Csak néhány egyetemen nem kötelező a maszk

Van, ahol óvatosságból már hibrid oktatás van.

2021. november 2., 07:23

Szerző:

Egyre több egyetem szigorít járványügyi szabályzatán, novembertől majdnem az összes nagyobb felsőoktatási intézményben maszkot kell viselniük a hallgatóknak és az oktatóknak. Van, ahol nemcsak a maszkot tették kötelezővé, hanem - elővigyázatosságból - hibrid oktatásra álltak át – írja az Eduline.

Az eddiginél jóval szigorúbb szabályokkal indul újra a tanítás a háromnapos hétvége után több egyetemen: november 2-től számos olyan felsőoktatási intézmény is kötelezővé teszi a maszkviselést, amely a tanév eleje óta nem változtatott járványügyi előírásain. Ettől a héttől például a győri Széchenyi István Egyetemen is maszkot kell viselni. Nemcsak az előadásokon és a szemináriumokon, hanem az összes közösségi térben, így a folyosókon, a kollégiumok közös tereiben, az irodákban, a tanulmányi osztályon, az összes értekezleten, rendezvényen is el kell takarni az orrot és a szájat, emellett arra kérik a hallgatókat, hogy egy online felületen tudassák az intézménnyel, ha megbetegedtek vagy karanténba kerültek.

„Nem ciki, ha viseled” üzenettel próbálták meggyőzni az orr és a száj eltakarásáról a hallgatókat. Az intézményben tízből nyolc tanuló már beoltatta magát koronavírus ellen.

A Pécsi Tudományegyetemen is változtattak az előírásokon. Az intézmény az elsők között, még szeptember első felében írta elő a maszkviselést, ám akkor még csak az előadásokon, a szemináriumokon, a megbeszéléseken, értekezleteken és ügyintézés közben volt kötelező, a közösségi terekben, a folyosókon a kollégiumokban, az irodákban csak ajánlott. Novembertől azonban az összes épületben fel kell venni a maszkot, egyedül sportoláshoz és étkezéshez lehet levenni, és persze felmentést kapnak az előadásokat, szemináriumokat tartó oktatók is.

November 2-től kötelező a maszk a több mint 21 ezer hallgatót oktató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is, ahol szigorúak a szabályok: az összes zárt térben, vagyis az előadótermekben is el kell takarni az orrot és a szájat, aki nem veszi fel a maszkot, azt az óráról vagy a vizsgáról kiküldhetik az oktatók.

Alig van már olyan nagyobb egyetem az országban, ahol ne lenne kötelező maszkot hordani. Az első az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt, amely már egy héttel az őszi félév kezdete előtt előírta a maszkviselést az épületekben, és arról is döntöttek, hogy hétről hétre felmérik dolgozóik és hallgatóik átoltottságát. Az adatokból kiderül, hogy a hallgatók 87 százaléka már szeptember elején megkapta legalább az első oltást, míg a dolgozóknál ez az arány 90 százalék volt, az oktatók és a kutatók közül például majdnem mindenki – egészen pontosan 97 százalékuk – beoltatta magát.

A debreceni, a miskolci, a szegedi és a pécsi egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, a kecskeméti Neumann János Egyetemen, a Kodolányi János Egyetem budapesti campusán, a Gál Ferenc Egyetemen, a Milton Friedman Egyetemen, a Nyíregyházi Egyetemen, a Dunaújvárosi Egyetemen, a Testnevelési Egyetemen, a Semmelweis Egyetemen, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is kötelező maszkot viselni.

A legtöbb egyetem már a tanév elején úgy döntött, hogy az 50, 100 vagy 150 fő feletti előadásokat csak online tartják meg - a Budapesti Corvinus Egyetem magyar nyelvű képzésein például 150 fő a határ, míg a Budapesti Gazdasági Egyetemen az 50 főnél nagyobb foglalkozásokat tartják online. 

(Kiemelt kép: Maszkviselésre buzdítja hallgatóit a Győri Széchenyi István Egyetem, Forrás: az intézmény Facebook-oldala)

Magyar Péter szerdán jelentette be, hogy tárgyalást folytatott az Európai Néppárt elnökével, Manfred Weberrel. A megbeszélésen szó esett Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, valamint arról is, hogy a Tisza Párt milyen szerepet vállalna az uniós politikában.

Megjelent a kormány oldalán az a rendelettervezet, amely a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodára szabná ki a honvédelmi vészhelyzetek idején ellátandó feladatokat. A tervezet alapján Rogán dönthet például arról is, melyik újság jelenhet meg háború idején, és milyen formában.

Egyre kérdésesebb, mi lesz az úgynevezett átláthatósági törvény sorsa: Magyar Levente, a magyar Külügyminisztérium államtitkára szerint egyáltalán nem biztos, hogy a korábban elhalasztott javaslat valaha visszakerül a parlament elé.

Zugló alpolgármesterének, Várnai Lászlónak az ügyét vizsgálják, miután egy osztálykiránduláson állítólag megütött egy 16 éves diákot. A kerület polgármestere, Rózsa András azonnal felfüggesztette az alpolgármester jogköreit, és felszólította a lemondásra. Várnai ezt visszautasította, állítva, hogy a tanuló folyamatosan provokálta őt és a fiát.