Egyszer sem figyelmeztette a rendőr a pécsi hajléktalant, mielőtt feljelentette, jogerősen felmentették
Jogerősen is felmentette a Pécsi Törvényszék Gyulai Istvánt, akit életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése és a köztisztasági szabálysértés miatt állítottak pár héttel ezelőtt bíróság elé. A 24.hu emlékeztetett, a Pécsi Törvényszék ezzel hatályban tartotta a Pécsi Járásbíróság megszüntető határozatát.
A szabálysértési törvény rendelkezései szerint az életvitelszerű közterületi tartózkodás esetén is mellőzni kell a szabálysértési eljárás megindítását és helyszíni figyelmeztetést kell alkalmazni, ha az elkövető a rendőr felszólítására az elkövetés helyét elhagyja, vagy az elkövető a jelenlévő hatóság vagy más szerv vagy szervezet felajánlott segítségét elfogadva együttműködik a hajléktalan személyek részére fenntartott ellátások igénybevétele érdekében.
A helyszíni figyelmeztetéssel egyidejűleg a rendőr az elkövetőt tájékoztatja arról is, amennyiben az elkövetőt 90 napon belül 3 alkalommal e szabálysértés elkövetése miatt a helyszínen figyelmeztettek, azzal szemben az újabb elkövetéskor a szabálysértési eljárás megindítása nem mellőzhető.
Az eljárás során a bíróság megállapította, hogy a rendőr az október 26-i korábbi bíróság elé állítását követően az eljárás alá vont személyt a fentiek szerint nem figyelmeztette egy alkalommal sem, valamint a rendelkezésre álló adatok szerint nem volt bizonyítható az sem, hogy az eljárás alá vont személy a köztisztasági szabálysértést elkövette volna.
A bíróság határozata jogerős.
A szabálysértési törvény módosítása október 15-én lépett hatályba, amely megtiltja a közterületen való életvitelszerű tartózkodást. November 19-én estig – mint azt launkkal az ORFK korábban közölte –:
259 esetben alkalmazott a rendőrség helyszíni figyelmeztetést, és 9 szabálysértési előkészítő eljárás indult.
A módosítás minden eddiginél szigorúbban bünteti a közterületen élő hajléktalan embereket. Eszerint ha a hatóság három hónapon belül háromszor szólítja fel a hajléktalan embert a közterület elhagyására, negyedik alkalommal megindítja a szabálysértési eljárást, így 72 órára azonnal őrizetbe vehető az illető, majd pedig a bíróság dönthet azonnali elzárásról is. Ha valaki nem fogadja el a szociális ellátást, akkor a börtönt kockáztatja.
Az eljárás során az érintettek ingóságait elveszik, a „tárolhatatlan dolgokat” megsemmisítik, a procedúráról pedig a kormányzati szándék szimbolikus lenyomataként „megsemmisítési jegyzőkönyvet” készítenek.
Az intézkedés ellen bírók és ügyvédek, társadalomkutatók, pszichológusok is tiltakoztak arra hivatkozva, hogy az a hajléktalanságot kriminalizálja. A Kaposvári és a Székesfehérvári Járásbíróság pedig az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a két testület szerint a jogszabály-módosítás ellentétes az elesettek és szegények megsegítésének kötelezettségével, a jogállamiság követelményével, az egyenlőségre, a diszkrimináció tilalmára és a tisztességes tárgyaláshoz való jogra vonatkozó rendelkezésekkel.
Mindenesetre eddig egy embert sem ítéltek elzárásra.
