Csúnyán becsapta a kormány a mentőket
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter benyújtotta a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot a parlamentnek. „Lesznek kiadásnövelő intézkedések – mentőknél 10 százalékos, a rendvédelemben 5 százalékos béremelést hajtanak végre” – mondta a miniszter. Az elméletileg örömteli bejelentés azonban volt, ahol hatalmas csalódást okozott. Sőt. A mentők között valóságos lavinát indított, információnk szerint többen, több helyen is felmondtak a hír hallatán.
Az Országos Mentőszolgálat dolgozói hónapok óta abban az ígéretben bíztak, amit még a decemberig regnáló főigazgatójuk, Máté Gábor dolgozott ki, utódja, dr. Csató Gábor pedig elvileg tovább vitt. Országszerte szakmai fórumokon ismertették a tartalmát, amit értesülésünk szerint az Emmi el is fogadott. Ebben viszont nem 10 százalék, hanem első lépésként a mentőtiszteknek 170-220, mentőápolóknak 80-110 ezres emelést ígért. Vagyis lényegesen nagyobb lépést, mint a mostani bejelentés.
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Márpedig a mentőszolgálat dolgozói a magasabb összegre számítottak. Nem véletlenül, hiszen a decemberben megválasztott főigazgató tavaszi vidéki fórumain folyamatosan ezekkel a számokkal nyugtatta a kollégákat. Ahogy Horváth János mentőápoló a pécsi, március végi találkozót idézi, a béremelést májusra, de legkésőbb júniusra ígérte az igazgató. „Én még külön rá is kérdeztem, vajon ez a megállapodás szerinti, novemberre tervezett kötelező 12 százalékon felül értendő-e, mire Csató Gábor meg is erősítette: igen” – mondta a dolgozó.
A mostani hír hallatán úgy tudjuk, többeknek elfogyott a türelme és legfőképpen a bizalma, több állomáson is adják be felmondásokat. Ez pedig már azért is tragikus, mert épp a létszámkrízis és elvándorlás megállítására dolgozta ki az egy évig regnáló Máté Gábor a bérterveket és az életpálya modellt. A kormányzati forrásokból lapunk birtokába jutott dokumentum szerint az OMSZ állományában jelenleg 166 mentőorvos dolgozik, vagyis a szükséges létszám harmada hiányzik. Ebben a munkaköri csoportban a legmagasabb az elvándorlás mértéke, éves szinten megközelítőleg 90 százalék.
„Ma Magyarországon van olyan megye, ahol rohamkocsit egyáltalán nem tudnak működtetni. Az elvándorlás kizárólag a bérek rendezésével és versenyképessé tételével állítható meg. Az alulfizetett mentőorvosok mellett a mentőtisztek, mentőápolók, mentő-gépkocsivezetők bérét is emelni kell. A mentőtisztek bértábla szerinti bruttó átlagbére 206 000 forint, a legnagyobb létszámot kitevő mentő-gépkocsivezető és mentőápoló munkakörökben foglalkoztatottak bére is 13 százalékkal elmarad a hazai bruttó átlagkeresettől, ez ma átlagosan 135 000 forint” – olvasható az Emmi-nek benyújtott és ott elfogadott tervezetben.
Az anyag kitér arra is, hogy az elvándorlásban az alacsony bérek mellett a kivonuló állomány rendkívüli pszichés, illetve fizikai leterheltsége is szerepet játszik. Ennek csökkentése, a kiégés, az ezzel járó motivációvesztés elkerülése és az ezek miatti elvándorlás visszaszorítása érdekében indokolt 3 évente a munkáltató által meghatározott időpontban egy hónapnak megfelelő szabadságot kiadni. Szól munkaruha beszerzésről, illetve annak tisztításáról is, hiszen évek óta gondot jelent ennek hiánya. A dolgozók maguk mossák a véres, összehányt, vagy a betegek által másképpen szennyezett pólóikat, nadrágjaikat. Az anyag szerint minimum 3 váltás, az évszaknak megfelelő (nyári, átmeneti, téli), egyedi azonosítóval ellátott, jó minőségű, egységes, védelmi funkcióval bíró öltözék és az ahhoz tartozó lábbeli beszerzése kell, illetve annak tisztítását biztosítása. Szó van a képzésről és a munkakörülmények – így mentőállomások felújításáról –, egy egészen új mentőbázis rendszer kialakításáról is és természetesen a végletekig leharcolt járművek cseréjéről is.
