Erkölcsi forradalomra van szükség – Majtényi László: A piszkos munkát ne a NER-huszárokkal végeztessék el

Az alkotmányos Magyarország megteremtése nem csak a baloldal dolga, mert abból csak reváns lenne. Ha egyszer létrehozzuk az alkotmányos Magyarországot, és létre fogjuk hozni, az a magyar társadalom politikai akaratának és értékeinek közös foglalata lesz – mondja Majtényi László alkotmányjogász, a demokratikus ellenzék egykori államfőjelöltje, aki kérdésünkre fölvázolta azt a stratégiát, amellyel legálisan lehetne lebontani a NER-hatalmat.

2018. április 6., 07:32

Szerző:

– Szél Bernadett nemrégiben arra utalt, hogy Polt Pétertől nem lesz egyszerű megszabadulni. Erre ellenzéki riválisai azzal revolverezték, hogy nem is akar megszabadulni tőle. Vannak tehát forradalmi igénnyel föllépő ellenzéki politikusok, akik azonban részt vesznek abban a kevéssé forradalmi eljárásban, amit választásnak hívnak. Mi a kiút ebből az ellentmondásból?

Fotó: Bazánth Ivola

– A kérdésében megbújik az ellenzék általános és szerintem jogos bírálata. Az én benyomásom az, hogy a mértékadó ellenzéki politikusaink és pártjaik szinte kivétel nélkül a pillanat politikai igézetében élnek. Legalábbis én nagyon nehezen érzékelem a mondataikból a politikai stratégiákat, holott – s meglehet, erősen fogalmazok – egyfajta rendszerváltásra volna szükség. Ezt aztán persze lehet, rendszerkorrekcióvá lazítják, de a legfontosabb feladat mindenképp az alkotmányos demokrácia helyreállítása. Vagyis szerintem ennek a hihetetlen nagy feladatnak a perspektívájából kellene nézni és továbbgondolni az összes politikai lépést. Tehát az ellenzékieknek alapvető feladatuk, hogy kész stratégiájuk legyen minden helyzetre: mi van abban az esetben, ha győznek, ha veszítenek, ha a Fidesz kétharmadot szerez; még arra a délibábos forgatókönyvre is, hogy ők szereznek kétharmadot. Érdemes mérlegelni mindent, hiszen ne feledjük, volt egy március 15-i Orbán-beszéd. És míg annak idején Antall József azt mondta, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke, addig Orbán Viktor ezen a jeles ünnepen azt szögezte le, hogy ő mindössze két és fél millió választópolgár miniszterelnöke lesz. Mindenki mást megfenyegetett.

– Mire gondolhatott a kormányfő, amikor a választások utáni erkölcsi és jogi elégtételről beszélt?

– Néhány nappal később a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt mondta, hogy a Soros-szervezeteket be kell tiltani. Utoljára Grósz Károly beszélt így, delíriumban, az ilyen beszédmód a hetvenes évek MSZMP-politikusait jellemezte.

– Csak akkor be is voltak tiltva a szervezetek.

– Igen. Sólyom Lászlónak volt jogtechnikai értelemben is elévülhetetlen érdeme abban, hogy a nyolcvanas évek végén az akkor hatályos jog alapján bizonyította, hogy az új környezetvédő szervezetek jogszerűen működhetnek, és ezt politikailag is el tudtuk érni. De az nagyon brutális támadás, hogy azért tiltsanak be civil szervezeteket, mert mást gondolnak a világról, mint a kormány.

– A jogi elégtétel nyilván nem csak a civileket érintené.

– Természetesen nem csak róluk van szó, a kormányzati kommunikációs stáb mindössze lefordította magának, amit a kormányfő mondott, aprópénzre váltotta, és azonnal betiltásról kezdett beszélni. De alkotmányos alapon álló politikusok nem használhatnak olyan kifejezéseket, mint a jogi elégtétel vagy betiltás. És az sem fordulhatna elő, hogy az ellenzéknek erre ne legyen válasza. Először is el kéne dönteni, hogy forradalmat csinálnak vagy a legalitás talaján politizálnak, illetve hogyan óhajtják összeegyeztetni az elvileg nehezen összeegyeztethető két programot.

– Az ellenzék szinte kivétel nélkül azt kommunikálja, hogy illegitim a választási rendszer, mert nem egyenlők a feltételek. A körzethatároktól a töredékszavazatok számításán át az egyfordulós rendszer bevezetéséig bezárólag minden a Fidesznek kedvez, és akkor a határon túli szavazatokról és a médiahelyzetről nem beszéltünk. De azzal, hogy elfogadták a játékszabályokat, mégiscsak azt üzenik, hogy ezen keretek között is érdemes próbálkozni.

– Kétségtelen, hogy a bojkott alkotmányos és morális feltételei fennállnak. Helyes az az állítás, hogy ez a választási rendszer nem legitim, mint ahogy az Alaptörvény elfogadása és gyakorlata sem felelt meg az alkotmányosság alapelveinek. Összességében tehát a NER működését magát is illegitimnek lehet nevezni. Politikai választás kérdése, hogy ebben a helyzetben az ellenzék a bojkott vagy a részvétel mellett dönt-e. Azt gondolom, hogy helyesen döntöttek, a helyes válasz az volt, hogy részt vesznek a választásokon.

– Ez a véleménye összhangban van azzal, hogy elvállalta az államfőjelölti megméretést.

– Az elnökjelöltségem esetében a legális keretek problémája kisebb súllyal esett latba, hiszen olyan vállalkozásba fogtam, amelynek eleve nem volt semmi esélye a közjogi sikerre. Civilek kértek fel, nem pártok. A jelölés elfogadásával az egyik célom az volt, hogy végigjárhassam Magyarországot, és beszélhessek egy demokratikus, szolidáris, valódi közösséget teremtő Magyarországról. Ugyanakkor annak következményeként, hogy az összes demokratikus párt támogatott, még a Parlamentben is elmondhattam az Orbán Viktort és kormányának tevékenységét élesen bíráló beszédemet. A bojkott más kérdés: ahhoz ugyanis olyan politikai helyzet is kell, ami ebben az országban most nem áll fenn. Ajánlom minden forradalmi radikálisnak, hogy nézzen körül egy kicsit ebben az országban, mérje föl a közhangulatot. Persze azt is ki lehet találni, hogy noha ennek legális keretei hiányoznak, majd népszavazással kell hatálytalanítani az Alaptörvényt. De én épp ellenkezőleg gondolom, szerintem népszavazással kellene legitimálni az új, végleges alkotmányunkat. És azt is mindenki számára megfontolásra ajánlom, hogy egy forradalomnak igen sok hátránya van, úgyhogy: szerintem a lehetőségek határáig ragaszkodni kell a legalitáshoz. Ezért mondom, hogy még egy esetleges ellenzéki kétharmad sem elég: az új alkotmány elfogadását népszavazással kellene majd elfogadtatni.

– És csak egy ilyen hosszú és reménytelennek tűnő procedúra után lehetne hozzányúlni a kulcsintézmények vezetőihez?

– Én nem ezt mondom, hiszen a politikai eseményeknek dinamikájuk van. Gondoljon csak arra, hogy még a sima kormányváltásokkor is lemondtak azok a személyek, akiknek a tisztségéből ez a jogi kötelezettség nem következett.

– A NER védőbástyáin álló katonák nem fognak lemondani, miközben bármit meg tudnak bénítani. Milyen törvényt írna alá Áder János egy nem Fidesz-többségű parlamentnek?

– A köztársasági elnöknek szigorú szabályok szerint kell működnie. Igaz, sok borsot tud törni egy kormány orra alá, de elsősorban ceremoniális szereplő, semmint formálója a politikának. Sokkal inkább a morális tekintély szerepét tudja betölteni. A nagyon aktív és a hatáskörét a lehető legszélesebbre kitágító Sólyom László is igen korlátozott volt a befolyásában. Engem is a pártokkal való egyeztetés nélkül próbált ombudsmannak jelölni, sikertelenül. Nem tudjuk tehát előre, mi fog történni. Igen, valóban nem jellemgrófok a NER főtisztjei, de talán épp ezért is, a magatartásukat alapvetően a saját érdekeik befolyásolják. Így akár le is mondhatnak a posztjukról. Azt azonban nem tartanám szerencsésnek, ha a piszkos munkát a NER-huszárokkal végeztetnék el, mert az nagy sebet ejtene egy majdani alkotmányos Magyarország testén.

Fotó: Bazánth Ivola

– Arra gondol, hogy Polt Péter megvilágosodik és jó útra tér?

– Ha Szél Bernadettet erről pontatlanul idézték is, hallottam már ilyen vélekedést.

– De ha a realitásokból és e választási szisztémából indulunk ki, akkor az ellenzék leginkább abban reménykedhet, hogy a Fidesz kisebbségbe kerül.

– Én abból a forgatókönyvből indulok ki, hogy a Fidesznek nem lesz kétharmada. Ez szerintem ebben a választási helyzetben már ellenzéki győzelem. De ha mégis nyerne, a kiutat abban látnám, ha új választást tudna kikényszeríteni az ellenzék, mert az új tereket nyitna meg. És akkor erről egyébként leginkább a Momentum beszél teljesen legálisan, a nyolc év összes szennyesét nyilvánosságra lehetne hozni, össze lehetne szedni a szekrényekből kihulló csontvázakat, és mindent a társadalom elé tárni. Ez demokratikus folyamat lenne, amelynek forradalmi lendület adható. Meglepne, ha nem derülnének ki nagyon súlyos dolgok a kormányülések jegyzőkönyveiből, a minisztériumi adathordozókról a trafikoktól a kaszinókon át a paksi szerződésekig, a különböző politikai projektek finanszírozásáig.

– Sokan azt valószínűsítik, hogy a Fidesz még behúzza ezt a választást. Hogyan lehet egy országot úgy kormányozni, hogy van kétmillió, Orbán Viktort vallásos révületben imádó ember, hasonló számban azok, akik viszont gyűlölik, továbbá van egy apatikus tömeg?

– Látszólag kevéssé függ össze a kérdéssel, de szerintem erkölcsi megújulásra, afféle erkölcsi forradalomra lenne szükség a közéletben. Ennek vannak előfeltételei. A baloldalnak például szerintem már régen meg kellett volna szólalnia a saját korrupciós múltja kapcsán. Egyetlen őszinte mondatot hiányolok erről, legalább azt, hogy ígérik, másképp folytatják. Az szerintem nem választási ígéret, hogy kevesebbet fogunk lopni, mint a Fidesz. Ilyen problémának látom a 2006-os rendőri erőszak ügyét, szerintem meg kellene szólalniuk azoknak, akiknek abban szerepük volt. Mert ami akkor történt, jogállamban megengedhetetlen. Ezek a lépések elengedhetetlen feltételei egy erkölcsileg megalapozott politikának. Persze, tudom, a baloldal korrupciója talpsimogatás ahhoz képest, amit a Fidesz tett az elmúlt nyolc évben, mégis, a modern, demokratikus politika arról is szól, hogy az ellenzékben eltöltött évek alatt a pártok erkölcsi megtisztuláson mennek keresztül. Ez törvényszerű: a hatalomban eltöltött évek koptatják az erkölcsöt, és mindenki züllik. Ennek az országnak hatalmas szüksége volna erkölcsi megtisztulásra. Nem hiszem el, hogy a magyar választói közösséget, benne a Fidesz fanatikus híveit vagy az apatikusokat ne lehetne ilyen erkölcsi kérdésekkel megszólítani. A helyzet most tarthatatlan. A NER hanyatló fázisban van. Sokan mondják, hogy az alkotmányos liberális demokrácia Grúziától a Lajtáig megbukott. De, noha tényleg válságba került, ez így nem igaz. Gondoljunk csak arra, hogy 24 óra alatt Szlovákiában és Szlovéniában is megbukott a miniszterelnök, mégpedig alkotmányos követelésekre, alkotmányos eljárásban.

– Ha mégis megtörténne a csoda, s az ellenzék kerekedne felül, de képtelenek lesznek miniszterelnököt választani, akkor nem lát olyan veszélyt, hogy e folyamat utólag glorifikálja az Orbán-kormányt?

– Minden megtörténhet.

– De még a hódmezővásárhelyi diadal is lebénította őket, mert valójában nem hittek a győzelemben.

– Az ellenzék nincs könnyű helyzetben. Nincs olyan párt, amelyről ne állították volna ilyen-olyan összeesküvés-elméletekben, hogy valójában a NER ötödik hadoszlopa. De én ezeket egyikőjükről sem hiszem el. Az viszont igaz, hogy ma a NER-nek számos eszköze van az ellenzéki pártok magatartásának befolyásolására, például a pártfinanszírozáson keresztül, a Fidesz által egyoldalúan meghatározott választási szabályokkal és személyes befolyásolással is.

– A stratégiák kialakítását az is nehezíti, hogy most már lassan minden sarkon áll egy közvélemény-kutató, amelyik megmondja a tutit, hogy ki a biztos befutó az adott helyen. Új jelenség, hogy ezek a kutatók szinte átveszik a pártok szerepét, mert azok mintha nem reagálnának a választók igényeire.

– Ez az egyfordulós rendszer miatt van így, ami nem felel meg annak, hogy kifejezze a társadalmi akaratot. De szeretném hangsúlyozni: veszélyesnek tartom, amikor értelmiségiek alázzák a politikusokat. Mindenkinek szabad a pálya, mindenki beszállhat. Az elemző kritikával nincsen semmi baj, de a gyalázás, az észosztás sehová nem vezet. Az alkotmányos Magyarország megteremtése ráadásul nem csak a baloldal dolga, mert abból csak reváns lenne. Ha egyszer létrehozzuk az alkotmányos Magyarországot, és létre fogjuk hozni, az a magyar társadalom politikai akaratának és értékeinek közös foglalata lesz. Képviselet illeti meg azt a kétmillió embert is, amelyik a Fidesz elkötelezett választója, és tisztelet jár azoknak is, akik nem járnak el szavazni. Amikor erkölcsi megújulásról beszélek, ennek fontos része a gyűlölködés felszámolása, ami hosszú távú munka. Ezt csak úgy lehet elkezdeni, ha a győztesek soha nem tekintik magukat magasabb rendűnek a választók kisebbik feléhez képest. 

Tegnap 19:12

A gödöllői HÉV-vonalán maszturbáló férfi esete napokig lázban tartotta az olvasókat. Kerepes polgármestere, Gyuricza László ultimátumot adott a férfinak: ha nem adja fel magát, a tevékenységéről készült felvételt nyilvánosságra hozza. Kérdés, hogy tett szert a polgármester a felvételre, illetve vajon jogszerűen használta-e fel?