Duda Ernő: Mindig lesz valaki, aki túlél

Arra a kérdésre, mikor lesz vége a járványnak, a KeljFelJancsi hétfői adásában azt válaszolta Duda Ernő, „egy évvel ezelőtt azt mondtuk, a 3-4-reális variáció egyike, hogy ahogy jött, úgy tűnik el. Egyik napról a másikra. A másik, hogy velünk marad hosszú távon. A harmadik, hogy szezonális vírus lesz belőle. Duda szerint az a legesélyesebb, hogy a koronavírus egyre kevésbé súlyos betegséget okozó nyavalyaként itt marad közöttünk, hosszú évtizedek alatt belesimul az életünkbe. Ha elvesztené azokat a szekvenciákat, amelyek a súlyos betegségeket kódolják, akkor hiába fertőzne, nem kellene törődni vele. A helyzet azonban ennél sokkal kiszámíthatatlanabb, elvégre sokszor beavatkozunk a természet normális menetébe. Fejlesztenek olyan vakcinát, ami azon az elven működik, hogy a vírus lassabban szaporodjon, ezáltal az immunrendszernek rengeteg időt marad a védekezésre. Emellett szól az egy életre szóló védettséget kialakító Sabin-cseppek logikája.

Csak a gerinceseknek vannak olyan speciális sejtjei, amelyek a védekezésre alakultak ki, viszont a neandervölgyi és a mai ember immunrendszere között már nincs nagy különbség. Az elenyésző differenciát egyebek közt az okozza, hogy az ősember nem élhetett át kolerajárványt, feketehimlőt. Csak a génvariánsok szerencsés kombinációin múlott, hogy az emberiség nem halt ki, folytatta Duda Ernő, majd folytatta: „bizonyos védelmi gének szempontjából rendkívül heterogének vagyunk, ennek a hátránya, hogy nem lehet akárki veséjét belénk ültetni, az előnye pedig, hogy bármilyen kórokozó jön, mindig lesz valaki, aki túléli.

„Ha ugyanazzal a koronavírussal mindkettőnket megfertőznék, akkor a vírus különböző darabjait ismerné fel az ön szervezete, meg az enyém. A genetikai analízisünk elkészítésével lehetne megmondani, hogy mekkora a fertőzés kockázata. Ez a ma már csupán néhány száz dollárból megoldható vizsgálat egy hárommilliárd betűből álló szekvenciát hoz létre, amelyből szakértők azt is ki tudják bogozni, hogy az adott embernek milyen daganatos betegségekre vannak hajlamai, más kérdés, hogy bizonyos érettség kell ahhoz, hogy ezzel a delikvens szembesülni tudjon. Épp ezért nem terjed el…

Példaként elmesélte Duda, hogy volt egy kutató hölgy, akinek az édesanyja Huntington kórban halt meg, ami egy olyan öröklődő központi idegrendszeri betegség, amely fokozódó leépüléssel jár. A hölgy kutatni kezdte a betegséget. Kiderült, hogy Dél-Amerikában a Maracaibo-tó környékén él hetvenezer ember, aki érintett ebben a betegségben, ami azért volt lehetséges, mert egy spanyol tengerész 300-400 évvel ezelőtt hurcolta oda be a gént, az ott élők és leszármazottai pedig beltenyészetté váltak. A kutatónak sikerült azonosítania a betegséget okozó génvariánst, de a saját genomját nem nézte meg, mert arra már nem volt kíváncsi, hogy ebben a betegségben fog-e meghalni. Ha egy laikus ember tud meg ilyesmit, az elképesztően súlyos következményekkel jár. Van Szegeden egy család, ahol a gyerekek megtudták, hogy örökölt betegségük van, azóta az egyikük iszik, a másik pedig elzárkózott a világtól.

Visszatérve a koronavírusra, illetve az omikronra, Duda Ernő arról is beszélt, hogy eleve lehetett tudni, hogy az eredeti vírusnak lesznek újabb törzsei. Az omikron egy másik evolúciós irány, mint amit az alfa, a béta vagy a gamma képezett. Akiben az omikron fejlődött ki, az nem a bétát, gammát vagy a deltát kapta el, hanem az eredeti vírust, a vuhani törzsből.

Arra a kérdésre, hogy ad absurdum, rá lehetne-e mutatni valakire, hogy ő volt az, Duda válasza szerint azt el lehetne dönteni, hogy emberek vagy állatok között alakult-e ki.

Duda Ernő az utóbbi hetekben európai uniós kutatási pályázatok elbírálásában vett részt, ezzel kapcsolatban mondta el, hogy egy kutató nyilván azt tudja kutatni, amire a társadalom pénzt ad, majd hozzátette: „szomorú vagyok, mert az Európai Unió meghirdetett egy pályázatot génterápiás, sejtterápiás projektek támogatására, és a rengeteg remek projektnek mindössze 5 százalékát fogják támogatni. Duda egyébként kilenc pályázatot bírált el, és ezek alapján mondta, hogy a keretösszeg nem arányos a kitűnő pályázatokkal. „Ha sok jó pályázat érkezik, akkor a politikusoknak mélyebben kellene nyúlniuk a zsebükbe, meg kellett volna emelni a keretet, bár nem elképzelhetetlen, hogy ez be is fog következni…”

A biológus a pályázatokról elmondta, hogy ezek célja olyan innovatív terápiák kidolgozása, amelyek a daganatos betegségek gyógyítását szolgálják. A rákkutatás legújabb fegyvere – főleg leukémiásoknál használják eredményesen –, hogy a betegekből izolálnak bizonyos T-sejteket, ezeket módosítják, majd visszaültetik a szervezetbe.

Arra a kérdésre, hogy a pandémia mi alapján marad vagy múlik el, az volt a válasz, hogy egyszerre múlik a véletlenen és az emberi innováción. Azon, hogy ki tudunk-e fejleszteni gyógyszereket. Új vakcinák is fejlesztés alatt állnak, ma már könnyen elképzelhető egy olyan orrspray létrehozása, ami egy életre védettséget biztosít. Vannak olyan emberek, akik kidolgoztak olyan eljárást, amely bármely koronavírustól képes lenne megvédeni bennünket, miközben hülye emberek túszai vagyunk. Ha mindenki beoltatná magát, és maszkot hordana, nem lehetne negyedik hullám – vélekedett Duda, aki szerint ma már 90 százalékos átoltottság kellene a nyájimmunitáshoz.

Arra a kérdésre, hogy a koronavírus fejlődő vagy leépülő szakaszában vagyunk-e, azt mondta Duda, hogy személyes véleménye szerint a vírus, ha nem is feltétlenül emberi populációban, de emberhez hasonló állatokban legalább húsz évvel ezelőtt kifejlődhetett. A vuhani vírus eleve jól terjedt emberről emberre. Ez most már a leépülő fázis, hiszen „gondoljanak bele, 2020 őszéig – miközben megfertőzött százmillió embert – nem alakult ki jobb variánsa”.

Arra a kérdésre, hogy ugrásra kész-e a következő, azt válaszolta: valószínüleg ígen. Ha továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy a magunk képére formáljuk a világegyetemet, akkor lesznek újabb variánsok.

(Kiemelt kép: Duda Ernő, biológus, immunológus professzor. 2021. 04. 04. Fotó: Merész Márton)