Elkaszálva
Az Alkotmánybíróság érvénytelenítette a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést. A taláros testület legújabb határozatával még az esélyét is elvette annak, hogy a társadalmi szolidaritás segítse ennek a rendkívül rossz egészségi állapotban lévő korosztálynak a nyugdíjba menekítését.
Az alkotmánybírósági verdikt szerint a nők azért mehetnek nyugdíjba 40 év munkaviszony után, mert az Alaptörvény külön intézkedéssel védi a nőket, a fogyatékkal élőket és az időseket. A taláros testület minapi népszavazást ellehetetlenítő határozatából tehát az is következik, hogy ha egy esetleges sikeres referendum a férfiak számára is lehetővé tenné a korai nyugdíjazást, azzal a nők fokozott védelme megszűnne Magyarországon.
Azonban ne engedjük magunkon elhatalmasodni a nőket a férfiakkal szembeállító politikai szándék gondolatát. Inkább menjünk tovább az ítélet böngészésében: az Alkotmánybíróság népszavazást elutasító határozatának másik fontos indoka, hogy költségvetést érintő ügyekben az Alaptörvény szerint nem lehet népszavazást tartani. A kivételes memóriával rendelkezőknek persze azonnal eszükbe jut, hogy a bírák korábban – a mostani döntéssel ellentétes módon – támogatták a vizitdíj és a kórházi napidíj megszüntetéséről szóló referendumot.
Javasoljuk azonban, hogy továbbra is hessegessük el magunktól a politikai döntés gyanúját, hisz normális körülmények között nem természetes, hogy a független alkotmánybírák – akik között szép számmal találunk egykori fideszes parlamenti képviselőket – pártkatonaként viselkedjenek, és a kormány szája íze szerinti döntést hozzanak. Mindenesetre a kisebbségben maradt bírák: Kis László, Lévay Miklós, de a szintén Fidesz által jelölt Stumpf István és Szalay Péter szerint a testületnek még csak nem is lett volna szabad a népszavazás témájával foglalkozni. Miután megtette, törvénysértést követett el.
Ugyanis épp az Orbán-kormány fogadta el azt a jogszabályt, amelynek rendelkezése értelmében a népszavazásról mindig a Kúria mondja ki a végső szót. A Kúria viszont jogerősen zöld utat adott a kezdeményezésnek. Azzal, hogy az Alkotmánybíróság ezt a döntést megsemmisítette, egyszerűen magához vonta a Kúria jogkörét, és úgy tett, mintha plusz jogorvoslati fórumként működne, ami Hack Péter szerint elfogadhatatlan. Az alkotmányjogász – aki félti a nyugdíjkasszát az összeomlástól, ezért nem ért egyet a korengedményes nyugdíjazással – arra is felhívta a figyelmet, hogy bírósági ítélet ellen az eddigi gyakorlat szerint csak személyes érintettség címén lehetett az Alkotmánybírósághoz fordulni. Akik viszont most kértek indítványukkal jogorvoslatot, személyükben nem is érintettek. De a Fideszben szolgálatot teljesítő alkotmánybírákat saját korábbi ítéletük, joggyakorlatuk is teljesen hidegen hagyta.
A felsoroltakra hivatkozva nyilatkozta a 168 Órának Hack Péter azt, hogy a döntés újabb fejezet az Alkotmánybíróság haláltusájában. A testület elképesztő ütemben rombolja a saját tekintélyét. Már a döntés megszületése is tanulságos volt, ugyanis az elmúlt negyedszázadban még soha nem fordult elő, hogy előbb jelentették meg a döntés tartalmát, csak azután született a formális határozat, az indoklás nyilvánosságára pedig napokat kellett várni. Mindez egyébként nem teljesen ismeretlen számunkra: az ötvenes években játszódó Tanú című filmben a bírósági tárgyalás előtt Virág elvtárs a vallomás helyett az ítéletet nyújtja át Pelikánnak.
Az Alaptörvény értelmében a nők és a férfiak egyenjogúak, ebből következően – Kolláth György alkotmányjogász szerint – hiába egészül ki ez a passzus azzal, hogy az állam a nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelme érdekében „is” megállapíthatja. Ebből nem következik, hogy ha a férfiak is megkapnák a korai nyugdíjazás lehetőségét, az nem lenne alkotmányos. Kolláth szerint döntésével jogi bóvlit gyártott az Alkotmánybíróság, kokit és sallert osztva a népnek.
Erre mondja az utca népe: a mai kormány azt csinál, amit akar! Az Alkotmánybíróság első elnöke, Sólyom László ezt úgy fogalmazta: Magyarországon 2010 után elkezdődött az alkotmány napi politikai célok érdekében való felhasználása. A Fidesz által köztársasági elnöknek választott Sólyom szerint már csak a Kúria próbálkozik a határok tágításával. De úgy tűnik, erre a hatalom is rájött, és a kommunista időkre emlékeztető alkotmánybíráskodással immár felszámolta ezt a reményt.
A Fidesz persze nem véletlenül félt a férfiak korai nyugdíjazását lehetővé tevő népszavazástól. Farkas András, a téma egyik szakértője úgy látja, hogy a teljes társadalom támogatta volna a kezdeményezést. Ugyanis a ma 60 év körüli férfiak jelentős része borzasztóan rossz egészségi állapotban van. Friss statisztikai adatok szerint a nyugdíjasoknak csak a harmada férfi, az átlagéletkoruk nagyjából öt évvel rövidebb, mint a nőké. Miközben tehát a férfiak kevesebb ideig élvezik a nyugdíjas éveket, átlagosan sokkal hosszabb a szolgálati idejük és sokkal magasabb nyugdíjjárulékot fizetnek. Mindez maga az igazságtalanság. Még egy döbbenetes tény: Magyarországon 976 ezer özvegy él, ebből legfeljebb 152 ezer férfi.
Ezt a drámai helyzetet részben az Orbán-kormány teremtette meg azzal, hogy még az egészségre ártalmas munkakörökben is megszüntette a korai nyugdíjazás lehetőségét. Holott annak költségeit korábban a munkáltató fizette meg, tehát az államot vagy a nyugdíjkasszát ez esetben nem érte semmiféle veszteség.
A népszavazást Alaptörvény-ellenesnek minősítő alkotmánybírósági döntés ellenére Farkas indokoltnak tartaná a férfiak életkilátásainak javítását, a korengedményes nyugdíjazás visszaállítását. Ha a mai 60 éves vagy idősebb ember munkanélkülivé válik, elhelyezkedése szinte reménytelen, új vállalkozást indítani ebben a korban kilátástalan. A férfiak „zombikká” válnak, akik az álláskereseti segély három hónap utáni megszűnését követően rossz esetben az éhenhalás szélén billegve várják az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltését, vagyis a 65 éves kort. Ez méltatlan helyzet, amit csak a célzott korengedményes nyugdíjba vonulás ismételt bevezetésével lehetne elkerülni. Ez lenne a nők érdeke is.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy minden 40 éves munkaviszonyát betöltő férfi idő előtt nyugdíjba mehetne, legfeljebb az, aki egészségügyi állapota alapján rászorul. Öt éven belül ez újabb 132 ezer embert érintene, ami a nyugdíjkasszának 220-260 milliárd pluszkiadást jelentene. Nagyjából ennyibe került a nők kedvezményes nyugdíjazásának a lehetővé tétele is.
A nők 40 év utáni kedvezményes nyugdíjazását visszavonni egyenlő lenne a politikai bukással, a férfiakét bevezetni viszont egyenlő volna a nyugdíjkassza összeomlásával. Ezért fenyegetőzik olyan vehemensen a gazdasági miniszter, Varga Mihály azzal, hogy ha a népszavazás kikényszerítené a férfiak korai nyugdíjazását, akkor Magyarországon csökkenteni kéne a nyugdíjak összegét.
De nyugodjunk meg, ez nem következhet be, mert az Alkotmánybíróság jól teljesített, és elvonta a társadalomtól a népszavazás jogát. Egyébként Magyarországon már hat éve nem volt egyetlen népszavazás sem. A tapasztalat szerint a jogfosztást a magyar nép szótlanul tűri. Eddig.