Ez nem a tudomány ünnepe lesz, egyre több előadást tilt le az MTA vezetése
Lemondta a Magyar Tudomány Ünnepére tervezett előadását Kertész János. Az MTA főtitkárhelyettesének írt levelében Széchenyi-díjas hálózatkutató, a CEU tanszékvezetője azután döntött így, hogy kiderült, az MTA letiltotta Vedres Balázs és Vásárhelyi Orsolya társadalmi nemek és hálózatkutatás kapcsolatáról szóló előadását.
Kertész János az MTA főtitkár-helyettesének küldött levelét a Facebookon is közzétette. Eszerint:
„Tisztelt Főtitkárhelyettes Asszony!
Megdöbbenéssel értesültem, hogy munkatársaim, Dr. Vedres Balázs és Vásárhelyi Orsolya A nők és a férfiak szerepe és sikeressége a számítástechnikában nagy adatok alapján című tudományos előadását Ön kitiltotta a Magyar Tudományos Akadémia székházából „a társadalmi nemek tematika egyéb vonatkozásai miatt”, valamint nem engedélyezte A közösségi média jogi oldala című rendezvénynek a Magyar Tudomány Ünnepe keretében való megtartását „annak politikai vonatkozásai miatt.”
Ezek az intézkedések botrányosak, a magyar történelem sötét korszakait idézik.
Ön felkért arra, hogy a Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartsak előadást a hálózatelméletről. Ön nem tudhatta, hogy előadásomban az alkalmazások között meg kívántam említeni a korrupció problémájának hálózattudományi megközelítését. Ennek a témának is vannak „politikai vonatkozásai”. De ne aggódjon, előadásomat ezennel lemondom. Nem kívánok egy olyan rendezvényen szerepelni, amelyet cenzúráznak.
Üdvözlettel,
Kertész János
az MTA rendes tagja, egyetemi tanár
a CEU Hálózat- és Adattudományi Tanszékének vezetője
Széchenyi-díjas”
Ráadásul kiderült az is, hogy az MTA vezetése egyre több előadást tilt le. A Mérce legalábbis azt írja, információik szerint
az eredeti programtervben két olyan nagyobb blokk is szerepelt, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia főtitkársága egyszerűen nem engedélyezett a rendezvénysorozat keretein belül, illetve a felsőbb szervek azok hivatalos programból való kivételét támogatták.
Az egyik ilyen blokk a migrációval foglalkozott volna, és a jogtudományi, a politikatudományi, a kisebbségkutató és a szociológiai intézet ezzel a témakörrel kapcsolatos kutatásaiból nyújtott volna ízelítőt. A leírás szerint a bemutatandó eredmények megpróbálják árnyalni a migrációról folytatott közbeszédet, sőt, foglalkoztak volna a bevándorlás mellett a Magyarországról való kivándorlással, és a roma migrációval is, ennek társadalmi hátterét tekintették volna át.
Egy másik blokk a Fidesz-KDNP győzelmével végződő 2018-as országgyűlési választások tanulságait összegezte volna. Az eredeti tervek szerint ebben szót ejtettek volna, mik voltak a fő okai a kétharmadnak, vizsgálták volna a választások jogi környezetét is.
A hvg.hu egyébként megírta, az eltiltásban érintett kutatóközpont, a Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetője tudomásul vette a döntést, a főtitkárságnak írt válaszlevelét pedig meg is szerezték. Rudas Tamás azt írta, hogy a két előadást a Társadalomtudományi Kutatóközpontba áthelyezve fogják megtartani, hogy azok áthallásossága ne az MTA-t terhelje. Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a társadalomtudomány nem térhet ki „a politikailag releváns témák tárgyalása elől”, a társadalomtudományok feladata a politikailag értelmezhető témák tárgyalása, és a politikai rendszer szereplői és a nagyközönség számára „higgadt, kiegyensúlyozott tudományos ismeretek bemutatása”.
Levelében Rudas Tamás arra is kitér, hogy a kutatóintézete tevékenysége politikailag releváns, de nem politizálás.
Eredményeiket a nemzetközi tudományosságban elfogadott eljárások alkalmazásával érik el. „Ezeken a kereteken belül maradva viszont a témaválasztásra, az eredményekre, azok közzétételére vonatkozóan nem lehet korlátozás.”
A hvg.hu azt is felvetette, egyáltalán nem érthető, mi lett volna a probléma A közösségi média jogi oldala című előadással (amely kerekasztal-beszélgetés és könyvbemutató lett volna). Már csak azért sem, mert az Ződi Zsolt Platformok, robotok és a jog című könyve köré épült volna.
Az eseményen talán politikailag az egyetlen kényesebb terület lett volna az a téma, ahogy egyes nemzetállamok államosították a virtuális teret, vagy más megoldásokkal próbálkoznak, és ezáltal nagyon hatékony kontrolleszközeik lettek – de inkább szúr szemet a kerekasztal-beszélgetésen részt vevők közt például Polyák Gábor médiaszakértő neve, aki, miután Strasbourgban szerepelt az Európai Parlamentben 2017 végén a jogállamiságról szóló meghallgatáson mint a kormány kritizálója, és azóta a kormánypárti sajtó is elő-előveszi személyét. Az ő szerepeltetése ismét tűnhet „provokációnak”.
Polyák Gábor a portáltól tudta meg, hogy elmarad a kerekasztal-beszélgetése. Nem is érti, miért vetülhetett a politizálás vádja erre az eseményre, hiszen nem terveztek aktuálpolitikai témát érinteni. Furcsa az egész letiltás, mert van futó MTA-s kutatási projektje. Azt sem érti, miért gondolja az MTA, hogy ez a barátságos tárgyalási stílusa a kormánnyal eredményre vezet, amikor
az elmúlt nyolc évben egyetlen dolgot lehetett megtanulni: a kormány eltapossa azt, aki nem mutat erőt, nem áll bele a konfliktusba.
Az MTA vezetése egyébként előre menekül az öncenzúrával, miután az Orbán-kormány augusztus közepén jelezte, rendeletben tiltaná be a társadalmi nemek tanulmánya mesterképzést a CEU-n és az ELTE-n. Ez ellen az oktatás szabadságára hivatkozva mind a két egyetem és az Európai Szociológiai Szövetség is tiltakozott, a Magyar Rektori Konferencia pedig a 168 Óra kérdésére jelezte, hogy nem támogatja a döntést.
