Elárasztotta a piacot a kínai méz, az EU lépéseket fontolgat

A magyar méhészek az ország uniós csatlakozása után azért demonstráltak Brüsszelben, mert szerették volna megváltoztatni az EU mézdirektíváját.  Ezt követően tizenhat évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Tanács e heti luxemburgi ülésén az Európai Bizottság ígéretet tegyen a mézkeverékek származásjelölési előírásának felülvizsgálatára. Ezáltal lehetőség nyílhat a származási országok pontos feltüntetésére, amely alapján a vásárlók könnyebben felismerhetik majd a rosszabb minőségű, nem Európából származó mézet, írja az Agrárszektor.

Az Országos, Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szerint fontos a méz földrajzi eredetének feltüntetése a címkén, méghozzá százalékos megjelöléssel. Emellett a nyomon követés definícióját is be kellene emelni a jogszabályba. Hangsúlyozták továbbá a szűrt méz definiálásának fontosságát, az érett méz időbeni meghatározását, illetve a méz feldolgozása során a megengedett maximális hőfok mértékének meghatározását. 

Az európai országok közül Románia mintegy 20 ezer, Magyarország 15 ezer, Bulgária 5 ezer, Spanyolország pedig mintegy 30 ezer tonnával termel többet annál, mint amit fogyaszt. Ez a 70 ezer tonna méz a világpiacon jelenik meg. Az unió éves importja 180 ezer tonna körül alakul, így összesen nagyjából 250 ezer tonna olyan méz kerül forgalomba, amelyben, ha egyenlő eloszlással lenne az unióban termelt, illetve az import méz, akkor egy üvegben kb. 28% uniós méz mellett 72%, főleg kínai, ukrán, argentin és egyéb, harmadik országból származó mézet vásárolna. E mézkeverék eredete „EU- és nem EU-országok” megnevezéssel jelenik meg a terméken – ezen szigorítanának az új javaslat szerint.

(Kiemelt kép: MOIRENC Camille / Hemis via AFP)