ENSZ szakértője: A magyar kormány fojtogatja a médiát, ami komoly veszélyt jelent az emberi jogokra

Magyarországon az állam médiaszektorba való beavatkozása az elmúlt évtizedben kockázatot jelenthet az emberi jogokra nézve a közelgő választásokon – mondta az ENSZ vélemény- és véleménynyilvánítási szabadsággal foglalkozó szakértője az országban tett hivatalos látogatásának végén.

„Egy demokráciában nem lehet információs monopólium”

– mondta Irene Khan egyhetes látogatása végén.

„Azzal, hogy a hatóságok befolyást gyakorolnak a médiaszabályozó testületek felett, jelentős állami forrásokat biztosítanak a kormánypárti média támogatására, elősegítik a kormánypárti szerkesztői irányvonalat követő médiumok terjeszkedését és fejlődését, valamint kiközösítik a kormányról kritikusan beszámoló médiumokat és újságírókat. A hatóságok proaktívan átalakították a médiaszektort, és az »egyensúly« megteremtésére tett erőfeszítéseik során aláásták a média sokszínűségét, pluralizmusát és függetlenségét.”

– hangsúlyozta az ENSZ szakértő. 

Khan felszólította a hatóságokat, hogy biztosítsák a szerkesztői szabadságot és a változatos információforrásokhoz való hozzáférést, erősítsék a szabályozó szervek függetlenségét, és biztosítsák, hogy az állami intézkedések, – beleértve a hirdetéseket is –, ne torzítsák a médiapiacot.

„A közelgő parlamenti választások fényében felszólítom az ellenőrző és felügyeleti szerveket, hogy biztosítsák a választásokon indulók egyenlő és méltányos hozzáférését a médiához, a jelöltekről és programjaikról szóló információk, hírek és vélemények pártatlan közvetítését, valamint a média szabad tudósítási szabadságát, és a választópolgárok szabadságát, hogy különböző forrásokból tájékozódhassanak és kapjanak információkat” – mondta Khan. 

Az ENSZ-szakértő arra is felszólította az EBESZ/ODIHR-t, hogy a választások előtt kísérje figyelemmel a médiaszabadság helyzetét az országban, az Európai Uniót és az EU-tagállamokat pedig arra, hogy ösztönözzék a magyar kormányt, hogy határozottan lépjen fel az emberi jogok betartása érdekében.

„Találkozóimon az érdekelt felek többször is kijelentették, hogy a médiaszabadság ellen irányuló támadások, amelyeket tapasztalunk, nem elszigetelt jelenségek, hanem egy szélesebb körű cselekvési mintázat aggasztó jelei, amely a törvények és a gyakorlatok révén az eltérő hangok elnyomására, a civil társadalom lejáratására és az emberi jogok védelmének gyengítésére irányul”

– mondta.

Az ENSZ szakértő felszólította a kormányt, komoly aggodalmának hangot adva a menekültek és LMBTQ-közösség jogaiért dolgozó újságírók és emberi jogi aktivisták elleni ismétlődő gyűlöletkampányokról, zaklatásról vagy megbélyegzésről szóló jelentések miatt, hogy támogassa és ismerje el azt a fontos hozzájárulást, amit ezek a személyek az igazságosabb és befogadóbb társadalom építésében nyújtanak. 

„Tudomásul veszem, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése nyomán hatályon kívül helyezték a 2017-es vitatott, a civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt, amely megbélyegezte és aláásta a civil szervezetek munkáját. A Bíróság egy másik, az úgynevezett »Stop Soros« jogszabály ellen hozott közelmúltbeli döntésének fényében felszólítom a kormányt, hogy vizsgálja felül a megközelítését, és vizsgálja felül a civil társadalmi szervezetekkel kapcsolatos politikáját, amelyek a demokratikus társadalom alapvető pillérét jelentik”

– tette hozzá Khan.

Küldetése során a különmegbízott találkozott állami hatóságokkal, valamint civil társadalmi szervezetekkel, újságírókkal, tudósokkal és a nemi alapú megkülönböztetés és erőszak ellen küzdő személyekkel. A különmegbízott jelentést fog készíteni látogatásának főbb megállapításairól, amelyet 2022 júniusában terjeszt az Emberi Jogi Tanács elé.

(Kiemelt képünk: Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök (nem látható) közös sajtótájékoztatót tart megbeszélésük után az ankarai elnöki komplexumban 2021. november 11-én. Fotó: Ali Balikci / Anadolu Agency/AFP)