Egyelőre 880 millió forinttal, 100 emberrel indul Kásler Magyarságkutató Intézete

2019. január 4., 09:49

Szerző:

Kásler Miklós régi vesszőparipája a magyarság őstörténete, amit ő a tudományos konszenzustól finoman szólva is eltérően lát. Nemrég csatlakozott hozzá Orbán Viktor is, aki 2013-ban ugyan még azt szögezte le, hogy a magyar nyelv finnugor rokonsága nem véleménykérdés, hanem történelmi tény, tavaly már kerek perec kijelentette, hogy a magyar „egy egyedülálló és különös nyelv, amely a türk nyelvekkel áll rokonságban".

A kormány ezek után tavaly novemberben döntött „a magyarság őstörténetének modern interdiszciplináris módszerekkel történő feltárását” feladatul kapó tudományos központ létrehozásáról. Ki is írták a pályázatot a vezetésére, amit a Magyar Idők információi szerint nem egy szakember, hanem Horváth-Lugossy Gábor jogász, a KSH műszaki és üzemeltetési osztályának vezetője nyert el. 

 

A Magyarságkutató Intézet – ahogy a Magyar Idők fogalmaz: egyelőre – 880 millió forintos költségvetéssel és 100 munkatárssal kezdi meg a működést.

A szervezet feladata, hogy

olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amikre eddig a tudományos belterjesség ellenállása miatt nem volt lehetőség.

Kásler amúgy az intézet létrehozásának indoklásakor azt mondta, a kutatásokat egy intézményben, meghatározott célok mentén kellene folytatni, ezzel véget vethetnénk a régi türk-finnugor eredetvitának. Csakhogy ilyen vita a tudományban nincs. Abszolút tudományos konszenzus van a nyelv finnugor rokonságáról, mint ahogy arról is, hogy ez pusztán a nyelvre vonatkozik, nem a nép eredetére. A nyelv- és a genetikai rokonságot csak a laikusok mossák össze, azok is azért, hogy a nyelv finnugor rokonságát tagadják.

 

 

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tiszaigaron tartott időközi polgármester-választáson a Fidesz-KDNP jelöltje, Kovácsné Szabó Tünde szerezte meg a legtöbb szavazatot, maga mögé utasítva a függetlenként induló Csala Józsefet.