„Egy építészklikk ízlésdiktatúrát érvényesít”

Szó esett a megváltozott színház-mozi, koncert-közönségről. A műsorvezető elmesélte, többször rászólt telefonozó nézőkre, ami L. Simon László szerint népnevelő hajlamra vall. A koncerteken tételszünetekbe beletapsolók kapcsán – miért járnak színházba? – azt mondta a kultúr-politikus, ne legyünk arisztokratikusak, örüljünk, hiszen ettől csak előbbre jutnak. „Mammut vagyok, kihalok?” – kérdezte a műsorvezető, amire L.Simon László válaszolt: „Már kihaltál, csak nem tudsz róla.”

Ami a telefonozást múzeumi tiltását illeti, a főigazgató elmondta: a Nemzeti Múzeumban nem lehet fényképezni a palástot. Ablakmentes teremben, speciális üvegborítás mögött van, és hol elsötétedik a terem, hol újra kivilágosodik. Ha valaki elővenné a telefonját, a múzeumőrnek rá kellene szólnia. Beszélgetni viszont lehet, mert a múzeum élő hely, közösségi tér. Ezért kellenek műtárgymásolatok, amelyeket kézbe lehet venni, és van szükség gyerekfoglalkozásokra.

Megközelítően féléve igazgatja az intézményt, eljött az ideje, hogy új logót találjanak ki: „úgy tudjunk korszerűek lenni, korszerű üzeneteket megfogalmazni, hogy nem adunk fel semmit a hagyományainkból. Ezért fog a palást megjelenni az új logóban, és ajándéktárgyainkon.” A korszerűség és tradíció egyszerre való közvetítése több mint vágy, kötelesség L. Simon László szerint, aki a pályázatában vállalta ezt. Ami a Magyar Nemzet Múzeum profilját illeti, azt az alapító okirat rögzíti: a magyar történelemmel kapcsolatos legfontosabb tárgyi anyagokat, dokumentumokat gyűjti. A kommunista éra idején a Magyar Nemzeti Galéria anyagainak jelentős része a Nemzeti Múzeumból vándorolt át, akkor vált önállóvá a Természettudományi Múzeum. Ezek átgondolandók – vélekedett L. Simon László.

A főigazgató szerint a múzeum profiljába belefér a csütörtökön nyíló Tisztelet Hidegkuti Nándornak - születése 100. évfordulója alkalmából - című kamaratárlat. „A sporttörténelem, a sporttal kapcsolatos dokumentumok gyűjtése nem fő profilunk, ezért meglepő lehet. De a magyar történelem nem pusztán a politikusokkal kapcsolatos dolgokról szól, hanem életmódról, tudományról és sporttörténetről is. A sport erősen alakítja az identitásunkat, ezért a jelentős időszakaira oda kell figyelnünk.” – mondta. L. Simon László, majd hozzátette: a kezdeményezés az MTK-tól érkezett, a tárlatot Bak Andrea állította össze azokból az anyagokból, amelyeket az MTK, és a Puskás Intézet bocsátott rendelkezésre. A főigazgató szerint érdemes helyet adni a tárlatnak azért is, mert talán olyanokat is becsalogathatnak a múzeumba, akik amúgy nem jönnének el.

Ezután a hétköznapi életünk ideologisztikussá válásáról kérdezett a műsorvezető.

„A kommunizmusnak kitörölhetetlen következményei vannak. A politikai rendszer, az alkotmány megváltoztatható, de a szocializmus észrevétlen pusztítást hajtott végre az életünkben” – mondta L. Simon László, majd a civil világ és a vele járó polgári attitűd kiirtásáról beszélt, amely a két világháború között még működött Magyarországon.

„A civil szervezetek 90 százaléka ma az állam emlőin csüggve tudja elképzelni a finanszírozását. A két világháború között rengeteg valódi civil szervezet működött, ezeket a tagjaik finanszírozták. A szocializmus következménye a kultúra mecenatúrájának teljes eltűnése is. A leggazdagabbak sem akarnak ma a kultúrára áldozni. A két világháború között a civil szektor inkább tartotta fenn a kultúrát, mint az állam, lásd Baumgarten-díj” – majd a műsorvezető megszólalását kiegészítve elmondta: a Baumgarten-díjat ugyan újra alapította Kukorelly Endre, de nem kapott erős támogatást. A főigazgató külön hangsúlyozta, mekkora pusztítást végzett a szocializmus az épített környezetünkben is a lakótelepekkel és a Kádár-kockákkal. „Sokáig szereplő voltam, komoly vitáim voltak a Várbeli, Virág Csaba tervezte Teherelosztó épületével kapcsolatban. Sok érték jött létre abban az időszakban is, ezt nem vitatom, de azt igen, hogy minden, a szocializmus alatt épült épület védendő volna. Egy építészklikk összeáll, és ízlésdiktatúrát érvényesít.”

Az ukrán válság humanitárius oldalának kezelésében jelentős szerepet vállalnak a civil szervezetek a műsorvezető szerint, megítélésük viszont politikai okokból disszonáns, amire L. Simon László elmondta, a humanitárius katasztrófa során valóban rengeteg egyházi és civil szervezet segít, jó lenne ugyanakkor, ha a jószándék mellett egyeztetnének, mire van szükség, mire nem, mert hiába gyűjtenek élelmet, ha abból van elég, viszont telefontöltő, hosszabbító és elosztó hiányzik.

(Kiemelt kép: L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes alelnöke a 85 éves Kalász Márton Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, műfordító és prózaíró, a nemzet művésze köszöntésén a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2019. szeptember 6-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)