Első lépésként a CEU Áderhez fordul

Michael Ignatieff elnök-rektor csalódását fejezte ki a törvénymódosítás miatt, amelyet egy hét alatt, minden vita nélkül áterőszakoltak az Országgyűlésen. Hozzátette: az elfogadott verzió rosszabb, mint az eredeti, a 2018. január 1-jére előrehozott határidő nehezen betartható.

Az MTI tudósítása szerint abszurdnak nevezte azt az elvárást, hogy a jövőbeni működés érdekében föderatív kormányzati megállapodást kellene kötni, s – mint mondta – nem érti, hogy a magyar kormány miért nem ismeri az Egyesült Államok alkotmányát.

Kitért arra is, hogy azért érkezett az amerikai városba, hogy a magyar tanszabadság és a CEU ügyét a szenátus elé tárja, beszéljen a Fehér Házzal, illetve a médiát tájékoztassa.

Kijelentette: a CEU folytatja jelenlegi működését és programjait minden körülmények között, a diplomáik kétségbevonása ellenére. Elsődleges tervük, hogy Budapesten maradhassanak – mondta, és úgy fogalmazott: nem tettek semmi törvénybe ütközőt.

Fotó: Kökényesi Gábor

Szempontként jelölte meg, hogy az egyetem misszióját fenn tudják tartani. Az elnök-rektor hozzátette azt is: az egyetem, az oktatók és diákjaik helyzetét biztosítani kívánják, a politikát pedig nem kívánják beengedni az intézmény falai közé.

Leon Botstein kuratóriumi elnök a teljes kuratórium nevében kifejezte támogatását az elnök-rektornak és a CEU-nak, s köszönetet mondott az intézmény melletti szolidaritásért. Úgy látja: példa nélküli támadás történt egy EU-tagállamtól, amely egy amerikai intézményt, illetve a tudományos életet érte.

Liviu Matei, a CEU rektorhelyettese ismertette azokat, akik támogatásukról biztosították az egyetemet, így többek között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét, tagjait, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), az Andrássy egyetemet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE), a Szegedi Tudományegyetemet, a Corvinus egyetemet, valamint az egységes európai egyetemi szövetséget.

„A CEU működése jogszerű és mindig is az volt” – jelentette ki a rektorhelyettes, aki szerint lehetetlenné tették az intézmény működését a javaslat elfogadásával. Szóvá tette azt is, hogy előzetesen sem az MTA-t, sem a rektori konferenciát nem kérdezték meg a módosításról.

Kijelentette: a CEU nem fantomegyetem, egyike a legjobbaknak Magyarországon és Európában. Szerinte azért kapnak ekkora támogatást Magyarországról és a világ minden tájáról, mert ismert és elismert a CEU hozzájárulása a tudás világához. A világ gyakorlatilag összes országából érkező támogató nyilatkozatokra utalva azt mondta, úgy látja, a magyar kormány elszigetelődött.

Az államközi szerződés megkötését az amerikai alkotmány az államok hatáskörébe utalja – hangsúlyozta, hozzátéve: ha megszületne egy ilyen szerződés, akkor annak az egyetem autonómiájára és a tanszabadságra vonatkozó garanciákat kellene tartalmaznia.

Kérdésre válaszolva közölte: a Közép-európai Egyetem nem tud működni a CEU nélkül, és nem áll szándékukban szétválni.

Enyedi Zsolt magyar ügyekért felelős rektorhelyettes arról beszélt, hogy a parlamenti szavazással egy szakasz véget ért, és most egy új szakasz kezdődik az intézmény megmaradásáért folytatott küzdelemben. Ennek első lépése, hogy Áder Jánoshoz fordulnak, kérve, hogy ne írja alá a törvénymódosítást, mert az három ponton diszkriminatív, csak a CEU ellehetetlenítést tűzte ki célul; a tanítás és a tudományos kutatás szabadságát sérti; a törvényhozás módja sem elfogadható, hiszen túl gyorsan nyomták át az Országgyűlésen, konzultáció nélkül.