Dicsőség a bátraknak!

SÁNDOR ZSUZSANNA írása

Ez a fájdalmas história is – Deák Gábor producer szerint – egyike az „ezerarcú embermentő-történeteknek”. Az Amikor meghalnak az angyalok darab főhőse, Mallász Gitta valós személy volt, 2012-ben posztumusz megkapta a Jad Vasem Világ Igaza elismerését.

Gitta 1907-ben született Ljubjanában, osztrák–magyar családban. Otthon németül beszéltek. A trianoni békeszerződés után költöztek Budapestre. Az édesapa magas rangú katonatiszt volt, lányát is katonás szellemben nevelte: Gitta aktívan sportolt, magyar úszóbajnok lett a húszas években. Ám a művészetek még jobban vonzották, tehetségesen rajzolt, beiratkozott az Iparművészeti Főiskolára. Itt kötött barátságot egyik diáktársával, Dallos Hannával, és párjával, Kreutzer József bútortervezővel. A baráti körhöz tartozott Strausz Lili mozgásművész is.

Ők négyen elválaszthatatlanok lettek – nemcsak a barátságban, hanem az alkotásban is.

Hamarosan összeköltöztek egy budaligeti bérelt házba, ahol közösen dolgoztak. Hanna, József és Lili asszimilálódott zsidók voltak, Gitta keresztény. Az 1939-es zsidótörvények után Gitta szerezte a grafikai megrendeléseket, együtt készítették a munkákat, jól ment az üzlet. A politikai helyzet azonban egyre kilátástalanabbá vált.

A budaligeti házban szorongva figyelték a híreket, s arra keresték a választ, mi adhat erőt túlélni a szörnyűségeket. Kiderült, Hannának spirituális képességei is vannak, úgy érezte, médiumként angyalok üzeneteit képes közvetíti barátainak. E „szeánszokon” Gitta mindent lejegyzett. Az „angyali üzenetek” reményt és vigaszt jelentettek nekik az egyre félelmetesebb mindennapokban.

A németek bevonulása után elkezdődött a vidéki zsidóság deportálása. A négy barát Budapestre menekült. Aztán 1944 nyarán Józsefet behívták munkaszolgálatra, ősszel pedig elrendelték a fővárosi zsidóság gettósítását. Mallász Gitta menteni akarta Hannát és Lilit.

Akkoriban kereste fel őt Klinda Pál jezsuita atya, s elmondta: a budakeszi úti Katalin villában hadi varrodát rendeztek be, német egyenruhákat kell javítani. A valódi cél azonban az embermentés: zsidó nőket vesznek fel hadi munkára, így nem hurcolhatják el őket. A műhely élére németül tökéletesen beszélő, jó politikai kapcsolatokkal rendelkező keresztényt keresnek. Gittára gondoltak. Persze mindannyian tudták: a megbízatás rendkívül kockázatos. Mallász Gitta azzal a feltétellel vállalta a feladatot, hogy a varrodába viheti barátnőit: Hannát és Lilit.

A varroda szomszédságában SS-egység szállása volt. Gitta annyira jól játszotta a németbarát szerepét, hogy még SS-igazolványt is sikerült szereznie. Kapcsolatban volt a pápai nunciatúrával és – ismeretségei révén – a hadügyminisztériummal is. A varrodába többször berontottak a nyilasok a rettegett Kun páter vezetésével. Az egykori szerzetes felfegyverkezve gyilkolta legényeivel mindenütt a zsidókat. Ám kapcsolatainak köszönhetően Gittának mindig sikerült megmentenie védenceit.

A legutolsó támadás azonban tragédiával végződött. A nyilasok érkezése előtt még volt annyi idejük, hogy kimenekítsék a zsidókat a varroda hátsó kijáratán. Gitta olyan jóba lett a szomszédos SS-katonákkal, hogy két német kézigránátos biztosította a „munkásnők és gyerekeik” menekülését.

Néhányan mégsem mentek el a villából. Akadt, aki félt bujkálni, mások Gittát akarták megvédeni. Tudták, ha megmentőjüket a nyilasok egyedül találják a műhelyben, biztosan megölik.

Gittát akarta megóvni két barátnője, Hanna és Lili is. Vele maradtak. A zsidó nők önfeláldozó akciója sikerrel járt: a varrodába berontó nyilasok életben hagyták Mallász Gittát. Viszont a zsidókat mind elhurcolták: a Ravensbrückbe induló vonatra hajtották őket. Ez volt az utolsó szerelvény a német koncentrációs táborba.

Hanna és Lili elpusztultak. A munkaszolgálatba elhurcolt Kreutzer József sem élte meg a háború végét.

Mallász Gitta több mint száz zsidót mentett meg. Barátaiért vállalt mindent, de őrajtuk nem tudott segíteni.

A háborút követően folytatta grafikusi pályáját, ő tervezte például az Úttörő Áruház híres plakátjait. Aztán 1960-ban látogatóba ment Franciaországba: többé nem jött vissza. Névházasságot kötött egy magyar származású franciával, a „névleges viszonyból” idővel valódi szerelem lett.

Gitta a háború után egy könyvből tudta meg, hogyan haltak meg barátnői. A ravensbrücki transzport egyik foglya – Dános Éva – túlélte a vonatutat, és a német lágerben az amerikaiak fölszabadították. Guruló börtön címmel írta meg később visszaemlékezéseit, benne Hanna és Lili halálát is.

Franciaországban Mallász Gitta is meg akarta örökíteni szerettei emlékét. Sikerült megmentenie azokat a füzeteket, amelyekbe az egykori „angyalidéző” beszélgetéseket lejegyezte. E szövegekből készítette el franciául Az angyal válaszol című könyvét, amely hatalmas sikert aratott, huszonnégy nyelvre lefordították.

Gitta nyolcvanöt éves korában, 1992-ben halt meg Párizsban. Ám arról soha senkinek nem beszélt, hogy több mint száz zsidót mentett meg. Lehet, úgy érezte, amit lelkiismerete szerint tesz az ember, azzal nem kell kérkedni. A megmentett nőkről és gyerekekről valószínűleg nem maradt névjegyzék, nem tudni, mi lett a sorsuk. De leszármazottaik közül néhányan később tanúsították Mallász Gitta embermentő tevékenységét. Posztumusz, 2012-ben – ahogy korábban Klinda Pál atya is – kapta meg a Jad Vasem Világ Igaza elismerést.

S hogyan született a tragikus történetekből színdarab? Takáts Andrea színésznő hívta fel Deák Gábor figyelmét Az angyal válaszol magyar fordítására. A Lauder Iskola kurátora zsidómentők életével is foglalkozik, ezért is kezdte érdekelni Mallász Gitta. Megdöbbent, amikor az is kiderült: a történet szorosan kötődik a Lauderhez. Sőt: Juliette Binoche-hoz is.

Évekkel ezelőtt ugyanis Magyarországra látogatott az Oscar-díjas francia színésznő is. Az ő anyagi támogatásával jelent meg nálunk Az angyal válaszol magyar fordítása. A könyv itteni díszbemutatóján személyesen jelen akart lenni. „Azért jöttem Budapestre, mert ez a könyv megváltoztatta az életemet. Olyan belső dolgokat tárt fel bennünk, amelyeket korábban éreztünk talán, de nem ismertünk fel. Az angyal válaszol állandó segítségem. Amikor először kinyitottam, egyvégtében el kellett olvasnom, nem tudtam letenni” – nyilatkozta akkor az MTI-nek. Juliette Binoche elment a Lauder Óvodába is, amely az egykori Katalin villa helyén található. Itt folytatta embermentő tevékenységét Mallász Gitta a holokauszt idején.

A Lauderben tavaly emléket állítottak a Világ Igazának. Az embermentő grafikusnő szobra Balla Margit alkotása, rajta felirat hirdeti: „Dicsőség a bátraknak!” Deák Gábor hamarosan megjelenteti a Guruló börtön című tragikus memoárt.

Az embermentés történetéből Pataki Éva írt megrendítő színdarabot. A monodrámát bemutatták a Lauderban, játsszák a Spinozában, februárban Tatabányán, a Jászai Mari Színházban is.

Az előadás mementó arról, miként lehet az emberséget és a szeretetet megőrizni gyilkos korokban is.