Európai Parlament: Veszélyben a jogállamiság Magyarországon

A magyarországi jogállamiságot veszélyeztető lépések monitorozását kérte ma az Európai Parlament, felszólítva az uniót, hogy azonnal kezdje el az Orbán-kormány demokráciát, jogállamiságot és az alapvető jogokat veszélyeztető lépéseinek a monitorozását.

2015. december 16., 14:39

Orbán Viktor a Fidesz hét végi kongresszusán mondott beszédével durván szembement az európai értékekkel és súlyos vádakkal illette Brüsszelt a menekültügy kapcsán. A 168 Óra Online megkereste az Európai Bizottság és az Európai Parlament budapesti képviseletét, hogy megtudjuk, mit szólnak a magyar miniszterelnök legutóbbi kirohanásához.

Orbán többek között olyanokat mondott, hogy:

„Az európai vezetők mégis újabb és újabb meghívókat küldenek, ahelyett hogy megüzennék végre határozottan és becsületesen, hogy egyáltalán nem az várja itt őket, amire számítanak.”

„Jól látszik, hogy ami történik, az nem véletlen, nem baleset, nem szándékolatlan következmények láncolata, hanem kitervelt és irányított folyamat.”

„Létrejött egy bizarr nagykoalíció: az embercsempészek, az emberi jogi aktivisták és a brüsszeli bürokraták koalíciója. Ez a koalíció nem azon dolgozik, hogy véget vessen a népvándorlásnak, épp ellenkezőleg: azért dolgozik, hogy biztonságosan, gyorsan és jogszerűen ideszállíthassa és betelepíthesse közénk a migránsokat.”

„Az európai szellem és az ő emberei ma felszínes és másodlagos dolgokban hisznek: emberi jogokban, haladásban, nyitottságban, újfajta családokban, toleranciában. Ezek szép és kedves dolgok, de valójában csak másodlagosak.”

Bár tegnapig az EP még nem hozott állásfoglalást ezzel kapcsolatban, a bizottság képviselete pedig azt válaszolta, hogy „a bizottság nem szokta egyes tagállami politikusok véleménykifejtéseit kommentálni”, ma nagyon kemény kritikát fogalmazott meg az Európai Parlament Orbán Viktorék kormánya és a velük szemben nem elég szigorú Európai Bizottsággal szemben is.

Az EP mai állásfoglalása szerint a bizottságnak meg kellene vizsgálnia, hogy a kormány intézkedéseinek együttes hatása rendszerszinten rontotta-e a demokrácia állapotát. Bizottsági fellépés hiányában hasonló jelenségek már más tagállamokban is megjelentek, teszi hozzá a szöveg.

A 327 szavazattal, 293 ellenszavazat és 61 tartózkodás mellett elfogadott dokumentumban a parlament ismét felszólítja a bizottságot, hogy „haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomon követési eljárását, ideértve számos intézkedés együttes hatását”.

Az eljárás része az úgynevezett jogállamisági keretnek, egy bizottsági eszköznek, amely az egyes tagállamokban a jogállamiságot fenyegető veszély esetén áll rendelkezésre.

Az állásfoglalás bírálja a bizottság december 2-án, a parlament plenáris ülésén elhangzott értékelését, amely az EP szerint „a jogszabályok marginális, technikai vonatkozásaival foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a tendenciákat, az ismétlődő mintákat és az intézkedéseknek a jogállamiságra és az alapvető jogokra gyakorolt együttes hatását”.


A közelmúlt magyar kormányzati intézkedései rendkívüli módon megnehezítették a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, a szabályok „indokolatlanul kriminalizálták a menekülteket, migránsokat és menedékkérőket” – véli a parlament. Az EP bírálta a magyar kormány „idegengyűlölő retorikáját, amely – különösen a kormány által irányított kommunikációs kampányok és nemzeti konzultációk révén – a migránsokat társadalmi problémákhoz vagy biztonsági kockázatokhoz kapcsolja, ezáltal még problematikusabbá téve az integrációt”.

A képviselők úgy fogalmaztak: Magyarországon „nagymértékben, rendszerszinten romlott a helyzet a jogállamiság és az alapvető jogok” terén, többek között:

– a véleménynyilvánítás szabadsága, így a tudományos élet szabadsága,

– a migránsok, a menedékkérők és a menekültek emberi jogai,

– a civilszervezetek tevékenységének korlátozása és akadályozása,

– a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák, a zsidók és az LMBT személyek – jogai,

– az alkotmányos rendszer működése,

– az igazságszolgáltatás és egyéb intézmények függetlensége, valamint

– a korrupcióra és összeférhetetlenségre utaló számos aggasztó vád tekintetében.

A parlament arra is figyelmeztet: az unió a cselekvés hiányával hozzájárulhatott ahhoz, hogy más tagállamokban is hasonló fejlemények tapasztalhatók.

A lehetséges következményekről egyelőre annyit tudni az EP-közleményből, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke lehetővé teszi a tanácsi szavazati jogok felfüggesztését abban az esetben, ha a tagállamban az uniós értékek komoly megsértésének egyértelmű kockázata látható.