Dupla vagy semmi a közigazgatásban

- Júlis közepén voltak az első vizsgák, azóta egyik héten írásbelit tartunk, másik héten szóbelit. Minden alkalommal 20, illetve 12 főnek. Úgy néz ki, hogy már a szeptember is tele van jelentkezőkkel. A vizsgákra 60 százalékban fővárosiak, 40 százalékban vidékiek jelentkeztek eddig - sorolja a más időkben büszkeségre okot adó adatokat dr Szakács Gábor a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ képzési főigazgató-helyettese

Manapság azonban ki tudja, mi lesz azokkal, akik 19 325 forintot szánnak arra, hogy a közigazgatási feladatokra való alkalmasságukat bizonyítsák. Akik jelentkeznek a kompetencia alapú versenyvizsgára, azok bizonyára abban bíznak, hogy előbb-utóbb sikerül nekik álláshoz jutni. Ám ez a mi viszonyok között több, mint kétséges.

Szakács Gábor is elismeri, bizonyára lesznek olyanok, akiknek nem sikerül a tervet valóra váltani. De ő mégsem tartja lehetetlennek a vágyott közigazgatási munkakör megszerzését. Ugyan létszámstopot rendelt el a kormány július 30-án, de nem minden területre érvényes a korlátozás.

Nem mindenütt van létszámstop

Továbbra is vehetnek fel új dolgozókat az önkormányzatok, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és az EU elnökséget előkészítő intézmények. Nincs létszámkorlát az Európai Uniós projektek végrehajtása során sem. Ezeken a területeken tehát lehet keresnivalója a frissen versenyvizsgázottaknak.

Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének a főtitkára– azonban úgy gondolja, hogy félrevezetik az embereket. Azt a látszatot keltik, hogy munkához juthatnak, pedig egyáltalán nincs így.

- Azt nem mondom, hogy belátható időn belül semmiképpen sem lehet munkájuk a közigazgatásban, de 1-2 éven belül biztosan nem. Megtévesztik, megvezetik az embereket ezzel az egész vizsgáztatással – véli a szakszervezeti vezető.

Uniós százmilliók

Szakács Gábor elmondása szerint a köztisztviselő törvény 2007-ben bekövetkezett módosítása, és a Konvergencia Program is előírja a közigazgatási versenyvizsgáztatást. Július 1-től a közigazgatásban dolgozó vezetőknek, december 1-től a beosztottaknak is kompetencia alapú vizsgát kell tenniük. De csak azoknak, akik korábban nem szerezték meg az eddigi is kötelező közigazgatási alap-vagy szakvizsgát.

-A százötezer köztisztviselőből néhány ezer minden évben kicserélődik, nekik már a kompetencia alapú megmérettetésen kell átesni - teszi hozzá Szakács Gábor. Bár tudjuk, hogy a kihirdetett kormányhatározat szerint a nyugdíjba vonulók helyére sem lehet egyenlőre senkit felvenni - a kivételezett területeken kívül.

Külső szemlélőként akárhogy is számoljuk, nem biztos, hogy megérte az uniós százmilliókat az új rendszer. E-learning tananyagot fejlesztettek, közbeszerzési pályázatot írtak ki a képzési helyekre, megyénként vizsgaközpontokat jelöltek ki, összesen 450 oktatót képeznek ki hamarosan. Ám a legnagyobb tételt az e-learning tananyagot közvetítő és

Dupla vagy semmi

Mit is jelent kompetencia alapú versenyvizsgáztatás? Olyan képességeket, készségeket mérnek fel, amelyeket eddig nem. A versenyvizsga a tárgyi tudás mellett ellenőrzi a számítástechnikai ismereteket, a fogalmazási készséget, a nyelvhelyességet, a helyesírást. A szóbeli vizsga viszont a lényeglátást, a problémamegoldást, és kommunikációs készségeket méri fel.

- A legjobb jelölteket szeretnénk kiszűrni – átlátható módon. Az érdemek nélküli foglalkoztatáson szeretnénk túllépni a versenyvizsga alkalmazásával - mondja a főigazgató helyettes.

Az biztos, hogy nagyon igyekeznek. Több Pest-megyei önkormányzat portálján olvasható a versenyvizsgáztatás felhívása. Aki jelentkezik azonban, óhatatlanul is egy hétköznapi szerencsejáték részese lesz.

Ha jól vizsgázik és a későbbiekben a közigazgatás foglalkoztatja őt, akkor ráadásként még a vizsgaköltségét is visszakapja. Ellenben azok, akik vizsgáznak, ám nem kapnak állást, semmivel sem vigasztalódhatnak. Dupla vagy semminek hívják ezt a szerencsejátékokban.