Európa Tanács: az Orbán-kormány 2010 óta szisztematikusan dolgozik a magyar sajtószabadság leépítésén
"A közmédia Oroszországban, Lengyelországban és Magyarországon a kormány szócsövévé vált, amely kényelmes propagandaeszközként működik a választások előtt és alatt" - állapította meg az Európa Tanács friss jelentése a média helyzetéről Európában, amelyet az Index szemlézett. A dokumentum azt is hozzáteszi, hogy a
2019-es választások során a lengyel és magyar kormányok olyan módon avatkoztak bele a médiaszektor - főként a közmédia - működésébe, hogy azzal a kormánypártok komoly szavazati előnyre tettek szert.
A 2020-ast jelentést az Európa Tanács újságírók biztonságát segítő platformja adta ki a sajtószabadság május 3-i világnapja alkalmából. (Az Európa Tanács egy 47 tagú nemzetközi szervezet, és független az Európai Uniótól, nem szabad összekeverni az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanáccsal.) A jelentésnek már a címe is aggasztó képest fest a média állapotáról: "El a kezekkel a sajtószabadságtól - a média elleni támadás nem válhat megszokottá Európában." A dokumentum szerint tavaly egyre jobban érzékelni lehetett az újságírók megfélemlítésére és elhallgattatására irányuló trendet.
A jelentés Magyarországról és Lengyelországról szóló fejezete szerint a sajtószabadságot és a média sokszínűségét a következő két tényező fenyegeti a leginkább:
a közmédia átalakulása kormánymédiává, a magánszektor feletti állami ellenőrzés megerősítése, az újságírók és más médiaszereplők zaklatása.
2019 novemberében egy hét partnerszevezetből álló tényfeltáró bizottság járt Budapesten, akik megállapították, hogy
az Orbán-kormány 2010 óta szisztematikusan dolgozik a sajtó függetlenségének, szabadságának és sokszínűségének leépítésén, és az EU országai között példátlan mértékű ellenőrzést épített ki a média felett.
A jelentés szerint a kormány összehangolt stratégiát alkalmazott, melynek során számos sajtóorgánumot bezáratott vagy a kormánybarát médiabirodalomba terelt. Utóbbiak aztán közös és korlátozott hírforrásból dolgoznak masszív állami támogatás mellett, miközben a független sajtótermékek finanszírozása ellehetetlenül. Az elemzés megállapítja, hogy
a kormány hegemón médiapiaci helyzetének köszönhetően sikeresen elzárta a lakosság jelentős részét a kritikus és független információ- és hírforrásoktól.
Ezzel párhuzamosan a független újságírók a kormány átfogó diszkriminációjával szembesülnek, mikor a kormányzati tisztviselők nem hajlandóak az érdemi kommunikációra, illetve megtagadják tőlük a közérdekű információkhoz való hozzáférést vagy a bejutást egyes középületekbe, eseményekre.
A jelentés azt is megemlíti, hogy tavaly novemberben az Index két újságíróját antiszemita támadások érték, amikor kiplakátolták tavaly az arcképüket a budapesti utcákon. A jelentés hozzáteszi, hogy a gyűlöletkampány jelentőségét a most már kizárólagosan a kormány álláspontját közvetítő közmédia is felerősítette.
