Dr. Tilki Attila: Ahol baj van, ott vagyok

Fiala János: Beszélgetésünk nem jöhetett volna létre Dr. Papcsák Ferenc nélkül, aki kelet-magyarországi rokonait látogatta meg a hétvégén. Sokat beszélt a terület országgyűlési képviselőjéről, magára vállalta az interjú megszervezését. Indul az áprilisi választáson?

Tilki Attila: Igen, indulok.

FJ: Az aktuálpolitika itt ért véget. Láttam a Facebook-oldalán, hogy az orosz–ukrán háború miatt sok a dolga.

TA: Választókerületem 88 településből áll, ebből 24 közvetlenül határos Kárpátaljával. Több határátkelőhely található a térségben: Záhony (vasúti határátkelőhely), Lónya és Barabás (közúti kishatárátkelőhely), Beregsurány és Tiszabecs (közúti nagyhatárátkelőhely).

FJ: A mostani helyzetre hogyan lehetett felkészülni? Honnan tudja, hogy mi a dolga?

TA: Egyértelmű: az a dolgom, hogy ahol baj van, ott legyek. Amikor hallottam a hírekben, hogy kitört Ukrajnában a háború, automatikusan megfogalmazódott bennem a kérdés: mi lesz itt, és azt valószínűsítettem, hogy a határátkelőhelyekre tömegével érkeznek majd. Arról, hogy a háború kitör-e, vagy sem, a hírekben különböző fejtegetéseket hallottam. Nyilván az a legfontosabb érdekünk, hogy béke legyen, minél hamarabb rendeződjék a konfliktus.

FJ: Evidens volt, hogy ha kitör a háború, akkor mennyi menekült lesz?

TA: Figyelem a híreket, mára megtanultam, ha konfliktus van a világban, elindul a menekülthullám a szomszédos országok irányába. Józan paraszti ésszel várható volt, hogy történni fog valami.

FJ: Hány határátkelőhely van a körzetében Ukrajna irányába?

TA: Öt.

FJ: Mind az öt üzemel?

TA: Igen, mind az öt üzemel.

FJ: Mind az öt 24 órán át üzemel?

TA: Úgy fogalmaztam az előbb, hogy van két kis határátkelőhely, Lónya és Barabás, amely korábban nem volt nyitva egész nap. Most viszont mindkettő 24 órában működik.

FJ: Érzékeltetné, hogy mi a különbség a határátkelőhelyek működésében békeidőben és most?

TA: A két kis határátkelőhely, Lónya és Barabás békeidőben bezár délután 16 órakor. A határ két oldalán élő emberek megszokták ezt és alkalmazkodtak: négy után nincs forgalom, a nagyhatáron viszont folyamatos a forgalom, nyáron a legnagyobb. Aki Ukrajnából Európába megy nyaralni, most már elsősorban az autópálya közelsége miatt – a GPS is ezt javasolja – Beregsuránynál jön át.

FJ: Az átlagos határforgalmat mi befolyásolja?

TA: A rokonlátogatás és az ünnepek. Kárpátalja lakosságának jelentős része Európa szinte valamennyi országában dolgozik. Aki Budapest felől az M3-ason Kelet-Magyarország felé közlekedik és cseh rendszámú autót lát, az nem feltétlenül cseh turistát jelent – Csehország az elsődleges célpont –, hanem kárpátaljai és belső ukrajnai munkavállalót, hiszen a két háború közötti időszakban Kárpátalja Csehországhoz tartozott. Az igazi roham a keresztény karácsony és a keresztény húsvét idején, valamint az ortodox karácsony és az ortodox húsvét idején van.

FJ: Sok családot választ el a határ?

TA: Sok településen élnek és dolgoznak kárpátaljai gyökerekkel rendelkezők: 10-20 éve tanítanak iskolákban, vagy orvosként dolgoznak kórházakban, háziorvosi rendelőkben, miközben a szüleik Kárpátalján élnek, mert innen viszonylag gyorsan haza tudnak utazni.

FJ: Ukrajna és Magyarország vonatkozásában a kettős állampolgárság hogyan működik?

TA: Nyolc évig voltam polgármester Fehérgyarmaton, azt tapasztaltam, hogy 99%-ban kárpátaljai magyarok tettek esküt. A kettős állampolgárságot érdekesen kezelik. Aki rendelkezik magyar állampolgársággal és életvitelszerűen Kárpátalján él, az ott nem vállalhat állami hivatalt.

FJ: Békeidőben milyen teendői voltak a kárpátaljai magyarokkal?

TA: Ez egy élő kapcsolat: volt arra példa, hogy a beregszászi polgármester megkért, hogy a kigyulladt szeméttelep oltásához a fehérgyarmati tűzoltók nyújtsanak segítséget. Olyan telefont is kaptam, hogy egy bonyolult szülés alkalmával segítsek, hogy a határon könnyebben átjusson a mentőautó, amely Nyíregyházára tartott. Ami korábban eseti volt, most tömegessé vált.

FJ: Sejtette a tömeg mértékét?

TA: Nem. Tegnap is kint voltam Barabáson, elbeszélgettem egy családdal. Lembergből érkeztek három kisgyerekkel, és Lengyelországba tartottak. Tudtak volna egyből Lengyelországba menni, azonban ezt az irányt választották. Értük jött egy autó Lengyelországból, és elvitte őket. Szívszorító történetek vannak. Sajnos.

FJ: Tömegével jönnek?

TA: Inkább hullámszerűen. Ez azt jelenti, hogy van egy kb. 30-45 perces pihenő, amely gondolom az ukrajnai határőrizeti szervek működéséből adódik.

FJ: Milyen mértékben tud megbizonyosodni – ha akar –, hogy kik érkeznek Ukrajnából?

TA: Falusi szinten sikerült megoldanunk a tolmácsolást. Van olyan polgármester, akinek a felesége kárpátaljai származású. Már a legelső nap vegyes volt a kép az érkezőket illetően. Voltak magyarul és ukránul beszélők is.

FJ: Mekkora a gyalogos forgalom?

TA: Záhonyban nincs gyalogosforgalom, Tiszabecs szerintem korábban is az Unió olyan határszakasza volt, ahol a legtöbb gyalogos érkezett – most pedig természetesen növekszik a gyalogosforgalom.

FJ: Állítólag sok magyar ajánl autós fuvart, de nagy a bizalmatlanság, mekkora a dezinformáció?

TA: A munkavállalók általában szervezett formában közlekednek. Emiatt nagyon sok polgárnak van kapcsolata fuvarosokkal. Most ez úgy van, hogy átjönnek a határon, és ha van konkrét kapcsolata, várakozik, mi pedig ellátjuk meleg teával az önkormányzat által állított sátorban. Ők megvárják a fuvarost. Láttam már portugál rendszámú autót is.

FJ: Alapvetően rendezett vagy inkább kaotikus viszonyokról beszélhetünk?

TA: Ez mindig a terület áteresztő-képességétől függ. Kaotikusnak tűnik egy olyan útszakaszon, ahol két sáv van, és teljesen másnak tűnik, ahol négy van. Tiszabecs van a legnehezebb helyzetben, mert ott kétsávos az autóút, és mellette állnak a várakozók.

FJ: Megjelentek-e hiénák?

TA: Szerintem mindig is voltak. Kiszűrni őket nagyon nehéz a helyszínen. Egy képviselőtestületi tag, egy polgármester, lelkész, karitatív szervezethez tartozó nem tud ezzel foglalkozni. Tudok olyan kárpátaljai származású illetőről, aki azért zavart el egy hiénát, mert pénzt kért a menekültektől. De az ellenkezőjét is meg tudom erősíteni: nagyon sokan jönnek autóval, hogy fuvart ajánljanak, és ingyen és bérmentve viszik el a menekülteket Budapestre, Győrbe vagy Kecskemétre. 

FJ: Mi az, amit a hazai határon kérnek azt követően, hogy megváltoztak az átlépés szabályai? A sátrak felállítása, a megfelelő világítás megszervezése mind-mind a feladata?

TA: Igen. A két kis határátkelőnél – Lónya, Beregsurány –, ahol a buszok meg tudnak fordulni, korábban nem volt szükség világításra, mivel csak 16 óráig voltak nyitva. Most viszont 24 órán keresztül vannak, és nyilván éjszaka teljesen sötét van. A szomszédos települések példás összefogásának köszönhetően a gyalogosan érkezőket behozzák a melegedőpontokra.

FJ: Mennyire veszik igénybe a menekültek a települések vendégszeretetét, vagy inkább rokonokkal találkoznak, esetleg rögtön tovább mennek?

TA: Beszéltünk már a bizalmatlanságról… azt a háromgyerekes családot, amelyik Lengyelországba tartott, nem tudtam rábeszélni, hogy menjenek be a melegedőbe. Azt mondták: köszönik szépen, de ők bevárják az autót, amelyik értük jön Lengyelországból.

FJ: A Facebook-oldala szerint folyamatosan tájékoztatják.

TA: Igen, ez így van, de van is rá szükség, mert itt, falusi környezetben, távol Budapesttől, nem mindennapi esemény, hogy a fejünk felett köröz egy helikopter. Az pedig végképp nem gyakori, hogy katonai alakulat érkezzen, hiszen itt egyáltalán nincs honvédség. Fel kell készülni mindenre. Az emberek is úgy érzik magukat biztonságban, hogyha tudják, ha valami gond van – bár nincs ilyenről szó, nyugalom van itt – akkor van egy erős honvédség.

FJ: Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere, Román István kormánymegbízott, a megyei Védelmi Bizottság elnöke is adott tájékoztatást. Ezek mennyire praktikusak, bizalmas jellegűek?

TA: Inkább praktikusak, nem titkos információk, hiszen pont Barabáson említették nekünk, hogy fog majd érkezni olyan helikopter, ami sugárzásmérésre alkalmas, néhány órával később pedig ezeket a híreket már a rádióban is hallottam.

FJ: Mennyire zaklatottak a helyiek?

TA: A legfontosabb, hogy nyugalom legyen. A benzinkutakon például most sokkal nagyobb a forgalom. Egy átlagember elmegy szombaton a piacra, és a fehérgyarmati benzinkúton azt látja, hogy háromszor annyi autó áll ott, mint máskor…

FJ: Volt benzinhiány?

TA: Ez is megfogalmazódik egy átlagpolgárban. A fehérgyarmati MOL-kútról megnyugtató tájékoztatást kaptam: nem lesz hiány.

FJ: És az élelmiszerboltok forgalma sem okoz gondot?

TA: Nem. Adományra is telik.

FJ: Szombaton azt írta ki a Facebook-oldalára: „Beregsurányban kezdtünk, polgármester úrral megbeszéltük a feladatokat, beosztjuk a környék településeinek polgármestereivel a kisbuszokat, melyek a melegedő helyiségbe szállítják a határon túlról érkező kisgyermekes anyákat. Wi-Fi rendelkezésre áll a melegedőben, hogy mindenki tudja tartani a kapcsolatot az otthoniakkal.”

TA: Így van. A Wi-Fi kulcskérdés volt, mert a menekült egy darabig tud még a saját kártyájával telefonálni, internetezni, de bizonyos távolság után nyilván már nem. Ezért a szomszédos iskolából gyorsan segítséget kértünk, és kialakítottuk a Wi-Fi hálózatot, amire csatlakozva első dolguk az ideérkezőknek az, hogy szeretteiknek üzenjenek.

FJ: Hallott-e embercsempészekről?

TA: Az első napok egyikén reggel hozták meg az ukránok a döntést a teljes harckötelezettségről, onnét megszüntették a 18–60 év közötti ukrán férfiak bejövetelének engedélyezését. Magyar útlevéllel, magyar állampolgársággal át lehet jönni a határon, de nem látni férfiakat.

FJ: Fehérgyarmaton a Városi Sportcsarnokban regisztrációs pont működik. Az mi?

TA: Akiknek az iratai nem teljesen tökéletesek – elnézést a pongyola fogalmazásért –, azoknak felveszik az adatait. Van egészségügyi szűrés, amelyet követően elhelyezik a menekülteket a fehérgyarmati sportcsarnokban, ahol ott van a rendőrség is. Gondolom, rendőrségi eljárás keretében viszik őket tovább.

FJ: Milyen egészségügyi szűrésen esnek át?

TA: Covid-tesztet kell csinálni mindenkinek, aminek megvárják az eredményét. Eddig egy beteg embert találtunk.

FJ: Milyen a közbiztonság?

TA: Mivel nem EU-s tagállam Ukrajna, ezért itt mindig is sokkal nagyobb létszámban voltak rendőrök és határőrizeti szervek. Őket meg is erősítették. Abszolút biztonságos a helyzet, és nem hiszem, hogy ez változni fog.

(Kiemelt kép: Tilki Attila fideszes országgyűlési képviselő beszédet mond a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vámosatyán a község központjában a Magyar falu program tiszteletére emelt kopjafa átadásán 2022. február 10-én. Mellette Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos (b). Fotó: MTI / Balázs Attila)