Ezek az ügyek törést okozhatnak a Fideszen belül

A kormány számára a legnagyobb veszélyt azok az ügyek jelenti, amelyek megjelennek a kormánypárti képviselők mindennapjaiban, a választók közvetlenül negatív visszajelzést adnak ezekben. Bár sokan azt gondolják, hogy a Fidesz homogén csoport, ahol bármi történik,a pártelnök-miniszterelnöknek van igaza. Valójában a kormánypárt is érzi, ha a kormánya nem képes megfelelően reagálni a társadalmi igényekre, vagy pont ellenük cselekszik.

A kormányváltás óta a Policy Agenda szerint három csoportba oszthatók ezek az ügyek, amelyek nagyon eltérő módon érintik a kormánypárti politikusokat és a szavazótábort.

Az első csoport a demokrácia kérdésével kapcsolatos botrányok. Ide tartozik például a transzparencia kérdése, a fékek és ellensúlyok rendszerének leépítése, az Alaptörvény keletkezése és annak módosításai. Ezekben az ügyekben is voltak korrekciói a kormánynak, főleg nemzetközi kritikákra, de ezek a nyilvánosság előtt sohasem a képviselők felől jelentkező nyomásként csapódtak le.

A második csoport a korrupció kérdése. Az ellenzéki pártok jelentős erőket mozgatnak meg annak érdekében, hogy minél több ügyet tárjanak fel, ismertessék a közvéleménnyel és ráragasszák a korrupt jelzőt a hatalmon lévőkre. Ez a próbálkozás megvolt a 2014-es választások előtt is, amit a baloldali pártok esetében azzal ellensúlyozott hatékonyan a Fidesz, hogy folyamatosan rendőrségi nyomozásokat, bírósági tárgyalásokat tudott a képernyőn mutogatni, ami az „elmúlt nyolc évhez kapcsolódik”. Most ugyanezt próbálják a Jobbik esetében is alkalmazni (például ózdi polgármester ügyei, Kovács Béla kémügye). Nyilván a korrupció témája nem fog nyilvános törést okozni a kormánypárton belül, mivel ez a politikai létezésük legitimitását vonná kétségbe.

A harmadik csoport a szakpolitikai kérdések vagy másként a jó kormányzás. Ezen a területen a legsérülékenyebb a kormány belül is, és ezeknek van a társadalmi nyilvánosság előtt a legtöbb következménye. Az ellenzéki pártok által kevéssé hangoztatott alapelv, hogy a rossz szakpolitika, azaz a rossz kormányzás valójában nagyságrendekkel nagyobb kárt okoz az országnak, mint a korrupciós ügyekben elszivárgó milliárdok. Ilyen törést okozó szakpolitikai ügy volt például az internetadó, a közoktatás, az egészségügy, az energetikai rendszer átalakítása.

Egy évvel ezelőtt a menekültügy lekeverte a politikai napirendről azt a problémát, hogy a 2014-es választások után lényegében megszűnt a kormányzás. Az eltervezett rendszerátalakítások lezárultak, míg újabb átalakítási ötletekre nem akart vagy nem mert a kormány rábólintani.

A rosszul időzített ötletek, mint például a netadó, az útdíjrendszer átalakítása elégedetlenséget váltottak ki a kormánypárton belül is, és ez kivetült a támogatói körre, majd a támogatottsági adatokra is. Ez a rossz kormányzás többek között a kétharmad elvesztéséhez is vezetett.

Az elmúlt egy év kegyelmi időszak volt a kormánynak, és lehetősége lett volna arra, hogy belekezdjen azoknak a rendszereknek a korrekciójába, ahol túl nagy volt a reformhevület (közoktatás), vagy éppen ott kezdjen átalakításokba, ahol eddig nem történt semmi (egészségügy). Ezt nem használta ki, és ennek köszönhető, hogy a közoktatás kérdése „rászakadt”.

Ilyen konfliktusos ügyek várhatók:

• A legfontosabb az oktatás, ahol a kabinetnek valamilyen megoldási mederbe kellene terelnie a folyamatokat.
• Az egészségügy kapcsán a legnagyobb probléma, hogy rendszerértékű reformok nem voltak. Ugyanakkor nő a szakemberhiány, és ez egyre nagyobb nyomást jelent a kormányra.
• Folyamatosan napirenden van a bürokrácia csökkentése, amely főképpen a kormányzati háttérintézmények átalakítása és elbocsátások kapcsán van előtérben. Az egyes intézmények érezhetően gyűjtik a támogatókat a képviselőcsoporton belül is.
• A kormány belengette, hogy „nullás” költségvetést szeretne, amely pontosan még nem érthető, de ha szó szerinti értelemben valósulna meg (annyit költ az állam, mint amennyi bevétele van), akkor komoly megszorításokkal járna.
• Az „állami rezsivállalat” megalkotása a rezsicsökkentés elindítása óta napirenden van, és a földgázszolgáltatás kapcsán már történtek ebben jelentős lépések. Ugyanakkor belső konfliktusok miatt a villamos energia területén elakadt a folyamat.
• Egyszerre szakpolitikai és demokráciakérdéssé vált a vasárnapi zárva tartás ügye. A népszavazás kezdeményezésének fizikai akadályoztatása a kormánypárton belül is erős hullámokat kavart. A népszavazási törvény megváltoztatása, a konkrét ügyben az eljárás lefolytatása miatt hónapokig napirenden lesz a kérdés.

Ezeket az ügyeket a miniszterelnök lényegében csak a menekültüggyel igyekszik kezelni. De mostanra kiderült, hogy ebben a kérdésben sem egységes a Fidesz-frakció, többen kemény kritikát fogalmaztak meg. Ahogy a kérdésnek a választókra gyakorolt varázsa csökken, ismét ott találja magát a kabinet, hogy a korrupció és a rossz kormányzás vádja ellen kell kívül és belül védekeznie. Az ellenzék számára azonban nem elég, ha erre csak kritikai reakciói lesznek, és nem tud alternatívát, „Hogy csinálnák mi?” narratívát felmutatni. Mert a korrupció kérdésköre önmagában nem biztos, hogy elég a kormányváltáshoz szükséges szavazatok megszerzésére – írja a Policy Agenda.