Itt a mélypont, a gazdasági válság óta nem költött kormány olyan keveset az egészségügyre, mint idén az Orbán-kormány

2019. augusztus 26., 14:18

Szerző:

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint először fordul elő, hogy a bruttó nemzeti össztermék (GDP) kevesebb, mint 7 százalékát fordítja az egészségügyre a magyar kormány – írja a Válasz Online.

A költségvetésben az egészségügyre elkülönített keret 4,8 százaléka a GDP-nek, valamint a magyar adófizetők saját zsebből további 2,1 százalékot fizetnek.

Utoljára ilyen alacsony érték 2010-ben volt, mikor a Fidesz átvette az MSZP-SZDSZ koalíciótól a kormányzást a gazdasági válság idején.

Bár a Fidesz rendre azt kommunikálja, hogy kormány annyit még soha nem költött egészségügyre, mint a jelenlegi, ezek a nyilatkozatok részben elfedik az inflációt, illetve világszerte növekednek az egészségügyi költségek – gondolhatunk ebben az új eszközök beszerzésének és fejlesztésének költségeire, az orvosok fizetésére is.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.