Ehhez képest a tiszavirág ...
2002. első napjaiban érkeztek meg Luxemburgba az újonnan létesítendő magyar külképviselet első diplomatái. Egy évvel később Medgyessy Péter akkori miniszterelnök – Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő jelenlétében – avatta fel hivatalosan a Nagykövetség épületét. Akkor még senki nem gondolta, hogy tiszavirág életű lesz a magyarság itteni képviselete.
Június 16-án jelentette be Balázs Péter külügyminiszter, hogy takarékossági okokból számos magyar külképviseletre, ezen belül 4 nagykövetségre kerül hamarosan lakat. Noha a bezárások időpontját a sajtótájékoztatón nem ismertették, de a sorok között olvasva erre hónapokon belül sor kerülhet.
Bár nem kötelező, hogy az Európai Uniós államok nagykövetségeket tartsanak fenn a tagországokban, ez szinte gyakorlat – legalábbis korábban az volt. Érthető okokból az EU második legkisebb tagállama, a Luxemburgi Nagyhercegség nem minden tagállamban működtet önálló képviseletet, de hazánk – Málta – kivételével mindenhol nagyköveti szinten képviselte magát. Mostanáig.
Szomorú és egyben érthetetlen a Külügyminisztérium lépése, miszerint az egyetlen európai követség-bezárás pont az EU egyik legfontosabb központjában történik. A néhány hónappal ezelőtt bejelentett miniszteri költség-lefaragások még úgy szóltak, hogy stratégiai állomásokat a leépítések nem érintenek. Balázs Péter, aki hétfőn részt vett a miniszterek Luxemburgban rendezett tanácskozásán, pontosan tudja, hogy itt van az EU 5 fontos intézménye: a Bíróság, a Számvevőszék, a Beruházási Bank, valamint a Parlament és a Bizottság számos főosztálya. Ezen intézményekben 10 ezren dolgoznak, a kis ország munkavállalóinak mintegy 3 %-a.
Luxemburg nem csak az Európai Unió (illetve annak elődje, az Európai Szén- és Acélközösség) alapító tagja, de miniszterelnöke révén egyik legbefolyásosabb tagállama is. Erre az országra odafigyelnek a kontinensen (és azon túl is), itt olyan bejelentések hangzanak el, mint pl. az izraeli külügyminiszter hétfő esti nyilatkozata, mely szerint országa feltétel nélkül hajlandó tárgyalni egy palesztin állam megteremtéséről.
Luxemburg élen járt a magyar privatizációs törekvésekben. Már 1988-ban – a rendszerváltást megelőzően – megjelent hazánkban az egyik első külföldi beruházó, aki történetesen a nagyhercegségből érkezett. Az elmúlt 20 év során számos magyar vállalatot privatizáltak luxemburgi cégek, amelyek több mint 50000 munkahelyet teremtettek illetve konszolidáltak Magyarországon.
A Luxemburgban élő, több mint ezer főt számláló magyar kolónia a félmilliós állam lakosságához képest valószínűleg európai csúcsnak számít. Többek között az ő, a mi képviseletünk csorbul meg egy tollvonással, esetleg egy elhamarkodott, rossz döntéssel. Balázs szavai szerint még jönnek jobb idők, amikor valahol máshol új képviseletek nyílhatnak.
Képviseletek mennek, képviseletek jönnek. Csak félő, hogy vissza nem jönnek.
Földes György
Luxemburg
