Cáfolja Kovács Zoltán a ZDF fülesét az olajembargóról

A Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Facebookon cáfolta a német ZDF értesülését, ami szerint három ország, köztük Magyarország is visszavonta vétóját az Unió hatodik szankciós csomagjával kapcsolatban.

Az államtitkár azt írta: 

„A magyar álláspont az olaj- és gázembargó esetében nem változott: nem támogatjuk!”

Három uniós ország, köztük Magyarország is visszavonta vétóját az Oroszországgal szembeni olajembargóval kapcsolatban – írta a német Zweites Deutsches Fernsehen (ZDF). A lap szerint visszavonta vétóját Ausztria és Szlovákia is.

A ZDF-nek megszólaló magas rangú uniós diplomata szerint az volt a döntő, hogy a német kormány kijelentette, hogy támogatja az Oroszország elleni olajembargó bevezetését. Florian Neuhann, a ZDF brüsszeli tudósítója szerint az embargóról a következő napokban döntenek, de az erről szóló vita csak a következő hónapokban fog végleg befejeződni – fordította le a cikket az Index.

Magyarország, Ausztria és Szlovákia, valamint Spanyolország, Olaszország és Görögország is azok közé az országok közé tartozik, amelyek ellenzik az orosz olajembargót. Diplomaták szerint olyan országok, mint Szlovákia és Magyarország, eddig is ellenezték a gyors importtilalmat, elsősorban az orosz energiafüggőség miatt. A ZDF szerint Németország kész abbahagyni az orosz olaj vásárlását. Németország az összes olaj körülbelül egyharmadát importálja Oroszországból. Korábban Berlin volt az egyik fő ellenzője az Európai Unió által az oroszországi olaj- és gázvásárlásra vonatkozó korlátozásoknak.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely utoljára a Kossuth rádió vasárnap reggeli műsorában szólalt meg, ahol elmondta, hogy Magyarország érdeke továbbra is az, hogy az Európai Unió ne fogadjon el olyan szankciót, amely

lehetetlenné teszi az orosz kőolaj és földgáz importját.

Hozzátette, hogy ellenkező esetben Magyarországnak lényegesen drágábban kellene beszereznie ezeket a nyersanyagokat, amelyek nélkül a rezsicsökkentés, a fűtés és a gazdaság működése sem biztosítható. Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár közösségi oldalán kijelentette: a magyar kormány továbbra sem támogatja az embargót.

A New York Times szerint – miután Németország is beállt a sorba – már csak Magyarország ellenzi az olajembargót, ám hangsúlyozta, hogy Magyarország a korábbi szankciós csomagokat is támogatta, így vélhetően ezúttal sem lesz másképp.

Kijev már a háború kezdete óta folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy az orosz offenzíva csak úgy állítható meg, ha az Európai Unió szankciói között az orosz gáz- és olajembargó is szerepel. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a napokban is ezt sürgette. Az orosz olajra vonatkozó embargót bele kell foglalni a következő szankciós csomagba, és Ukrajna kapja meg az EU-tagjelölti státuszt – fogalmazott a külügyminiszter. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban többször is felszólította az Európai Uniót, hogy az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagba foglalja bele az orosz olajimport embargóját.

Oroszország a világ egyik legnagyobb olajexportőrje, és az európai földgáz mintegy 40 százalékát szállítja. Több szakértő is úgy véli, amint az oroszokra kivetik Európában is a szankciókat, az Egyesült Államok és az LNG termelői további profitot tehetnek zsebre – írta az Index.

A szankciókra azonban Moszkva felkészültnek tűnik, ugyanis energiaexportját az ázsiai piacra súlyozza. Az orosz vezetés egyik fő célja, hogy első legyen a kínai piacon, ahol jelenleg a második legnagyobb beszállító Szaúd-Arábia után. Ezenkívül lehetőségként tekint Indiára is, ahol a dinamikus fejlődéshez elengedhetetlen az olaj.

(Kiemelt kép: Az OMV Nagykőrösi úti üzemanyagtöltő-állomása Budapesten 2021. november 15-én. MTI/Koszticsák Szilárd)