"De hát ki vagyok én, hogy osszam az észt? Egy talpas Magyarországról”.

Hosszú betegség után 59 évesen meghalt Furmann Imre, az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) elnökhelyettese, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) alapítója és korábbi igazgatója, az MDF egyik alapítója.

A rendszerváltó politikus és jogvédő érettségi után villanyszerelőként, segédmunkásként, raktárosként és matrózként dolgozott, 1979-ben a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán kapott jogi diplomát. 1979 és 1986 közt a Borsod Megyei Főügyészség ügyésze, majd a Jogtanácsosi Munkaközösség tagja lett, 1990 és 1993 közt az MDF alelnöki tisztségét töltötte be. Alapítása után a NEKI igazgatója 1994 és 2005 közt. 2002-től az igazságügyi miniszter tanácsadójaként, 2005-től az EBH alelnökeként dolgozott haláláig.

Kevesen tudják, de Furmann Imre verseket is írt: 1988-ban az Eötvös Kiadó gondozásában jelent meg „Lendületlenül” című kötete. Emellett számos publicisztikai írás, interjúk, esszék szerzője is volt. 2003-ban Jogvédő Segédkönyvet írt a kisebbségi jogvédelem általános tapasztalatairól, és szerkesztője, felelős kiadója volt a NEKI diszkriminációs eseteit tartalmazó Fehér Füzetnek, melyet évente ad ki a szervezet.

Számos elismeréssel, díjjal jutalmazták munkáját: többek közt Alternatív József Attila-díjjal, Solt Ottília díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjével a Köztársaságért, a jogállamért-díjjal.
Furmann Imrével legutoljára február végén közölt hosszabb interjút a Népszabadság, melyben arra a kérdésre, hogy mit csinálna még úgy válaszolt: „(…) most is dolgozom. Konzultálunk ügyekről a munkatársaimmal, cikkeket írok, a naplómat már 1997 óta vezetem, ha megérem, talán egy film is készül. Próbálok mindent elolvasni, amire eddig nem volt időm, hat-nyolc könyvet olvasok egyszerre. Nem vagyok hajlandó a nagybeteget játszani, de azért néhány álmatlanul töltött éjszakát átengednék az ellenségeimnek. De ez csak vicc, mindenkinek megvan a maga baja”.

Arra a kérdésre pedig, hogy mi a legsötétebb víziója a romákkal, Magyarország jövőjével kapcsolatban úgy felelt: „(…) A ránk zúduló problémák megoldásához szükség lenne a közjó iránt elkötelezett államférfiakra. De minden az embereken múlik, a kis és nagy közösségeken. Ha hagyják magukat, megérdemlik, hogy elpusztuljanak. Ha nem hagyják magukat, akkor minden a saját medrébe kerül. De hát ki vagyok én, hogy osszam az észt? Egy talpas Magyarországról”.

Kárpáti József a NEKI jelenlegi igazgatója a Roma Sajtóközpont (RSK) megkeresésére elmondta: elődje úttörő szerepet vállalt a kisebbségek, első sorban a romákat érő diszkrimináció elleni küzdelemben, a szisztematikus feltárás és szervezett jogi fellépés eszközével.

Furmann Imrét az Egyenlő Bánásmód Hatóság saját halottjának tekinti. Temetése június 2-án, szerdán 11 órakor lesz a miskolci Szentpéteri-kapui temetőben