„Ezek silány egyedek” – A teljes rendszer kudarcát bizonyítják a bicskei gyermekotthonban történt szexuális visszaélések

Csak sorozatos mulasztások után derülhetett fény a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban volt igazgatója által elkövetett szexuális visszaélésekre. V. Jánost szerdán első fokon a Székesfehérvári Törvényszék nyolc év fegyházra ítélte. Rajta kívül egy nevelőt is nemi erőszakkal és más szexuális bűncselekmények elkövetésével vádolják. A vádirat szerint a volt igazgató éveken át követett el szexuális visszaéléseket gyerekekkel, 12 éven aluliakkal szemben is, a nevelő négy gyereket molesztált. Van olyan gyerek, akit a rendőrség szerint mindketten zaklattak.

Az igazgatóval szemben két esetben szexuális erőszak, három esetben szexuális visszaélés, és tíz esetben kiskorú veszélyeztetése a vád.

Az ügyet közelről ismerő szakemberekkel beszélgettünk arról, milyen tényezők járultak hozzá a gyerekek kizsákmányolásához, és mi az oka az ügyben tapasztalt közönynek.

Az  RTL Klub Házon kívül című műsorában 2016. október 5-én adták le azt a riportot, amiben a bicskei gyermekotthon volt lakói, Pop Mert Julián és Illés Levente arcát és a nevét vállalva számolt be arról, hogy az igazgató, V. János szexuálisan zaklatta őket. Ahogy fogalmaztak, nyílt titok volt, hogy a férfi „szerette a fiatal srácokat”. A fiatalok szóltak korábban a zaklatásokról az intézetben dolgozó szakembereknek, de nem vették komolyan őket. Az igazgató Bicske díszpolgára, nagyon jó politikai kapcsolatokkal rendelkezik, 2016. augusztus 20-án bronzkereszttel tüntették ki.

V. János ellen először 2011-ben indult eljárás szexuális zaklatás vádjával, Kezdetben fizetett szabadságra küldték, feladatait az igazgatóhelyettesekre bízták. Az igazgató a háromnegyed éves vizsgálat alatt végig az intézetben lakott, bontotta a postáját, a vele jó viszonyban lévő igazgatóhelyettes révén mindenről értesült. Az ombudsmani jelentés ezzel a vizsgálattal kapcsolatban súlyos mulasztásokat állapított meg. Győrffy Zsuzsanna, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jogi főreferense vizsgálta a bicskei ügyet a hivatal részéről 2012-ben (és később 2016-ban is). Jelentésében leírta, hogy hiba volt V. Jánossal igen jó viszonyt ápoló igazgatóhelyettest kinevezni a gyerekek gyámjának.

– A helyettesnek is illett volna jeleznie, hogy úgy érzi, ő elfogult, de a gyámhivatal is mulasztott, mert nem rendeltek ki eseti gondnokot a gyámság ellátására

– mondta a 168 Órának a szakember.

A vizsgálat eredményét, a mulasztásokat a fenntartónak, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak (SZGYF) kellett volna ellenőriznie, de a vizsgálat lezárultával minden annyiban maradt. Győrffy Zsuzsanna jelentésében kiemelte, hogy igazságügyi szakértő pszichológust sem rendeltek ki, vagyis éppen azok nem védték meg a gyerekeket, akiknek ez az elsődleges feladatuk. Sőt, a beszámolók szerint a vizsgálat alatt a gyerekeket nyomás alá helyezték, hogy vonják vissza vallomásaikat. Ez meg is történt, így V. Jánost 2012-ben bűncselekmény hiányában felmentették.

A nyomozás lezárultával információink szerint a feljelentést elindító egyik munkatársat kirúgták, egy irodai munkatársat a portára helyeztek át. Voltak, akik önként távoztak. Azok, akik a gyerekeknek próbáltak segíteni.

Pop Mert négy évvel később, 2016 szeptemberében, barátja öngyilkossága után egy nappal feljelentette V. Jánost. Az igazgatót két hét múlva felfüggesztették, az események pedig az RTL Klub riportfilmjének bemutatása után gyorsultak fel. V. Jánost kiköltöztették az otthonból, a nyomozás is lendületet kapott. Azt viszont nem lehet tudni, hogy Pop Mert szeptember 7-i feljelentése és a riportfilm október 5-i adásba kerülése közötti egy hónapban mi történt. Őt addig ki sem hallgatta a rendőrség.

Az már idén júniusban derült ki, hogy  a volt igazgatót nemcsak szexuális zaklatás és erőszak, hanem vesztegetés és kényszerítés miatt is bíróság elé állítják. Volt helyettese próbálta meggyőzni a gyerekeket, hogy ne beszéljenek a velük történtekről. Az ügyészség szerint a helyettes 2016 októberében az egyik kiskorút azzal kereste meg, hogy vonja vissza vallomását. Miután a gyerek erre nem volt hajlandó, a helyettes pénzt ígért neki. Előfordult az is, hogy a helyettes V. János kérésére saját maga megírta előre a visszavonó nyilatkozatot, hogy a gyerekeknek csak alá kelljen írni azt. A volt igazgató és a helyettes szeptemberben állt bíróság elé a vesztegetés és kényszerítés vádjával, az ügyben még nincs ítélet.

Ahogy az RTL Klub Híradója nyáron bemutatta, V. János előzetes letartóztatásban van, a nevelő szabadlábon védekezhet, a volt igazgatóhelyettese viszont június 11-ig tornatanárként tanított egy bicskei általános iskolában. A Székesfehérvári Tankerület igazgatója, Török Szabolcs elmondta a híradóban az eredeti riportfilm készítőjének, Moskovics Juditnak, hogy azonnali hatállyal megszüntetik a tanár közalkalmazotti jogviszonyát. Ezt a stáb távozása után közölték a tanárral.

Ami V. János augusztus 20-i kitüntetését illeti, azzal kapcsolatban először mindenki egymásra mutogatott. Kiderült, hogy a javaslatot Balog Zoltán tette, ő viszont azzal védekezett, hogy minisztereként csak elfogadta a kitüntetési bizottság javaslatát. A Kitüntetési Bizottság viszont Balog javaslatára terjesztette fel V. Jánost bronzkeresztre, a miniszter pedig Bátori Zsolt, az SZGYF akkori főigazgatójának javaslatát fogadta el.

Czibere Károly volt államtitkár azt nyilatkozta, hogy azért tüntethették ki V. Jánost bronzkereszttel, mert az igazgató személyi anyagában nem szerepelt a 2011-ben indult nyomozás ténye. Azt már sem az SZGYF, sem a minisztérium nem jelezte, hogy mégis hogyan fordulhatott elő, hogy egy ilyen súlyú nyomozás nem kerül bele a közintézmény vezetőjének személyi anyagába. Előírás szerint szerepelnie kellett volna benne akkor is, ha felmentették, az ombudsmani jelentést pedig hivatalból mindegyik intézmény megkapta.

Bátori Zsolt 2018 júniusáig állt az SZGYF élén, akkor csendben leváltották.

Fenntartóként az SZGYF mélyen hallgat az ügy kirobbanása óta, ahogyan Bátori, az Emmi és Balog is. Balog köszönetet mondott ugyan a riportfilm készítőinek a munkáért, de felelősséget nem vállalt. 2012 májusától volt miniszter, idén április végén jelentette be lemondását. Az első vizsgálatot, amelynek a végén V. János ellen bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást, 2012 őszén zárták le.

Események

2011 őszén a bicskei gyermekotthon alkalmazottai a gondozott gyerekek beszámolói alapján feljelentést tesznek az otthon igazgatója ellen szexuális zaklatás miatt.

2012: A gyerekek egymás után visszavonják a feljelentésüket, bűncselekmény hiányában lezárul a nyomozás.

2016. augusztus 20.: Az igazgató állami kitüntetést kap.

2016. szeptember 6.: A 18 éves Szabolcs, a bicskei gyermekotthon korábbi gondozottja a vonat elé veti magát. A fiú egyike volt azoknak, akik 2011-ben vallomást tettek az igazgató ellen.

2016. szeptember 7.: Szabolcs barátja, Pop Mert Julián feljelentést tesz a gyermekotthon igazgatója ellen.

2016. szeptember 23.: A fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felfüggeszti az igazgatót.

2016. október 5.: Az RTL Klub Házon kívül című műsorában lemegy a riportfilm, amiben a gyermekotthon több korábbi lakója nevét és arcát vállalva arról beszél, hogy az intézetigazgató éveken keresztül molesztálta őket.

2016. október 7.: Balog Zoltán miniszter kérésére a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kiköltözteti az igazgatót az otthonból.

2016. október 19.: Újabb áldozatok jelentkeznek.

2016. október 22.: Őrizetbe veszik az igazgatót, két nappal később elrendelik előzetes letartóztatását.

2017. július: Lezárul a nyomozás.

2017. augusztus 24.: Az ügyészség vádat emel, a bicskei gyermekotthon volt igazgatója és nevelője 17 sértett ellen követett el szexuális bántalmazást a vádirat szerint.

2017. december 4.: Megkezdődik a tárgyalás, 12 fiatal vallja magát áldozatnak.

2018. június: Új vádak merülnek fel az igazgatóval és volt helyettesével szemben, már kényszerítés és vesztegetés vádja miatt is felelniük kell, emiatt újabb eljárás is indul.

2018. november: Megtartják a perbeszédeket. V. Jánost elsőfokon 8 év fegyházra ítélik.

Gyurkó Szilvia jogász is arra hívta fel a figyelmet, hogy az SZGYF soha nem állt ki az ügyben a nyilvánosság elé.

– A minisztérium soha nem vállalt valódi felelősséget a gyermekvédelmen belüli bántalmazásokért. Kormányzati szinten kellett volna azt mondani, hogy bocsánat, mindannyian részesei voltunk. Senki ne gondolja, hogy ami Bicskén történt, az egyetlen ember szexuális vágyairól szólt. Ez a teljes rendszer kudarca volt, az enyém is

– állítja.

Gyurkó az azóta már megszűnt Eszter Alapítvány Jogsegély Szolgálatának munkatársaként került kapcsolódott be az ügybe. Az alapítványt a feljelentést tevő nevelők keresték meg a segítséget kérve. Szerinte a gyermekvédelmi rendszer nincsen arra felkészülve, ha valaki rossz szándékkal kerül a gyerekek közelébe. Ráadásul a fenntartónál tapasztalt cinizmus sem segítette a kivizsgálást.

Elmondása szerint az első vizsgálatkor 2012-ben a fenntartó egy képviselője megkérdezte tőle, hogy ezek a gyerekek számítanak-e, mert az önkormányzati munkatárs szerint a gyerekek annál többre nem jogosultak, mint hogy van fedél a fejük fölött és kapnak enni. Ezután hozzátette, hogy ami ott történik, biztos azért van, mert ők is benne vannak.

Ez az egy eset a szakellátási rendszer teljes csődjét bizonyítja. A gyámi, gyermekjogi feladatok ellátatlanságát, a panaszmechanizmusok elégtelenségét, a gyerekek és az őket képviselő dolgozók teljes kiszolgáltatottságát, a felelősségvállalás és a számonkérhetőség hiányát. Az már csak hab a tortán, hogy az ombudsman évente több jelentésben is megállapítja, hogy a jelzőrendszer nem működik. A gyerekek hiába beszéltek a visszaélésekről, a nevelők hiába mondták el az igazgatónak, az igazgatóhelyetteseknek, a szakmai vezetőknek, hogy a gyerekek miről számoltak be. Hiába tettek feljelentést, V. János maradt az otthon vezetője. Egy riportfilm és a nyilvánosság kellett ahhoz, hogy ez megváltozzon. A mulasztásokért sem vontak felelősségre senkit.

V. János a szerdai ítélethirdetésen

Fotó: RTL Klub

Megkerülhetetlen a közösség felelősségvállalásának kérdése a bicskei ügyben, hogy miért nem jelezte korábban senki a visszaéléseket, miért nem vették komolyan a gyerekek beszámolóit.

Győrffy Zsuzsanna szerint azoknak a közösségeknek is nagyobb szerepet kellene vállalnia, ahol egy gyereket bántanak. A jelzőrendszer azért sem működik, mert sokan még mindig nem tekintik magukat a jelzőrendszer részének. Értesülnek például bántalmazásról, de azt nem jelzik tovább a gyerekjóléti szolgálatnak.

Herczog Máris szociológus, gyermekvédelmi szakember a 168 Órának ezt azzal magyarázza, hogy sokszorosan kiszolgáltatott, többnyire roma gyerekekről van szó, mentális problémákkal, enyhe fokú fogyatékossággal vagy más fejlődési lemaradással, magatartási problémákkal küzdenek.

– Ők „nem számítanak”, nem sokan vállalnak bármi ütközést, rizikót az érdekükben, vagy egyszerűen nem hisznek nekik. Nincs megfelelő szakmai eljárásrend, felkészítés, szupervízió és panaszmechanizmus, ami védelmet, segítséget jelentene

– állapítja meg Herczog.

Az otthon körülbelül száz alkalmazottja közül vélhetően sokaknak tudomása volt a visszaélésekről, de a közöny, vagy ahogy Molnár László gyermekvédelmi szakember fogalmaz, a „vidéki feudalizmus”, az egzisztenciális kiszolgáltatottság és „János bácsi” politikai beágyazottsága miatt inkább hallgattak.

Ráadásul sokan azóta sem akarják elhinni, hogy az általuk nagyra tartott igazgató gyerekeket bántalmazott. Ennek oka önvédelem a szakember szerint. Ha csalódnunk kell valakiben, akit nagyra tartunk, akkor az a mi önbecsülésünkben is kárt okoz. Ezért önvédelemből egyszerűbb azt mondani, hogy „az ki van zárva”.

– Bicskén és máshol is sokan így vannak ezzel. Lélektanilag egy önvédő mechanizmust működtetünk. A hasítás is egy ilyen jelenség. Valami vagy fehér, vagy fekete, jó, vagy rossz. Ilyenkor megspórolom, kikerülöm a racionális megközelítést, és ami ennél is rosszabb, morálisan felmentem magam. Ez utóbbi különösen érintheti azokat, akik évtizedekig a kastélyban dolgoztak. Az ő erkölcsi felelősségük igen nehéz teher lehet. Azt gondolom, hogy az ott dolgozóknak több-kevesebb tudomásuk kellett, hogy legyen a vezetői hatalommal való visszaélés talán legvisszataszítóbb és a gyerekek életét hosszútávon károsító bűncselekményről, vagy annak gyanújáról

– mondja Molnár.

Jó példa erre a mechanizmusra az a Facebook-csoport, ami az igazgató mellett szerveződött, és ahol vehemensen védik a férfit. Időnként azzal vádolják a fiatalokat, hogy meg sem történtek a visszaélések, időnként pedig azzal, hogy ők is akarták, minek mentek oda, pénzt fogadtak el cserébe, miért nem szóltak korábban.

Herczog szerint V. János rendkívül jól maszkolta magát, miközben valóban lobbizott az intézményért. Ez a kettősség benne és a megítélésében is megjelenik.

– Azt mondták, hogy János mindig kiállt a gyerekekért. Valóban, nagyon jók a fizikai feltételek, kiharcolták a kastély felújítását. Egyébként lehet egy csodálatos ember, remek munkaerő, de az elfogadhatatlan, hogy visszaélt a hatalmával, és természetesnek tartotta, hogy ha a gyermekkorú fiúkhoz vonzódott, akkor kihasználta a kiszolgáltatottságukat, nem pedig felnőtt kapcsolatot keresett magának. Sokak számára feldolgozhatatlan ez a kettősség, nehezen, vagy egyáltalán nem hiszik el

– állapítja meg.

Molnár a 2011-es vizsgálatkor a Fővárosi Módszertani Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője volt. Már a 90-es évek elején hallott egy beszélgetést, amikor János bácsit az akkori fenntartó vezetője figyelmeztette, hogy „nem kellene a kisfiúkat simogatni”. A későbbiekben úgy tűnt, hogy minden rendben.

– 2011-ben történt az a bejelentés a fenntartó, vagyis a Fővárosi Önkormányzat felé, amelynek kapcsán rendőrségi vizsgálat indult. Aztán kaptam olyan információt, hogy a látszólag problémamentes években is történtek bejelentések. Innentől már másként merül fel a fenntartó felelőssége. V. János politikai beágyazottsága feltehetően elősegítette szexuális devianciájának letakarását

– mondja lapunknak. A szakember a Házon Kívül egyik riportjában is elmondta, hogy több bejelentés volt, amelyeknek úgy tűnik, nem volt folytatása.

Bárnai Árpád a gyermekotthon alkalmazottja volt, a gyerekek neki adták le az első jelzéseket a visszaélésekről. 2011-ben néhány kollégájával együtt ő jelentette azokat a fenntartónak. Hiába mondta ugyanis az igazgatóhelyetteseknek, szakmai vezetőknek, és persze az igazgatónak, hogy a gyerekek molesztálásról számolnak be, elmondása szerint a felettesek a botrány elkerülését tartották szem előtt. A második vizsgálat előtt, 2016. szeptemberben Pop Mert feljelentette az igazgatót, majd megkereste Bárnait, aki így értesült arról, hogy az igazgatónak további áldozatai is lehettek. Olyanok, akik az első nyomozás során még nem beszéltek.

– Írtam a gyámoknak, minden fórumra, az SZGYF-nek, a gyermekjogi képviselőnek, az ombudsmannak, hogy tudomásom van arról, hogy 2016 szeptemberében ez történik. A gyám jelezte a feletteseinek. Tehát futott egy szál a gyám alapján, egy Julián feljelentése nyomán, és futott egy szál úgy is, hogy én is írtam az intézményeknek. János pedig bent lakhatott továbbra is, pont, mint 2011-ben

– jegyzi meg.

A riportfilm bemutatása után Bárnai Árpád támogatást és támadást egyaránt kapott. Egy volt gyermekotthonos kollégája az alábbi üzenetet küldte neki:

„Remélem, Árpi, büszke vagy magadra. Szégyen és gyalázat, hogy a személyes sérelmeitek miatt felhasználtátok ezeket a silány egyedeket!” Az üzenetet író munkatárs 2017 őszéig a gyermekotthonban dolgozott.

Moskovics Judit, az RTL Klub munkatársa készítette a riportfilmet. Körülbelül egy éven keresztül foglalkozott az üggyel, adatokat gyűjtött, információkat és hitelességet ellenőrzött.

– A fiúk mondták, azt ismételgette nekik, hogy ez biztos nekik is jó, nem szabad ezt szégyellni, ez természetes a felnőttek között. „Emberek, akik szeretik egymást, örömet okoznak egymásnak.” Ezt így kommunikálta. A gyerekek pedig nem láttak mást, nem volt viszonyítási alapjuk

– magyarázza.

Tavaly az Orbán-kormány szigorította a Btk.-t, soha többé nem dolgozhat gyerekek körében az, aki 18 éven aluliak sérelmére követett el szexuális bűncselekményt, és a büntetést is megemelték.

– Megszigorították, ki lehet igazgatója egy ilyen intézménynek, de nem csak az igazgatókról szól ez a dolog. Amíg a benne dolgozók, nagyon jó szakemberek nincsenek megbecsülve, amíg a fegyelmezés módja a két atyai pofon, és a magyar társadalom azt mondja, ez így rendben van, addig nagyon nehéz bármit is csinálni. Legalább olyan bátornak kellene lennie a politikának ebben, mint amilyenek ezek a gyerekek voltak, akik odaálltak arccal és névvel, hogy ne tovább! Már a töredéke ennek a bátorságnak nagyon jó lenne

– mondja a riporter.

V. János a mai tárgyaláson többször is tiltakozását fejezte ki, egyes vádpontok alatt a fejét ingatva jelezte, hogy azok nem igazak. Bejelentette, hogy fellebbez, mert elmondása szerint az elhangzottak töredéke felel meg a valóságnak. Az ügy megy tovább másodfokra. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért.

A környezet által mutatott mulasztásokat nem értékelik bűnrészességnek.