Európa Tanács: Halasszák el az alaptörvény-módosítást

„Aggályosnak tartom az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével” – áll Jagland szerdai nyilatkozatában. A főtitkár szerint a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített. „Ez azt a benyomást kelti, hogy a kormány az Alkotmánybíróság felülbírálására kívánja felhasználni kétharmados parlamenti többségét, és ez veszélyeztetheti a fékek és ellensúlyok demokráciákon belüli alapelvét” – fogalmazott Thorbjorn Jagland.

A főtitkár szerint a magyar kormány újra be akarja vezeti azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített. A kérdéskör olyannyira összetett, hogy azt szakértőknek kell megvizsgálniuk, ezért szükség van arra, hogy véleményt alkosson az ET égisze alatt működő alkotmányjogi szakértői testület, a Velencei Bizottság – tette hozzá.

Jagland amiatt is aggodalmának adott hangot, hogy az átfogó módosítást már jövő hétfőn el akarják fogadni. „Ez nem hagy teret a szakértői véleményezésnek, illetve a megfelelő eljárásnak Magyarországon” – állapította meg. Felszólította a magyar kormányt, hogy halasszák el a szavazást, és kifejezte meggyőződését, hogy a Velencei Bizottság a lehető legrövidebb időn belül áttekinti a szöveget.

Jagland nyilatkozatát azután tették közzé, hogy aggodalmának adott hangot a negyedik magyar alaptörvény-módosítási javaslat miatt az ET parlamenti közgyűlésének két jelentéstevője, aki február 25. és 27. között látogatást tett Magyarországon. Kerstin Lundgren svéd és Jana Fischerová cseh képviselő megállapította: a módosítási javaslat visszahoz számos olyan előírást, amelyet a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek, a Velencei Bizottság pedig az európai normákkal ellentétesnek minősített – írja az MTI.

A két képviselő abból a célból tett látogatást Magyarországon, hogy jelentést készítsen arról, indokolt-e, hogy az Európa Tanács úgynevezett monitoring eljárást indítson Magyarország ügyében. A tervek szerint a jelentést áprilisban beterjesztik az ET parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága elé. A strasbourgi székhelyű, 47 európai országot összefogó ET tevékenysége főként arra irányul, hogy figyelemmel kísérje a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartását a tagországokban. EU-tagállam ellen az ET – amely egyébként teljesen különálló szervezet az uniós intézményrendszertől – korábban még nem indított monitoring eljárást.

Az ET közleménye szerint a két képviselő szeretne tárgyalásokat folytatni Budapesten a magyarországi alkotmányos keretekkel és a médiaszabályozással kapcsolatban továbbra is meglévő aggodalmairól, valamint a további jogszabály-módosítások lehetőségeiről. Lundgren és Fischerová, az ET parlamenti közgyűlésének két jelentéstevője előzőleg 2011 júliusában, majd 2012 februárjában is járt Magyarországon.

Fidesz: Félreértésen alapul az Európa Tanács főtitkárának véleménye

A Fidesz szerint félreértésen alapul az Európa Tanács főtitkárának az alkotmány módosításával kapcsolatos „ítélete”, az elfogadás előtt álló negyedik módosítás ugyanis éppen az Alkotmánybíróság (Ab) döntésének tesz eleget. A két fideszes politikus ezzel szemben úgy véli: Magyarországon működik a jogállam, éppen ezért az Országgyűlés a folyamatban lévő alkotmánymódosítás elfogadásával az Alkotmánybíróság döntésének tesz eleget. A magyar kormány és a magyar Országgyűlés is tiszteletben tartja az európai uniós és az ET-tagsággal együtt járó kötelezettségeket – olvasható a közleményben, amely így folytatódik: „meggyőződésünk, hogy az Országgyűlés előtt fekvő alkotmánymódosítás e kötelezettségekkel teljes mértékben összhangban áll”. A politikusok természetesnek tekintik, hogy az ET figyelemmel kíséri a tagállamok alkotmánymódosításait, ugyanakkor nem tarják elfogadhatónak, hogy a tanács főtitkára az alkotmánymódosítás elfogadását megelőzően „olyan előzetes ítéletet hirdessen, mely nyilvánvaló félreértésen alapul”.

A képviselőcsoport a tájékoztatás szerint különösen furcsának tartja az eljárást azért, mert az ET két, Magyarországgal foglalkozó jelentéstevője február végén hivatalos látogatáson járt Magyarországon, ahol az Országgyűlés elnökétől, illetve a kormánypárti frakciók vezetőitől kaptak részletes tájékoztatást az alkotmánymódosítás okairól – teszik hozzá. Közölték azt is: nyilvánvaló félreértés az ET főtitkárának azon állítása, amely szerint „a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság (Ab)megsemmisített”.

A valóság szerintük ezzel szemben az, hogy az Ab az átmeneti rendelkezéseket formai okokból semmisítette meg, és kifejezetten azt a feladatot adta az Országgyűlésnek, hogy valamennyi alkotmányos szabályt az alaptörvénynek kell tartalmaznia, így a Ház köteles belefoglalni a megsemmisített átmeneti rendelkezéseket az alaptörvénybe. Ezért a jelenlegi módosítás nem csupán nem ellentétes az Ab döntésével, hanem éppen annak végrehajtását szolgálja – teszik hozzá. Emlékeztetnek arra: az átmeneti rendelkezések több mint egy évig a magyar jogrend részét képezték, ezen idő alatt számtalan európai testület vizsgálatát kiállták. „Úgy gondoljuk, hogy a kommunizmus vezetőinek nyugdíjmérséklése, a diktatúrák elítélése vagy éppen az emberi méltóság kiemelt védelme összhangban állnak Európa közös alkotmányos hagyományával, ezért mind a tartalmi, mind az eljárási kritikákat megalapozatlannak tartjuk” – közölték.

Magyarország demokratikus jogállam, ahol az államhatalmi ágak különváltan működnek, de az alkotmányozó hatalom kizárólag a magyar Országgyűlést illeti meg – eleveníti fel a kommüniké, amely így folytatódik: a kormánypártok és a magyar kormány azonos mércéhez és egyenlő elbíráláshoz ragaszkodva továbbra is nyitott arra, hogy a félreértéseket bármely európai testület számára nyilvánvalóvá tegye és a megalapozatlan aggodalmakat eloszlassa.