Ezért vezet a Fidesz
A jobboldali és baloldali érzelműek között jelentős eltérés tapasztalható a választási hajlandóságban: a baloldaliakhoz képest a jobboldali érzelműek több mint kétszer annyian ígérték biztos részvételüket az április 11-i országgyűlési választásokon – derült ki a TÁRKI 2010 februárjában készült reprezentatív kutatásának eredményéből. A TÁRKI elemzése a politikai beállítottság alapján vizsgálta a választási hajlandóságot. Ez alapján a jobboldaliak mozgósítottsága kiugróan magas, ami azt jelenti, hogy míg a baloldali érzelműek a biztos szavazókon belül 15 százalékot tesznek ki, addig ez az arány a jobboldali érzelműek körében 36 százalék.
A teljes lakosság körében a jobboldaliak 28 százalékot, míg a baloldaliak itt is 15 százalékot tesznek ki.
Az elemzés megállapítja, hogy a jobboldali érzelműek aránya a férfiak, a fiatalok, a 18 és 29 év közöttiek, a községekben élők és az 5 vagy több fős háztartásokban élők körében az átlagosnál magasabb.
Itt a férfiak 31, a fiatalok (a 18 és 29 év közöttiek) és a községekben élők egyaránt 34, az 5 vagy több fős háztartásokban élők 41 százalékkal állnak választási hajlandóság tekintetében a 28 százalékos országos átlag felett.
A baloldali érzelműek aránya az 1, illetve 2 fős háztartások, az idősek, illetve a nyugdíjasok, valamint a Budapesten élők között magasabb az átlagosnál.
Itt az 1, illetve 2 fős háztartások 23 valamint 19, az idősek 28, a nyugdíjasok 26, a Budapesten élők pedig 25 százalékkal állnak választási hajlandóság tekintetében a 15 százalékos országos átlag felett.
