Egyházi pávatánc

– A Facebookon olvasható nyílt levele sokakat megtévesztett. Azt hitték, most küldte Bölcskei Gusztávnak.

– Pedig tavaly májusban írtam neki, amikor Horthy emléktáblát avatott a Debreceni Református Kollégiumban. Az írás most megint kikerült a közösségi oldalra. Nem lep meg, hogy az „időelcsúszást” többen észre sem vették. A mostani, november 3-i Horthy-szoboravatással kapcsolatban az embernek valóban déjá vu érzése van. Egy évvel ezelőtt Bölcskei méltatta az antiszemita kormányzót, most pedig ifj. Hegedűs Lóránt tett valami hasonlót a Szabadság téri templomban.

– Kapott választ Bölcskeitől a nyílt levélre?

– Nem. Fogalmazhatnék azonban úgy is, hogy természetesen nem.

– Talán azért, mert ön mindig nyíltan vállalta szabadelvű nézeteit? Úgy tudom, már nem is aktív tagja a lelkészi karnak.

– Engem úgynevezett állományba helyezett lelkészként tartanak most számon, és egyházam hivatalos adminisztrációja nem is nagyon lelkesedik a személyemért. Mellesleg sok református lelkészkollégámmal igen jó kapcsolatom van ma is.

– Ugyanakkor Bölcskei Gusztáv már többször felemelte a hangját az antiszemitizmus ellen. Legutóbb például a Parlamentben rendezett – Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában – nemzetközi konferencián a vallások dialógusáról és a testvériségről szónokolt.

– Igaz. Meg az is igaz, hogy Bölcskei püspök korábban Áder János köztársasági elnökkel együtt avatta fel a háborús bűnökért elítélt Wass Albert szobrát Debrecenben. Emellett támogatta, hogy a náci író, Nyírő József hamvait újratemessék Erdélyben. S amikor ez nem valósult meg, Bölcskei kijelentette: „Csillapítani kell azokat az ostoba indulatokat amelyek megakadályozzák, hogy egy Erdélyben született írót szülőföldjén újra eltemessenek”. Összességében tehát azt kell látnunk: az egyház ideológiailag együtt ingadozik a Fidesszel. Az egyház vezetői úgy gondolják, megengedhetik maguknak ugyanazokat a szellemi, spirituális eltévelyedéseket, amelyeket pártunk és kormányunk vezetői is megengednek maguknak. Úgy is fogalmazhatom: ez az egyház pávatánca, melynek koreográfiáját Orbán Viktor és politikai vezérkara írja.

– Egyébként a Szabadság téri templomban a Horthy-szobor már öt éve ott állt. A területileg illetékes Dunamelléki Református Egyházkerületben nekünk azt mondták: nem tudtak erről.

– Pedig elég nagy médiavisszhangja volt annak, hogy Horthy mellett Kossuth Lajos, Wass Albert és Szabó Dezső szobrát is felavatták ott. A gyülekezet hivatalos honlapja is folyamatosan beszámolt erről. A református egyházi vezetők nem először próbálják „tájékozatlanságukra” hivatkozva elhárítani magukról a felelősséget. Szintén öt évvel ezelőtt a holokauszttagadó David Irving könyvbemutatóját tartották a Szabadság téri egyházközségben A rendezvény előtti napokban a sajtó tele volt ezzel a hírrel. Sőt, Thomas Hennefeld, az ausztriai református egyház főtanácsosa is nyilatkozta: a református világ arculcsapása, ami ifj. Hegedűsék templomában zajlik. Csak a Magyar Református Egyház vezetői nem tudtak semmiről. Ők azt mondták, csupán azoknak az újsághíreknek a nyomán értesültek az antiszemita egyházközségi rendezvényről, amelyek Hennefeld testvérünk tiltakozása alapján megjelentek.

– Ám éppen abban az ügyben Bölcskei Gusztáv személyesen indított belső fegyelmi eljárást ifj, Hegedűs Lóránt ellen. Az egyházi per tavaly zárult le – felmentéssel. Bölcskei a mostani Horthy-szoboravatás után is utasította Szabó István dunamelléki református püspököt az újabb fegyelmi eljárás megindítására. Mi lesz, ha ismét felmentik a szélsőjobboldali lelkészt?

– A zsinat vezetőinek nem kötelező elfogadniuk a felmentő ítéletet.

– A református gyülekezetek demokratikusan választják meg az egyházi bírákat. Csak ez a testület ítélheti ifj. Hegedűs Lórántot palásvesztésre, azaz az egyházból való kizárásra. Az egyházi bíróság döntését még a zsinat lelkészi elnöke sem befolyásolhatja.

– Az egyházban a Tízparancsolat és a Názáreti Jézus Igéi a legfőbb törvények,ezek minden más belső jogszabályt felülírnak. Az egyházban nem szolgálhat olyan lelkész, aki politikai propaganda célokra használja a templomot, s kirekesztő, szélsőjobboldali szervezeteket támogat. A szószékről nem lehet gyűlöletet prédikálni, mert ez minden keresztény elvnek ellentmond. Ha az egyházi bíróság alkalmatlan ezt kinyilvánítani, attól még a zsinat elhatárolódhat attól még a zsinat vagy A lelkész egyházkerülete is elhatárolódhat ifj. Hegedűs Lóránttól. Kiadhatnak egy hitvallásos nyilatkozatot arról, hogy a továbbiakban semmiféle közösséget nem vállalnak vele és gyülekezetével. Ha PL. Bölcskei Gusztáv és a püspökök, vagy a lelkészek egy csoportja együtt lépnének föl és tiltakoznának, annak azért lenne súlya. Arra odafigyelne az ország.

– Mások szerint éppen azért nem zárták ki eddig ifj. Hegedűst az egyházból, mert attól félnek: számos hívüket is elveszítenék.

– Ha pár száz köbméter kő fontosabb az isteni törvényeknél, akkor nincs miről tovább beszélni. Különben az egyház vezetői már bizonyították, hogy sokat tudtak tenni olyan ügyekért, amelyek fontosak nekik. Szabó István püspök, 2007-ben a Dunamelléki Egyházkerület székházát is felajánlotta helyszínül a Márciusi Charta zászlóbontásának. Ezt a jobboldali mozgalmat még Csoóri Sándor indította az akkor hatalmon lévő Gyurcsány-kormány ellen, amelyet úgy minősített: „A proletárdiktatúra szelídebb korszaknak tűnik a mai dúlásokhoz képest.” Több keresztény egyházi vezető is csatlakozott a Márciusi Chartához. Ha akkor képesek voltak összefogni a balliberális „métely” ellen, akkor most is tudnának chartát szervezni az egyházakban és az egész országban erősödő fasiszta, kirekesztő ideológiák ellen.

– Úgy gondolja, nem csak a református egyház belügye a Horthy-szobor avatása? A többi egyháznak is meg kellene szólalnia?

– Természetesen. Hiszen ahol az egyetemes keresztény anyaszentegyház hitvallását képviselő közösségekben a Názáreti evangéliumát megcsúfoló eseményekre kerül sor, az egyszersmind minden keresztény ügye is. Az egyik keresztény felelős a másik keresztény botrányaiért is. Ha ezt elfelejtjük, a minden emberre érvényes jó hírt képviselő egyházak és keresztények a törzsi partikularitás primitív színvonalára süllyednek.