis mindent, ami az adott szakmában, tudományágban fontos, a mesterképzés két szűk évébe kellene belezsúfolni. Schmitt Pál hozzátette: a kétkedés abban keresendő, hogy a puszta átvétel még nem jelent adaptációt. Az államfő szerint a bolognai rendszer eredeti értelme a mobilitás, az európai átjárhatóság. Hozzátette: a cél az volt, hogy összhangba kerüljenek Európa képzései, nem pedig az, hogy "idegen testként erőltessenek bele új dolgokat régi struktúrákba". A köztársasági elnök kijelentette: a bolognai folyamatnak kétségtelenül vannak értékei, amelyeket Magyarországnak meg kell találni és élni kell vele - írta a Független Hírügynökség.