Először üzenték Orbánnak: nem kellesz
15 cég, köztük vezető német és osztrák nagyvállalatok fordultak az Európai Bizottsághoz, hogy aggodalmukat fejezzék ki a magyar kormány gazdaságpolitikáját illetően. Magyarország januártól veszi át az Unió soros elnökségét. Közben itthon a Tárki és a Medián is arról számolt be: csökkent a kormánypártok népszerűsége, nagyfokú elbizonytalanodás jellemzi a szavazókat.
Külföldi óriáscégek fordultak a magyar kormány politikája miatt az Európai Bizottsághoz. A levelet a Reuters hírügynökség tegnap szerezte meg, közlésük szerint olyan cégek írták alá, mint az Aegon NV (AEGN.AS), az Allianz SE (ALVG.DE), az ING Group NV (ING.AS), az RWE AG (RWEG.DE), az EnBW AG (EBKG.DE), az E.ON AG (EONGn.DE), a Deutsche Telekom AG (DTEGn.DE) és az OMV AG (OMVV.VI).
"A magyar kormányzat utolsó döntéseivel kapcsolatban azt látjuk, hogy kiválasztott gazdasági szektorok és egyes külföldi cégek segítségével egyensúlyozza ki a költségvetést" áll a levélben, amely így folytatódik: "Ez árt mind a befektetéseknek, mint Magyarország hitelességének azzal kapcsolatban, hogy elkötelezett lenne az európai belső piacok felé."
A Reuters azt írja: a levél kritizálja az Orbán-kormány által "ad hoc"-módon kivetett adókat egyes gazdasági szereplőkre. "Tisztában vagyunk Magyarország különleges helyzetére és megértjük, hogy Orbán Viktornak komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy pénzt takarítson meg" - írják az európai cégvezetők. "Ugyanakkor nem tudjuk elfogadni, hogy elsősorban azokat a szektorokat érintik az új intézkedések, melyek amúgy is csak korlátozott mértékben tudnak reagálni a rögzült infrastruktúra miatt."
Balázs Péter: nem kivetni, tárgyalni kéne
Nem tűrik a nagycégek, hogy a kormány ilyen mértékű hozzájárulást kérjen tőlük extraadó formában. Egyszeri segítségre általában hajlandók a multik, de ha már hosszabb távon akarja őket megsarcolni az ország, azt nem kivetni kell, hanem tárgyalni róla. Ez ebben az esetben elmaradt – kommentálta az esetet Balázs Péter, volt uniós biztos a
Klubrádióban.Balázs Péter, volt uniós biztos szerint nincsenek illúziói a multiknak, de fel akarják hívni a figyelmet a kifogásolt magyar lépésekre. A korábbi tárcavezető úgy látja, hogy az egyszeri adókat könnyebben elviselik a külföldi cégcsoportok, de a folyamatos tehervállalásról már tárgyalni kell velük.
Itthon se népszerű a kormány
Jelentősen változott a kormány munkájának megítélése és az ország közhangulata a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint. A Fidesz támogatottsága is csökkent, de ennél fontosabb változás, hogy másfélszeresére nőtt a Fidesz elutasítottsága, azok aránya pedig, akik szerint rosszul állnak az ország dolgai, negyedével nőtt - számolt be az
Index.A tavaszi választások óta először van oka aggodalomra a Fidesznek. A Medián legfrissebb, decemberi közvélemény-kutatásának adatai szerint döbbenetes mértékben, 21 százalékról 32 százalékra nőtt a Fidesz elutasítottsága, vagyis a választópolgárok egyharmada semmi esetre sem szavazna a kormánypártra, ha most vasárnap tartanák a választásokat.
A választások óta először kerültek kisebbségbe azok, akik elégedettek a kormány munkájával, az egy hónappal ezelőtti 51 százalékról 45 százalékra csökkent az arányuk. Azoknak az aránya, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok az országban, egy hónap alatt 39 százalékról 48 százalékra nőtt.
A HVG hozzátette: a Medián felmérése szerint Orbán Viktor kormányfő népszerűsége – az utóbbi hónapok tendenciáját folytatva – mérséklődött, de továbbra is ő áll a politikuslista élén. Őt Schmitt Pál államfő és sok Fidesz-politikus követi.
A negatív folyamatok hatása a pártok támogatottságában egyelőre csak mérsékelten jelentkezett. A biztos szavazó pártválasztók közel kétharmada, 64 százaléka még mindig a Fideszre szavazna, a szocialistákat csupán minden ötödik biztos választó támogatja. Ebben a csoportban a Jobbik 11, az LMP 4 százalékon áll.
A Fidesz támogatottsága egy másik közvélemény-kutató, a Tárki mérései szerint is releváns mértékben, 71 százalékról 67 százalékra csökkent, míg az MSZP-é 14 százalékról 17 százalékra nőtt. A Tárki adatai szerint az LMP is biztos bejutó lenne 6 százalékos támogatottságával, míg a Jobbik 9 százalékon áll.
A közölt megállapítások szerint az önkormányzati választások utáni "győzteshez húzás" jelensége mentén az őszi hónapokban nőtt a kormánypártok népszerűsége, ez a fellendülés azonban mostanra elfogyott, és a kormányzó pártok támogatottsága visszaállt arra a szintre, ahol az országgyűlési választások előtt volt - írta az MTI.
