Enyhíteni a kórházak terheit – A magánszolgáltatók növelnék szerepvállalásukat
A múlt héten ismét egymillió tablettányi favipiravir gyógyszer érkezett Kínából, összesen 4,8 milliónál tart a behozatal. Ez a gyógyszer lehet az egyik kulcsa annak, hogy minél kevesebb betegnél alakuljon ki kétoldali tüdőgyulladás, minél korábban megkezdődjön a fertőzöttek gyógyítása, tehát minél kevesebben kerüljenek a kórházak intenzív osztályaira. A tudomány napján, november tizedikén a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában igen pozitívan nyilatkozott erről a gyógyszerről Keserű György Miklós gyógyszerkutató-akadémikus.
A Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője emlékeztetett, hogy ezt az orvosságot számos klinikai vizsgálatban használták már, a világon több százezer koronavírusos betegnek adták. Mint mondta, a járvány erősödésével, a kórházi kapacitások szűkülésével egyre fontosabb, hogy a gyógyszert a vírusfertőzöttségre utaló tünetek megjelenése után minél hamarabb, akár már az alapellátásban megkapják a betegek.
Az akadémikus lapunknak kicsit óvatosabban fogalmazott. Mint kifejtette:
a kórházakra nehezedő nyomás enyhítésének első lépcsője nem a gyógyszer alkalmazása, hanem a maszkhasználat, a távolságtartás és a korlátozások betartása.
Ha valaki mégis megbetegszik, akkor a fertőzésnek a vírus által meghatározott szakaszába kerül, ami a tünetek megjelenésétől általában a nyolcadik-kilencedik napig tart. Ebben a szakaszban lehet a favipiravirt a legjobb hatásfokkal alkalmazni, mert később, általában a 9-10. napon a betegek jelentős részénél megjelennek a tüdőgyulladás tünetei – fejtette ki a TTK kutatócsoportjának vezetője. Ilyenkor még érdemes próbálkozni az orvosság alkalmazásával, de ez a vírusellenes gyógyszer kétoldali tüdőgyulladás és komplikációi esetében már nem segít.
A favipiravirt Magyarországon egyelőre csak kórházakban alkalmazzák. Keserű György Miklós a 168 Órának elmondta: a gyógyszer a tüdőgyulladás kezdeti szakaszában még hatékony lehet, megóvhatja a betegség súlyosbodásától azokat a betegeket, akiket a COVID-osztályokon kezelnek, és nincs szükségük gépi lélegeztetése. A favipiravirt több országban, India és Oroszország után már Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is alkalmazzák ambuláns eljárásban. Ezzel kapcsolatban azonban van egy jelentős nehézség: annak érdekében, hogy a gyógyszert a betegek orvosi ellenőrzés mellett szedjék, be kellene járniuk a kórházakba vagy a rendelőkbe felülvizsgálatra. Márpedig járványidőben nagyszámú fertőzött ember mozgatása logisztikai szempontból nem könnyen megoldható feladat.
Az elmúlt napokban sok szó esett egy ivermectin nevű gyógyszerről is, amelyet a nemzetközi gyakorlatban féreghajtóként széles körben használnak. A járvány kezdeti időszakában sikeres laboratóriumi vizsgálatokat folytattak ezzel a gyógyszerrel, igaz, ahhoz, hogy hatóanyaga a SARS-CoV-2 vírus ellen hatékony legyen, a szokásos koncentráció tízezerszeresét kellett felhasználni. A gyógyszert ennek ellenére bevetették a koronavírus ellen már Peruban, Bolíviában, Brazíliában, Bangladesben, Mexikóban és Irakban, ám az Egészségügyi Világszervezet ezt határozottan ellenezte. Az ivermectint Magyarországon jelenleg csak az állatgyógyászatban használják. Ezzel a gyógyszerrel kapcsolatban a hazai sajtóban két hír terjedt el. Az, hogy itthon is reményteljes kísérleteket végeznek vele, és az, hogy a NÉBIH arra kéri az embereket, ne szedjenek állatoknak szánt készítményeket.
Vajon hatékony lehet-e a koronavírus ellen az ivermectin?
A kérdésre a TTK gyógyszerkémiai kutatócsoportjának vezetője meglepő választ adott: – Nem tudom. Az ivermectin és számos más hatóanyag esetében egyelőre nem rendelkezünk klinikai bizonyítékkal, tehát nem tudjuk megmondani, hogy az elsődleges laboratóriumi eredmények lehetővé teszik-e az adott gyógyszer biztonságos és hatékony alkalmazását – fejtette ki Keserű György Miklós.
A közelmúltban az egészségügyi magánszolgáltatók szervezete, a Primus Egyesület egy konferencián arra tett javaslatot, hogy a kórházakra nehezedő nyomást az állam a privát egészségügyi intézmények rendelkezésére álló kapacitás felhasználásával enyhítse.
– Nehéz hetek állnak előttünk, és az egészségügy terhelésének csökkentésében fontos szerepet játszhatnak a magánszolgáltatók – mondta a 168 Órának az orvosvégzettségű Kóka János, volt gazdasági miniszter, aki visszalépett a politikai szerepvállalástól, és most a Doktor24 cég elnöke. – A járvány kezelésében nyilvánvalóan az államnak van kulcsszerepe, hiszen a kezében van az a mentőszolgálat, az intenzív terápiás kapacitás, az a hálózat, amely az ország minden részén képes kezelni a fertőzötteket – részletezte a cégvezető. A magánegészségügyi intézmények azonban jelentős szerepet vállalhatnának a krónikus betegek kezelésében, akikre az állami és az önkormányzati intézményekben most kevesebb figyelem jut.
Magyarországon hárommillió ember küzd magas vérnyomással, több mint egymillió a cukorbeteg, félmillió az asztmás.
Évente 70-80 ezer embert veszítünk el keringési rendellenességek miatt. Ezek a krónikus betegségek most a COVID idején is velünk vannak.
Amennyiben kezeletlenek maradnak, mert a járványra adott válasz leköti az állami intézmények kapacitását, úgy a betegek közül sokan közvetve a járvány áldozatául eshetnek. Az ő esetükben érdemes lenne bevetni a magánegészségügy kapacitásait, hiszen a privát szolgáltatók a járóbeteg-ellátásban szinte minden orvosi szakterületen képesek magas színvonalú ellátásra – fejtette ki lapunknak a konferencián már ismertetett álláspontját Kóka János. Hozzátette: a magánszolgáltatók ma már az egynapos műtétektől kezdve az ortopédiai protézisek beültetéséig különféle specializált ellátásokra képesek, akár gerincsérvek operálására is. Ezeknek az intézményeknek megvannak a kapacitásaik, műtőik, betegágyaik, sebészeik, elszántságuk, tudásuk, képességük arra, hogy a mostani nehéz viszonyok között helytálljanak.
A Primus Egyesület képviseletében a cégvezető felidézte, hogy 25 ezernél is többen várnak az országban műtétre, közülük tízezren több mint egy éve. A legdurvább a helyzet Zala megyében, ahol térdprotézisre bő 750 napig kell várakozni. Azaz több mint két évet kell eltölteni jelentős fájdalmat elviselve, általában erős gyógyszerek hatása alatt. Most, a járvány második hulláma idején elektív műtéteket nem végeznek, a várólisták tehát egyre nőnek. A 168 Órának Kóka János megismételte a szektornak azt a javaslatát, amelyet a konferencián már felvetett: a privát szolgáltatók készen állnak arra, hogy most, járványidőben az állami egészségbiztosítással rendelkező betegek számára elérhetővé tegyék szolgáltatásaikat, amennyiben az állam azokat ugyanolyan szinten finanszírozza, mint a saját rendszerében. Ez mindenkinek jó lehet: a privát szektor levenné számos szolgáltatás terhét az állam válláról – a szokásos finanszírozás mellett. A betegek előtt pedig megnyílnának azoknak a magánintézményeknek a kapui, ahol nagy figyelmet fordítanak a biztonságra, a sterilitásra, magas szinten tudják biztosítani a COVID-mentes környezetet.
A labda most az állam oldalán pattog.
A cikk a 168 Óra hetilap 2020. december 2-i számában jelent meg.
