Ennyivel csökkenhet az adósok törlesztése

A bankmonitor.hu a számításhoz 7 millió forintos, 2007-es, 20 évre felvett svájcifrank-hitelt vett alapul (a svájci frank árfolyama a felvételkor 156 forint volt), és arra a következtetésre jutott, hogy 7 és fél év elteltével a forinthiteles máig 600 ezer forinttal fizetett vissza kevesebbet, és 3,3 millió forinttal kisebb az aktuális hiteltartozása (hiszen a devizaárfolyam kedvezőtlen hatása nem befolyásolta), azaz összességében 3,9 millió forinttal járt jobban.

Az elemzésben a szakértők abból indultak ki, hogy átlagosan 4 százalékos árfolyamrést alkalmaztak a bankok, amely összesen 300 ezer forint körüli kedvezőtlen hatást generált az adósoknak. Az indokolatlan kamatemelés mértéke bankról bankra különbözni fog, a bankmonitor.hu számításaiban 2 százalékpontos nem indokolható kamatemelést vett figyelembe. Ez 900 ezer forint negatív hatást vetít az átlagos hitelfelvevőre. E két tényező összesen 1,2 millió forintot képvisel, amelyből az elmúlt öt évben keletkezett rész 980 ezer forintot tesz ki. Ez azért fontos, mert a hatályos jogszabályok értelmében az öt évnél régebbi követelés elévül – olvasható az elemzésben.

A bankmonitor.hu szerint „szinte biztosra vehető”, hogy a visszatérítést nem készpénzben, hanem a meglévő adósság leírása révén fogja megkapni az adós. Ennek egyenes következménye lesz, hogy nagyjából 11 százalékkal mérséklődik az ügyfél havi törlesztési kötelezettsége. Ez bankonként eltérő mértékű lehet, a cikkben az „átlagos” hitel esetében próbálták meg számszerűsíteni a visszafizetési kötelezettséget.

Az árfolyamrés és az indokolatlan többletkamat a bankmonitor.hu számítása szerint a forint- és a devizahitelek közötti különbségnek csupán az egyharmadát indokolja. A kétharmad teljes egészében az árfolyam kedvezőtlen változásának tulajdonítható. A probléma megoldatlanságát az elemzés szerint az is jól szemlélteti, hogy a példában szereplő átlagos svájcifrank-hiteles 66 százalékkal, közel 40 ezer forinttal fizet többet, mint a forinthiteles.

A kormány alapelve, hogy a devizahitelek kivezetésekor nem járhat jobban a devizahiteles, mint a forinthiteles, de olyan nagy a szakadék a két hitel között, hogy az egyharmadnyi különbség visszafizetése után fennmaradó összeg is horribilis, amit szinte biztosan nem fog a bankokra hárítani a kormányzat, hiszen ennek nincs meg a jogalapja, és nem fogja teljes mértékben átvállalni az állam sem.

A bankmonitor.hu szerint a bankok által az adósoknak visszajuttatott pénz a fizetésképtelen réteg jelentős részének csupán részlegesen enyhíti a problémáit, de nem oldja meg, így szerintük a helyzet rendezésekor a szociális szempontokat is be kell vonni a mérlegelésbe – írja az MTI.

Az elemzés szerint a végtörlesztéssel élők esetében nem lesz további kedvezmény, ugyanakkor a normál visszafizetéssel lezárt hitelszerződések esetén az ügyfelek a Kúria döntésétől visszamenőleg 5 évre szintén élhetnek majd a banki visszatérítés lehetőségével.