Előzetes regisztráció: lelepleződött a Fidesz valódi szándéka

A Fidesz minden eszközzel megpróbálja megvédeni az előzetes regisztráció intézményét. Most Kubatov Gábor jelent meg az M1 reggeli műsorában, ahol azzal érvelt: ez az intézmény számtalan helyen létezik Európában, ezért szerinte Magyarországon sem kivitelezhetetlen és főleg nem antidemokratikus. Arra felvetésre, hogy ezek szerint a Fidesz egyértelműen azt gondolja, hogy a regisztráció bevezetése nem érint demokratikus alapjogokat, Kubatov Gábor kijelentette: "nem is, és semmilyen politikai előnyt nem jelent egyetlen pártnak sem, se a Fidesznek, se a MSZP-nek".

A politikus az úgynevezett "Kubatov-listákra" vonatkozó kérdésre azzal védekezett: minden pártnak vannak adatbázisai, az MSZP-nek, az LMP-nek és a Jobbiknak is. (Az adatvédelmi törvény szerint ezt a választások után meg kellene semmisíteni - a szerk.) – Ha azt mondják, hogy vannak Kubatov-listák, vagy vannak a Fidesznek listái, akkor vannak Mesterházy-listák és Vona Gábor-listák is - jelentette ki, hozzátéve: szerinte nincs versenyhátránya ebben egyik pártnak sem.

– 2010-ben az adatvédelmi biztos a választások két fordulója között minden párt adatkezelését vizsgálta és a Fidesz volt az egyetlen, amelyet nem marasztalt el - mondta Kubatov Gábor.

Közölte: a jogszerű adatbázis-építés nem egy kivetendő és antidemokratikus dolog, hanem a közvetlen demokráciagyakorlás egy nagyon fontos eleme. "A listák nincsenek másért, csakhogy az ember elmenjen a saját szimpatizánsaihoz és ott megkérdezze a véleményüket bizonyos dolgokról, mi így tesszük a választások előtt is, a választások közben is, amikor aláírásokat gyűjtünk (...)" - fogalmazott. Egyúttal kijelentette: szerinte ez a demokrácia egyik legszebb folyamata.

TASZ: alkotmányellenes

A Fidesz tulajdonképpen azért módosítja az Alaptörvényt, hogy ne lehessen alkotmányos vizsgálatot kérni az új választási szabályok miatt - állítják a jogvédelemmel foglalkozó civil szervezetek. A választási eljárásról szóló törvényjavaslat benyújtása mellett ugyanis a kormánytöbbség az Alaptörvény módosítását is tervezi, borítékolható eredménnyel. Ennek egyetlen lehetséges célja lehet: annak a megakadályozása, hogy az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat tárgyává tegye az előzetes választói regisztráció intézményét. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért tiltakozik az ellen, hogy a kormány ismét el akarja lehetetleníti egy alkotmányellenes intézmény alkotmánybírósági kontrollját - közölték a civilek a 168 Óra online-nal.

A demokrácia alapja a választójog egyenlősége és szabad gyakorlása - jelentette ki a TASZ és az MHB. Egy olyan országban, ahol létezik a választók általános nyilvántartása, és ahol eddig tucatnyi választást bonyolítottak le sikeresen ennek segítségével, az önkéntes előzetes regisztráció bevezetése alkotmányellenes és sérti nemzetközi emberi jogi egyezményben biztosított jogainkat is.

Habár a tervezett szabályokon volna mit megtárgyalni, ennek lehetőségét a kormánytöbbség igyekszik a nullára szorítani. A választási eljárásról szóló sarkalatos törvényt Lázár János egyéni képviselői indítványként terjesztette az Országgyűlés elé, megint megkerülve a kormányt terhelő szakmai és társadalmi egyeztetési kötelezettséget. Az alkotmányossági aggályokkal kapcsolatban eddig a kormánytöbbség azzal igyekezett megnyugtatni a polgárokat, hogy megígérte: előzetes normakontrollt fog kérni az Alkotmánybíróságtól (AB). Erre valóban nagy szükség volna, hiszen az önkéntes előzetes regisztráció az eddiginél nagyobb terheket róna a szavazni kívánó polgárokra. Levélben például csak a választások előtt nyolc hónappal, szeptember első két hetében iratkozhatnának fel, utána már csak személyesen vagy interneten lehetne regisztrálni – utóbbi lehetőségekkel nyilvánvalóan jóval kevesebben fognak élni, mint ahányan elmennének szavazni.

A kormányzó többség azonban még az előzetes normakontroll kockázatát sem hajlandó vállalni. Lázár képviselő ugyanis az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit is kiegészítené egy felhatalmazással, amely alkotmányos szinten teszi lehetővé a regisztráció bevezetését, hogy az AB még véletlenül se találjon fogást a regisztráció intézményén.

A Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint ez az eljárás leleplezi a parlamenti többség valós szándékait. Ha meg lennének győződve javaslatuk alkotmányosságáról, és valóban a demokrácia iránti elkötelezettség hajtaná őket, akkor bátran néznének szembe az alkotmánybírósági vizsgálattal. Nyilvánvaló azonban, hogy a törvényjavaslat beterjesztője is tudja: a választásokon való részvétel lehetőségét szűkítő szabályok alkotmányellenesek.

A két szervezet ezért felszólítja az országgyűlési képviselőket, hogy ha már egy sokak szerint alkotmányellenes törvényt fogadnak el, akkor annyi tisztesség legyen bennük, hogy nem futamodnak meg az alkotmánybírósági vizsgálat elől, és az Alaptörvény módosítását nem szavazzák meg.