Daróczi Gábor: A kormányzat cinikus és gyáva

Piliscsaba népszerű település, gazdag az iskolakínálata is. Helyben van egyházi, német nemzetiségi, a szomszéd településen egyesületi intézmény, továbbá van egykoron önkormányzati, ma állami fenntartású iskola. Nem nehéz kitalálni, melyik az az iskola, amelynek tanulói az országos kompetenciamérési vizsgálatokon rendre a legrosszabb teljesítményt nyújtják: igen, ez az állami iskola, amit helyben sokan csak cigányiskolaként emlegetnek.

Az Orbán-kormány annak idején azzal indokolta az iskolák államosítását, hogy így biztosítani lehet az iskolák közötti egyenlőtlenségek, valamint a hátrányos helyzetű gyerekek oktatási elkülönítésének felszámolását. Csakhogy Piliscsabán épp az államosítás akasztotta meg azt a folyamatot, amit a korábbi fenntartó, a (nem mellesleg fideszes)  önkormányzat indított el a szegregáció felszámolása érdekében. A település a 2013-as államosítás előtt elhatározta ugyanis, hogy felmenő rendszerben – a konfliktusok esélyét a minimálisra csökkentve – bezárja a kis létszámú cigányiskolát. Aztán jött a Klebelsberg Központ, és újra indult első osztály. Botrányos volt az is, hogy három éve azokat a roma szülőket, akik a szabad iskolaválasztás jogát gyakorolva szerették volna elvinni innen a gyereküket, elküldték a helyi és környékbeli iskolák azzal, hogy nem a körzetükhöz tartoznak. Megtehették, mert Balog Zoltán humánminiszter deklarálta ugyan, hogy nem indul több osztály az intézményben, az általa felügyelt állami intézményfenntartó azóta sem jelölte ki a megszűnő intézmény helyetti körzetes iskolát. Holott az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) felmérése szerint a Jókai rendkívül népszerűtlen a roma családok körében is: a ballagó óvodások szülei – romák és nem romák egységesen – egyszerűen nem akarják oda járatni a gyereküket.

Azt, hogy a miniszter ígérete mennyit ér, már tavaly is sejteni lehetett. Egy éve ugyanis, még az általános iskolai beiratkozások előtt, egy, a leendő elsősöket megszólító úgynevezett iskolacsalogatót tettek közzé. Ráadásul a piliscsabai képviselő-testület egy határozatban arra is felkérte az állami fenntartót, hogy dolgozzon ki koncepciót az iskola további működtetésével kapcsolatban.

Daróczi Gábor, aki hosszú időn keresztül vezette a Romaversitas Alapítványt, illetve a CFCF kurátora is volt, most érintett, piliscsabai apukaként azzal kereste meg az Érdi Tankerületi Központot, hogy mondja meg, melyik a település kijelölt iskolai körzete. Daróczi érdeklődésére a központ azt a választ adta, hogy indul első osztály a Jókaiban. Mivel ez ellentmondásban van Balog Zoltán ígéretével, lapunk is megkereste a Klebelsberg Központot, ahol ezt a választ kaptuk: „Csak akkor indul első évfolyamon osztály az intézményben, amennyiben az iskola vezetősége garantálja, hogy nem történik szegregált oktatás.”

– Ilyen jogi megoldás nincs. Az intézményfenntartó válasza alapján a szülők nem tudják eldönteni a beiratkozás előtti napokban, hová vigyék a gyerekeiket. Az iskola igazgatójának nincs joga arra, hogy a beiratkozás folyamatában megállapítsa, hogy ki roma, ki nem az, a felvételi eljárásnak nem része a halmozottan hátrányos helyzet vizsgálata, vagyis azt, hogy fennáll-e a szegregáció ténye, csak a beiratkozások lezárultával tudná eldönteni. Akkor majd a szeptemberi iskolakezdés előtt néhány héttel küldik el a már beiratkozott gyerekeket azzal, hogy szegregáció van, mégsem indul osztály? Ez cinikus és gyáva eljárás – nyilatkozta lapunknak Daróczi Gábor. Szerinte ha a kormány valóban elkötelezett lenne ennek az iskolának a felmenő rendszerű megszüntetése iránt, akkor nem találna ki kreatívabbnál kreatívabb szövegeket arra, hogyan lehetne mégis első osztályt indítani.

– Ezt az iskolát senki nem akarja a településen, ezt világosan jelezte a CFCF felmérése. Ennek, a szegregáció ténye mellett, a rettenetes teljesítménye az oka. Ha viszont senki nem akarja, minek rengeteg hazai vagy pláne EU-s pénzből fenntartani? Mindenki választhat majd, kivéve azt a kevesebb mint öt-tíz roma szülőt, akiket odakényszerítenek? Ez hogy fér össze a miniszter ígéretével és az ország ellen indított kötelezettségszegési eljárással? – kérdezi, hozzátéve: a kormányzati cinizmus szembeötlő annak kapcsán is, hogy az iskolaigazgatóra akarják hárítani a döntést, miközben az igazgatóknak szinte semmire sincs jogkörük, mozdulni sem bírnak az állami intézményfenntartó fogságában.