Emlékeznek?

A két épület között megtépett falrészek és a zagyfolyam szétszórta kövek éreztetik, mi erő volt ebben a sodrásban. A fotó felső fertályában a roskadt tető felett zöld lomb, onnan húzza a tekintetet az alsó harmadba a méretes pocsolya vágóhídi vöröse. Attól fentebb jobbra kiszakadt redőny, a csapástól ablakon kihányódott, elrongyolt textíliák. Lehettek ruhaneműk, ágynak huzatai.

A jól komponált kép bal traktusában áll az ember a pocsolyában, annak széle felé. Viharálló öltözete sárga, kesztyűje is, csizmája fekete, fején sityak.

Mintha a megroggyant kaput nézné, amely úgy hajlik felé, ahogy pusztuló, vén eb tolja pofáját a gazdához.

Mit gondolhat az ember a képen, mit nem? Mi van a szemében?

Talán csak néz, de nem lát. Foglya a csapásnak, nincs igazán a történtek tudatában.

A fotó hat évvel ezelőtt készült. A Veszprémi Törvényszék pedig múlt csütörtökön első fokon felmentette a vörösiszap-per mind a tizenöt vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól.

2010. október 4-én a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal) Ajka melletti tározójából kizúduló vörös iszap elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. Tíz ember meghalt, több mint kétszáz megsérült, házak százai váltak lakhatatlanná. Orbán Viktor miniszterelnök már 2010. október 5-én úgy nyilatkozott: „Nem ismerünk olyan jelet, amely szerint természeti okai lennének a katasztrófának. Élünk a gyanúperrel, hogy itt emberi mulasztásról van szó. Az egész ország tudni szeretné, hogy ez a tragédia kinek a felelőssége.”

2010. október 5-én kormányhatározatban nevezték meg a Mal Zrt.-t a katasztrófa okozójának.

A 168 Óra is riportsorozatban számolt be a tragédiáról, azt is rögzítve: milyen szóbeszédek keringtek a helyiek között a történések okairól. A katasztrófa sokkolta a lakosságot, de nem mindenki tartotta váratlannak.

Mindenesetre a Veszprémi Törvényszék a Mal Zrt. vezetőit és munkatársait felmentő ítéletét egyebek mellett azzal indokolta: a katasztrófa oka „altalaj-eredetű stabilitásvesztés” volt. Hozzátették: a 10-es számú kazetta körüli közveszélyokozás a kazetta létesítését célzó „első kapavágással” kezdődött, amikor alapozás nélkül kezdték el kialakítani, majd 1998 decemberében, amikor megkezdték a betöltését. Felelősökről nem esett szó.

Nézzék a fotót, az egykori károsult tekintetét. Vajon ma mit gondolhat ez az ember?

Sz. Á.