Európa második legdrágább kormányzati rendszerét tartatja fenn a magyar adófizetőkkel Orbán Viktor

A kormány elkészítette a 2017-es költségvetés beszámolóját, amiből kiderül, hogy nyolc év alatt, 2010 és 2017 között milyen átalakuláson ment át a magyar állam – elemezte részletesen a dokumentumot a Zoom. Felidézték: a 2010-es választásokon a Fidesz jelszava az erős állam ígérete volt, a kiadásokat nézve ezt sikerült megvalósítani.

Érdemben nem változott a magyar állam súlya gazdaságon belül, a 2017-es adatok szerint az államháztartás a magyar gazdaságban megtermelt összes érték (GDP) 44,5 százalékára tette rá a kezét, ami 0,3 százalékponttal kisebb, mint a 2010-es indulóévben volt.

Uniós összehasonlításban a magyar állam a 11. legnagyobb adóztató, az élen olyan fejlett országok vannak, mint Norvégia (54,8), Finnország (53,2) vagy Dánia.

Míg a jövedelemelvonás nem csökkent a nyolc év alatt, a GDP-arányos kiadások a bruttó hazai termék 49,2 százalékáról 46,5 százalékára olvadtak – ezt tette lehetővé az államháztartási hiány csökkentését. Eközben azonban az állami működésre fordított pénzek emelkedtek (például a minisztériumok kiadásai) – ezzel az Európai Unió egyik legdrágábban működő kormányzati rendszerét tartja fent Magyarország. 2010-hez képest viszont csökkent a jóléti kiadások aránya, ma a GDP arányában nézve, mind az oktatásra, mind az egészségügyre, mind a társadalombiztosításra kevesebbet fordít az állam, mint tette azt 2010-ben.

A kormány adatai szerint 2010-ben az állami működési kiadásokra 2068 milliárd forintot költöttek, ez az összeg tavaly 3475,7 milliárd forint volt, így GDP-arányosan számítva a költések 7,6 százalékról 9,1 százalékra emelkedtek.

Uniós összehasonlításban a GDP állami kiadásokra fordított 9,1 százalékos aránya a második legnagyobb Európában. Az állami kiadásokon belül a legnagyobb súlyt továbbra is a közigazgatás adja, a honvédelem pénzei a csökkenés után visszaemelkedtek a 2010-es szintre, a rendőrségi források viszont nőttek a kormányváltás időszakához képest. Mindezekkel szemben minden, ami az embereket érintő ellátás: az egészségügyi és oktatási ráfordítások, továbbá a nyugdíj-kiadások csupán nominális értéken nőttek, reálisan és GDP-arányosan azonban sokkal kevesebbet fordít ezekre az Orbán-kormány, mint elődjei.

A GDP-arányos költések a nyugdíjaknál csökkentek 17,3 százalékról 13,9 százalékra – ami rossz hír a nyugdíjasok számára – ám a Zoom azt írja, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát épp ezek a szigorítások alapozták meg. Ezzel szemben a portál szerint nem lehet fenntarthatósági szempontból előrelépésnek nevezni azt, ami az egészségügyi és az oktatási kiadásoknál történt, ugyanis ezek azok a tételek, amelyek alapjaiban határozzák meg a magyar gazdaság és társdalom jövőbeni fejlődését.

A portál elemzése szerint az oktatási kiadások nyolc év alatt 438 milliárd forinttal nőttek, így tavaly 2014 milliárd forint jutott erre a célra.

A megtermelt GDP-ben kifejezve ez azt jelenti, hogy a 2010-es 5,8 százalékról 5,3 százalékra mérséklődött az oktatási kiadások mértéke.

Ezzel pedig a magyar oktatás még épp meg tud kapaszkodni az uniós középmezőnyben, hiszen a 17-ik helyünkkel épp elmaradunk Ausztriától, de megelőzzük az Egyesült Királyságot. Az élen Dánia van, ahol a GDP 6,9 százalékát fordítják oktatásra, őket követik a minőségi közoktatásról ismert skandináv államok. A GDP arányában a legkevesebbet nem az unió szegény államai, hanem Írország költötte, ahol – a 2016-os adatok alapján – mindössze a GDP 3,3 százalékának megfelelő összeg ment az oktatásra – ennek a kimagasló ír GDP és a demográfiai folyamatok lehetnek a magyarázatai.

Az egészségügyi kiadásokban viszont sereghajtók közé került a magyar állam, ami egyrészt nem meglepő a kormány egészségpolitikáját ismerve, annak ellenére, hogy a magyar gazdaság lehetőségei ennél jóval többet tennének lehetővé.

Az egészségügy kiadásai nyolc év alatt 1228 milliárd forintról 1630 milliárd forintra emelkedtek – ez arra volt „elegendő”, hogy a GDP-arányos kiadás nyolc év alatt 4,5 százalékról 4,3 százalékra mérséklődjön.

Az unióban a tagországok erre a célra a GDP-jük 2,7-8,6 százalékát költik el: a legalacsonyabb mutató Cipruson volt, de ebből a szempontól Lengyelországgal és Romániával vagyunk egy szinten.

Az állami kiadások 2010 és 2018 között leggyorsabban a sport, a szabadidő, a vallási tevékenység körében nőttek. Míg 2010-ben erre a területre évi 385 milliárd forint jutott, tavaly már 1122 milliárd forint, vagyis a GDP 2,9 százaléka. Ezzel persze az uniós összehasonlításban toronymagasan vezet Magyarország.