Elfogy a magyar? Kétmillióval leszünk kevesebben 2060-ra

– Léteznek kutatásaik, amelyek 2060-ig jelzik a népességfogyást.

– Intézetünk lassan ötven éve foglalkozik népesedési kutatással, melynek három nagy témája van. Az egyik a születésszám és annak alakulása: ki, miért és mikor vállal gyermeket, mi motiválja, milyen társadalmi folyamatok befolyásolják a döntést. A második: hogyan alakul a várható élettartam, a lakosság halandósága. A harmadik a vándorlás: többen jönnek-e be Magyarországra, mint ahányan elmennek. Mindezek összegzése, együttes figyelembe vétele jelenti a népesség összetételének, számának alakulását.

– Engem a konkrét számok érdekelnének.

– Mindig több változat készül, de az általunk alapváltozatnak nevezett előreszámítás szerint 2060-ra 7,9 millióan leszünk.

– Tehát közel 2 millióval kevesebben, mint most?

– Igen, ezt támasztja alá a most megjelent tanulmánykötetünkben közreadott demográfiai körkép, illetve annak honlapunkról is letölthető 12. fejezete, amely a népesség előreszámításával foglalkozik.

– Ha a mai állapotot vesszük kiindulópontnak és innen léptetünk 2060-ra, akkor hogyan számol tovább? A mai tudásunk szerint mi várható 2100-ban, 2200-ban?

– Borzasztó nehéz ennyire előre becsülni, és a Népességtudományi Kutatóintézet nem szokott 50 évnél hosszabb előrejelzéseket készíteni. Ugyanis minden előreszámításnál hipotézisekből kell kiindulunk.

– Tegyünk így!

– Ilyenkor megnézzük, mit feltételezünk a várható élettartam alakulásáról, a születések számáról. Ezekből kiindulva „megszülettetjük” azokat az embereket, akiknek a feltételezések szerint meg kell születniük, illetve meghalnak azok, akik elérik a 80-90 évet, nyilván a megfelelő halandósági valószínűségekkel számolva. Mindhárom népességalakító tényező feltételezésen alapul. Az ENSZ szokott 100 éves előrejelzéseket is készíteni országonkénti bontásban. Úgy tartjuk, hogy manapság gyorsabban változik a világ, mint az elmúlt 20-50 évben, így nagyon nehéz a becslés. Ha továbbgondoljuk a 60 éves előrejelzésünket, további csökkenéssel kell számolnunk.

– A politika kér időnként hosszabb 100-200 évre előrejelzéseket?

– Nem. A döntéshozók sokkal jobban igénylik, a 10-25 éves prognózisokat.

– Ha elég hosszú idővonalon nézünk előre és számolunk, egyszer csak elfogy a magyar?

– Nem hiszem.

– Kicsit kitekintve, mi vár a kis népekre?

– Vannak kultúrák, népek, amelyek eltűntek. Gondolok itt például az avarokra, de ez nem a népességtudomány terepe. Azt szinte biztosnak gondolom, hogy ha a Földön élet lesz, akkor a Kárpát-medencében sem lesz ez másként. Csak egy földrész van ahol igen erőteljes a népességnövekedés: Afrika. Ázsiában és Dél- Amerikában igen különböző országok vannak, és sok országot alacsony termékenység, népességfogyás jellemez. Ha megmaradunk a feltételezés szintjén, akkor nyilvánvaló, hogy amennyiben valahol nagyon lecsökken a népesség, máshol pedig ugrásszerűen megnő, akkor mozgásoknak kell elindulniuk. Így történt ez 1000 éve is.

– A közlekedőedények elve?

– Mondhatjuk, hogy igen. Figyelembe kell persze venni a lokalitáshoz, a hely szelleméhez való kötődést is, a mezőgazdaság eltartó képességét. A helyi adottságok természetesen nem változnak meg teljesen, bár e téren is vannak futurisztikus elképzelések. Nem beszéltem még a felmelegedés jövőbeli szcenárióiról, de ezeket egyelőre számunkra beláthatatlan messzeségű kérdések. Végül a tudomány olyan léptékben és olyan sebességgel fejlődik, változik, hogy nem csak a laikusoknak – és én ebben az vagyok –, de a jövőkutatás képviselőinek se könnyű reális jövőbeli szcenáriókat kialakítani. Ugyanakkor úgy látom, hogy a nyugati kultúra alapvető eleme, és ebben a mindennapok emberei is hisznek, hogy a felvetődő problémákat képesek lesznek kezelni.

– A mából nézve hogy látja, 500 év múlva lesz még magyar a Kárpát-medencében?

– Szerintem lesz. Amennyiben lesznek nemzetek, akkor igen.

– Azért nem eresztem a kérdést, mert tudható, hogy sokkal több nép tűnt el a történelem süllyesztőjében, mint amennyi megmaradt.

– A népességtudomány által vizsgált három szegmens alapján nem tudnunk erre választ adni. Ehhez nyilván kutatni és értelmezni kellene a kultúrára, a nyelvre, a hatalomra, az erő alkalmazására, a technológiai fejlődésre, az ember mibenlétére vonatkozó elképzeléseket, és nagyon sok egyéb dolgot. Én ezekben nem vagyok otthon, nem nagyon merek feltételezéseket megfogalmazni.

– A kérdésem abból indult ki, hogy ha alapul vesszük a 2060-as előrejelzésüket, és meghosszabbítjuk a számegyenest, akkor mi várható?

– Nagyon sok a vitatott szám. Vita zajlik például arról, hogy van-e és hol van a biológiai korlátja az egyes ember életének, vagyis meddig élhet az ember.

– Nem tudományos előrejelzésre gondoltam, sokkal inkább arra arra, meg kell-e kongatnunk a vészharangot, már csak önvédelemből is.

– Szerintem, amíg születés van, addig biztosan lesz magyar. A tendencia csökkenő, de amíg születnek gyermekek, addig megmarad a magyarság.