Ezekre a lépésekre számíthatunk már a nyáron

Nem véletlen, hogy a leendő miniszterek csak általánosságokat mondtak a hírekre éhes sajtónak, mivel a kulisszák mögött még mindig viták folynak a konkrét lépésekről. Ennek oka az a dilemma, hogy a Fidesz még a nyáron szeretne néhány látványos gazdasági intézkedést meghozni, eleget téve a választói ígéretek egy részének és egyben jelezve a későbbi irányokat, viszont megfelelő előkészítettség és hatáselemzések nélkül kockázatos beavatkozni a gazdaság folyamatokba. Ezért indulásként olyan csomagon dolgoznak, amely lehetőleg minél többeket érintsen kedvezően, de a szakértői elvárásoknak se mondjon ellent, és ne rontson nagyon a költségvetés helyzetén sem.

Eldöntöttnek tekinthető, hogy a Matolcsy György által adóforradalomnak nevezett változások első óvatos lépései már a nyáron életbe lépnek. Az adórendszer átfogó átalakítása természetesen nem készíthető elő ilyen rövid idő alatt, de nem is ígérik, a miniszter szerint legalább 4-5 év kell a teljes reformhoz. Az évközi változtatásokkal egyébként is vigyázni kell, ne okozzanak túlzott többletmunkát és problémákat a költségvetésben. Ennek alapján az várható, hogy egyes kisebb adónemeket eltörölnek vagy átalakítanak, a mértékét csökkentik. Ilyen lehet például a gépjárműadó, esetleg egyes jövedéki adóelemek, illetve több kisebb adót össze fognak vonni. Tényként említik a forrásaink, hogy hozzányúlnak a bérek szuperbruttósításához is, minden bizonnyal módosítják, esetleg eltörlik azt. A hírek szerint a cégek közterheit is csökkentik még az idén egy-két százalékkal, de kilátásba helyezve a további csökkentési folyamatot is. A leglátványosabb változás az adóadminisztrációban lesz: az adatszolgáltatás és bevallás rendszere lényegesen egyszerűsödik, bár egy söralátétre bizonyosan nem fog elférni.

Már biztos az is, hogy a prioritásnak számító foglalkoztatás ösztönzés jegyében a lehető leghamarabb megváltoztatják az alkalmi munkavállalás szabályait, hogy az új rendelkezések már a nyári szezonban életbe lépjenek. A szociális ellátások terén két korábban beígért intézkedéssel kezdenek: visszatérnek a gyed korábbi szabályaihoz, továbbá a gyermek iskolába járásához kötik a családi pótlékot. A nagy ellátó rendszerek más elemeihez egyelőre nem nyúlnak, komolyabb lépések jövő évtől, fokozatosan várhatóak.

További konkrétumok bő egy hónap múlva lesznek, a gazdasági prioritásokat azonban már most kijelölték. Az adórendszer említett átalakítása és a foglalkoztatottság növelése mellett a bürokrácia csökkentése, az államigazgatási és önkormányzati rendszer karcsúsítása is a kiemelt feladatok között szerepel. Ennek nem csupán a költségek lefaragása és a jobb hatékonyság a célja, hanem a hatalmi koncentráció is. Ennek egyértelmű jele a teljes vagyongazdálkodás egy minisztérium alá szervezése: hírek szerint ennek nyomán a szakminisztériumok anyagi mozgásterét szűkítik, a döntések egy része kikerül a hatáskörükből.

Érdekes momentum, hogy az e területért felelős minisztertől, Fellegi Tamástól a leendő kormányfő azt várja, hogy lépjen fel az oligarchák hatalma ellen. Jó lenne tudni, ezen pontosan mit ért, a legnagyobb magyar cégeket, azok tulajdonosait, vezetőit, esetleg másokat, netán a magyar GDP nagy részét adó multikat. A talány megfejtését nehezíti, hogy a magyar viszonyokat tekintve maga Fellegi Tamás is ebbe a körbe sorolható, arról nem is beszélve, hogy a vezető magyar gazdasági elit többsége nyíltan a Fidesz mellé állt. Az új kormány tehát harcot indít saját támogatói ellen is?

A Matolcsy György által megfogalmazott prioritások közé tartozik az uniós források hatékonyabb felhasználása. Ez mindenképpen fontos, bár szó nincs arról, hogy eddig ezen a területen szégyenkeznünk kellene: az Európai Bizottság legutóbbi jelentése szerint az unióban a másodikok vagyunk a pályázati források lekötésében, minden nyolcadik euró ezekből a keretekből hozzánk jön. Ezen persze lehet még tovább javítani, és főleg a hazai pályázati bürokrácián könnyíteni, de sajnos nem úgy, ahogy a leendő miniszter említette. Szerinte az uniós pénzekből főleg az egyes cégeket kell segíteni, a forrásoknak közvetlenül hozzájuk kellene befolyni. Ezt az uniós szabályok ugyanis nem teszik lehetővé, a fejlesztési forrásokat minden országban központilag hívják le, osztják szét és a felhasználását ellenőrzik. Ezen a rendszeren változtatni nem tudunk – hatékonyabban, korrupciómentesebben működtetni viszont igen.

A külső környezet megnyugtatását szolgálják azok a kijelentések, hogy az új kormány szigorú költségvetési politikát akar folytatni. Matolcsy a korábbi 7-8 helyett már 4,5-6,5 százalékos várható hiányról beszélt, amiről egyeztetni akar az IMF-fel és az EU-val. A görög válság fényében nagyvonalúságra nem számíthat, kockázatos lépés lenne hitelezőink részéről, ha jelentősen könnyítenének a feltételeken. Vélhetően öt százalékig mindenképpen hajlandóak lesznek elmenni, ha cserébe látják a strukturális reformok irányába tett lépéseket. Ezeknek egyelőre jele sincs, még korai is lenne ezekre számítani, viszont ősszel már fel kell mutatni valamit. A kegyelmi állapot tehát legfeljebb néhány hónapig tart, addig óvni kell a jóindulatú bizalmat. Ebből a szempontból nem szerencsés, hogy vehemensen támadják a Nemzeti Bank elnökét, igazán várhattak volna vele még egy kis ideig.