„Egyre érdekesebb lesz a magyar bankszektor”

Ki vásárolna manapság bankot a válságban levő Magyarországon? Hát, Töröcskei István. A múlt héten megszakadt a Raiffeisen Bank Internationallal folytatott tárgyalás. András Szigetvari, a Der Standard munkatársa erről is kérdezte Töröcskei Istvánt.

2014. január 17., 09:38

STANDARD: Aki hallotta, hogy ön egy nagybankot szeretne vásárolni Magyarországon, valószínűleg bolondnak gondolta önt. A legtöbb pénzintézet évek óta veszteséges Magyarországon. Miért akarta megszerezni a magyarországi Raiffeisen Bankot, ennyire érdekes az itteni bankszektor?

Töröcskei:
A magyarországi bankszektor egyre érdekesebb lesz. Az 1990-es évek privatizációs hullámát és a gazdasági válságot követően újjá kell szervezni az országot. Számos kisvállalkozás van, különösen a mezőgazdaság területén. Jól működő nemzetközi konszernek is betelepedtek az országba. De űr tátong közöttük. Nagyon kevés közepes nagyságú vállalkozás akad Magyarországon. A kisvállalkozásoknak igazi középvállalkozásokká kell fejlődniük ahhoz, hogy ismét megerősödjön a gazdaság. Ehhez tőkére és hitelekre van szükségük, és kell egy az ügyfelekhez igazodó bankrendszer, amely jelenleg nem létezik Magyarországon.

STANDARD: Magyarországon a bankok többsége külföldiek tulajdonában van. Orbán Viktor miniszterelnök ezt radikálisan meg akarja változtatni. Mi lehetne ebben az előny?

Töröcskei:
A koncepció nem a külföldiek ellen irányul: örömmel fogadjuk az olyan külföldi részvételt, mint amilyen a piacvezető OTP-ben is megtalálható. A konszernek központjainak azonban Magyarországon kellene lenniük. 2008-ban és 2009-ben megtapasztaltuk, hogy mi történik akkor, hogyha ez nem így van: válság esetén legelőszőr is mindenki a saját kiskertjében igyekszik rendet tenni. A külföldi tulajdonosok az anyabankok megmentésére koncentráltak, és csak jelentős késlekedéssel reagáltak a Magyarországon felmerült problémákra. A késlekedés időveszteséget eredményezett a gondok megoldásában, és ez máig ható kárt okozott a gazdaságnak.

STANDARD:
Ez azonban nem jelenti a bankok államosítását.

Töröcskei: Nem. Az elsődleges cél az lenne, hogy a magyar magánbefektetőket mozgósítsuk. Az állam segítséget nyújthat e folyamat beindításához.

STANDARD:
Akkor számomra nem érthető az érvelés, miszerint a befektetőt a nyereség érdekli. Miért kellene másképpen cselekednie egy belföldi befektetőnek, mint a külföldinek?

Töröcskei:
Egy újabb gazdasági válság alkalmával a nagyobb belföldi tulajdonhányad esetén sokkal kisebb mértékben függnénk a külföldön végbemenő folyamatoktól. És van itt még más dolog is: az osztrák bankok ügyfelei elsősorban osztrák vállalatok, amelyek növekedni akarnak, és meg akarják szerezni a piacokat. Számomra ez nem jelent gondot. Azonban, hogyha azt akarjuk, hogy a saját cégeink versenyképesek legyenek, akkor olyan pénzintézetekre van szükségünk, amelyek a hazai vállalkozások sikereire fókuszálnak

STANDARD:
A magyarországi bankok jelentős nagyságú különadót fizetnek. A Raiffeisen Bank és az Erste Bank ezt hevesen támadja. Ön szerint is befektető ellenes légkör van Magyarországon?

Töröcskei: Nem. 2010-ben és 2011-ben a kormány minden lehetséges eszközt mozgósított annak érdekében, hogy ne következzen be az államcsőd. Logikus, hogy ebben csak azok tudnak részt venni, akiknél a pénz van.


STANDARD:
A Raiffeisen Bank képviselője biztosan ellentmondana önnek: mondván, bankadót fizetünk, miközben nincs nyereségünk.

Töröcskei: De hát azoknak a bankoknak is meg kell fizetniük a különadót, amelyek újonnan érkeznek a piacra. Pedig ezek nem vittek haza óriási profitot a válságot megelőző évek során, mint tették ezt a már korábban megtelepedett pénzintézetek. A 90-es évektől a gazdasági válságig bankok számára Magyarország egyike volt a legjövedelmezőbb piacoknak. A bankadót az ország újbóli talpra állításához való hozzájárulásnak tekintem.


STANDARD:
A fennálló veszteségek ellenére megérne-e egy eurót – elhíresztelt vásárlási ár – a Raiffeisen Bank magyarországi leányvállalata?

Töröcskei: Nagyon elégedettek voltunk a Raiffeisennel folytatott tárgyalásokkal. Az egész ügy azonban túl korán közismerté vált, és ezért alakult úgy, ahogyan alakult. A Raiffeisennel kapcsolatban jelenleg nem kívánok többet mondani.


STANDARD:
Lehet még valami ebből az ügyletből?

Töröcskei:Azt csak a Jóisten tudja.


STANDARD:
Magyarországot külföldön nagyon negatívan ábrázolják? ?

Töröcskei: Magyarországot sikerült úgy beállítani, hogy a külföld fasiszta országnak tart bennünket. Amikor a vejem karácsonykor hazautazott Hamburgból, megkérdezték tőle, hogy hová utazik. Amikor azt felelte, hogy Magyarországra, akkor az volt a válasz, hogy „ebbe a fasiszta országba? Nem félsz?” Ez teljesen érthetetlen. Valakik tudatosan hamis képet terjesztenek rólunk.

STANDARD: Magyarországon egy antiszemita, rasszista mozgalom, a Jobbik a harmadik legjelentősebb erő, és még tovább is erősödhet.

Töröcskei: Európában mindenfelé akad ehhez hasonló párt. És a franciaországi szélsőjobboldalhoz hasonlítva a Jobbik még egy visszafogott magatartású párt.

(András Szigetvari, Der Standard, 2014.01.16.)

Fordította: dr. Gonda László