Eltitkolt hitelességi válság: Viktor, azt ígérted...

Súlyos hitelességi válságba került a magyar kormány és személyesen Orbán Viktor miniszterelnök az IMF-hez történt visszakuncsorgása kapcsán. A döntés nem csupán visszamenőleg kérdőjelezi meg a kormány utóbbi másfél évet, hanem komolytalanná tesz minden további kormányzati ígéretet és kötelezettségvállalást.

2011. november 22., 14:30

Súlyos hitelességi válságba került a magyar kormány és személyesen Orbán Viktor miniszterelnök az IMF-hez történt visszakuncsorgása kapcsán. Az orbáni hazugságnak ("Ha az IMF visszajön, én megyek") több ok miatt is súlyos politikai, gazdasági következményei lehetnek.

Egyrészt visszamenőleg megkérdőjelezhetik Orbán elmúlt másfél évét. Mostantól kezdve sem a szavazók, sem az üzletemberek sem pedig a külföldi partnerek nem lehetnek biztosak abban, megbízhatnak-e még a kormányfő adott szavában, a kabinet ígéreteiben. Ezt a bizonytalansági érzést csak fokozza az eddig már megtapasztalt visszamenőleges törvénykezés. Ilyen környezetben befektető legyen a talpán, akinek van bátorsága Magyarországon kockáztatni a pénzét.

Orbánon rajta marad a hazudós, szószegő politikusi bélyeg, mint szamáron a fül.

Magyar Pinokkió

Orbán ezzel együtt nevetségessé is tette magát. A Handelsblatt német gazdasági lap egyik rovata a „Nap Pinokkiójának” választotta a magyar kormányfőt az ország finanszírozhatóságára vonatkozó nyilatkozata miatt. A lap egy másik elemzésében a kormány visszalépéseként értékelte a valutaalappal folytatandó újabb tárgyalásokat.

Ezúttal nem egy bulvár újságról van szó, hanem Magyarország legnagyobb üzleti partere, Németország egyik vezető gazdasági lapjának lesújtó ítéletéről. Érdemes végiggondolni, mi történik a magyarországi német beruházásokkal, ha a Handelsblatt szemlélete eluralkodik német üzleti körökben.

Az újság különösen Orbánnak azt a mondtát citálta epésen: „Magyarország a saját lábán is meg tud állni”. A német gazdasági lap emlékeztetett, hogy 2010-ben megszakította az IMF-fel folytatott tárgyalásokat, hogy meggátolja a Valutaalap a költségvetés kiegyensúlyozására vonatkozó „diktátumait”.

Arra is kitért, hogy még múlt héten is visszautasította, hogy az IMF miatt népszerűtlen megszorításokat kelljen tenni. A cikk írója szerint ezért csökken egyre inkább a pénzpiacok bizalma. Felidézte, hogy zuhanásnak indult a forint árfolyama és a hitelminősítők leminősítéssel fenyegetőztek. Alapvető fordulatnak nevezte a az újbóli tárgyalásokat.

Stefan Menzel beszámolt arról, hogy bár Orbán Viktor tavaly megszakítottal a Valutaalappal való együttműködést, de mivel most újra pénzügyi nehézségekbe került, ezért az IMF támogatását kéri. A segítségkérést a kormány részéről visszalépésnek minősítette. Emlékeztetett, hogy az ország már 2008-ban az IMF és az EU mentőcsomagjára szorult, hogy elkerülje a csődöt. Hozzátette, hogy most Magyarország egy rugalmasabb együttműködésre törekszik. Idézte a miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint „Nem korlátozhatják Magyarország függetlenségét.” Megemlítette, hogy az IMF részéről visszafogottan reagáltak a hírre, s a magyar bejelentés pillanatában az IMF nem is tudott Orbánék szándékáról.

Mit szólnak a hívek?

Az IMF-fel kapcsolatos hintapolitika megrendítette a Fidesz itthoni támogatóit is. A kormányközelinek számító lapok és tévécsatornák bénultan és tanácstalanul fogadták a bejelentést. A bódult állapot annyival súlyosbodott, hogy a lakájmédia meghatározó véleményformálói elárvult seregről, vesztes háborúról, a nemzeti érdekek feladásáról cikkeztek.

Mi több, Széles Gábor esetében maga a Magyar Hírlap és az Echo Tv tulajdonosa személyesen támadta meg az eddigi orbáni gazdaságpolitikát.

E súlyos bizalomvesztés pillanatában Orbánnak lett volna lehetősége enyhíteni a kárt és a járulékos veszteségeket, ha útilaput köt Matolcsy György gazdasági miniszter talpára. Nem tette. Sőt, a parlamentben Lázár János fideszes frakcióvezetővel védette meg kegyeltjét.

A hazugságspirálból persze egyre nehezebb lesz kijönni. Így a szavahihetőség elvesztése mind mélyebb árkokat ás majd a társadalom és a Fidesz között, illetve kiszámíthatóan a Fideszen belül is.

A történet mindinkább kezd hasonlítani arra az alapviccre, amikor a parasztbácsi megkérdi a miskárolótól, miért órát tesz a kirakatba.

– Miért, mit tegyek ki?

Karaktergyilkosság - narancssárgában

Van még egy ennél is súlyosabb, immár hosszabb távú politikai következményekkel fenyegető konzekvenciája is az IMF-ügynek. Ez pedig az, hogy a szavazók körében visszamenőleg is hiteltelenné vált a Gyurcsány Ferenc, s személyén keresztül a baloldali ellenzék ellen folytatott, a "hazug politikus" imázsára épített lejárató kampány.

Az akkori karaktergyilkossággal megbízott Navracsics Tibor csak hebegett, habogott, amikor egy nappal a pálfordulás után a véleményét kérdezték a történtekről. Semjént, a másik cinkost nem is kérdezték: hiábavaló lett volna önálló véleményt kérni tőle.

Nem véletlen, hogy az interneten immár Orbán Viktor szájába adva terjesztik újra Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének ezt a részletét:

"Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni,..."

Ezek után nagy valószínűséggel Orbán aligha hivatkozhat majd "elvi" politizálásra, amelyre másfél évvel ezelőtt felépítette kampányát és imázsát. Ezentúl bárhol és bárhol megjelenik majd, a hallgatóságból bármikor felállhat valaki azzal az egyszerű mondattal: Viktor, visszajött az IMF és te még itt vagy?

A kormányzati fejlesztések nyomán már sok ügy elintézhető a mobilunkról, de a digitális okmány egyelőre nem váltja ki teljesen a hagyományos iratokat. Bár a Digitális Állampolgár alkalmazás számos előnnyel kecsegtet, a gyakorlatban még nem mindenhol egyértelmű, hol és hogyan fogadják el az elektronikus dokumentumokat.

A közel-kelet biztonsági helyzete immár a nyugat-európai diplomáciai fórumokat is uralja. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter genfi látogatásán a NATO-vezetőkkel egyeztetett arról, milyen hatással lehet a térség instabilitása Európára – és benne Magyarországra.

Sokan még mindig nem tudják, hogy a legegyszerűbbnek tűnő megoldás – az esővíz elvezetése a szennyvízhálózatba – akár komoly bírság következményét is magában hordozhatja. Egyetlen szabálytalan csatlakozás ára több százezer forint is lehet.