Büntetővacsora

„Eddig csak számok voltak, most már nevük is van. Öt ember, öt vacsora, tizenhat év.” E szlogennel hirdette újraindított főzőcskeshow-ját a TV 2. Terítékén egy „börtönválogatott” volt.

A megasztáros Pápai Jocó először azt füllentette a stábnak, hogy harminc napig volt előzetesben droggal való visszaélés miatt. Csak a műsorban vallotta be: három napot töltött a fogdán, majd ejtették ellene a vádat. Múltját – állítólag – azért „feketítette”, hogy befogadják őt „illusztris” körükbe a többiek, akik más „súlycsoportban” gyakorolták a bűnözést. Zalatnay Sarolta két évet kapott többrendbeli csalásért. Nagy Éva playmate, „Rábaköz szépe” 350 milliót sikkasztott, négy évet ült. Stadler József akasztói vállalkozót három évre ítélték adócsalásért.

A társaság number one-ja, Tasnádi Péter hét évvel vezeti a mezőnyt: zsarolás, önbíráskodás, súlyos testi sértés van a bűnlajstromán. Jelenleg is eljárás folyik ellene. A Fővárosi Bíróság májusban „visszaesőként, felbujtóként elkövetett kétrendbeli emberölés előkészítéséért és kétrendbeli súlyos testi sértésért” ismét börtönre ítélte őt. Tasnádi fellebbezett, a másodfokú ítéletig szabadlábon védekezhet. Közben kasszírozhat némi gázsit a TV 2-től, amely – információnk szerint – fejenként több százezer forintot fizetett a börtönviselt szereplőknek.

Kerestük a TV 2 vezérigazgatóját, Várdy Zoltánt, mi volt a szándékuk a börtönshow-val. Helyette a csatorna szóvivője, Magyar Rita nyilatkozott a 168 Órának:
– Már kiadtunk egy közleményt a műsorral kapcsolatban. Ha még lenne kérdésük, nekem tegyék fel. De nem tudok többet mondani annál, mint ami a kommünikében szerepelt.
Ebben arról volt szó, hogy a műsorral a büntetett előéletűek integrációját szeretnék segíteni: „A büntetés letöltése után fontos, hogy az egyén mihamarabb hasznos és elfogadható tagjává váljon a társadalomnak.”

Vásárhelyi Mária médiaszociológus úgy véli, ez képmutatás:
– A válságban a televíziók közt egyre öldöklőbb harc folyik a nézettségért, a reklámbevételért. Ebben a küzdelemben semmi sem drága.
A megszokott celebek elhasználódtak, és a TV 2 úgy gondolhatta, pár bűnöző szerepeltetése érdekes lesz. De ez szörnyű minta. Azt sugallja: bűncselekményekből jól meg lehet élni, sőt híressé is lehet válni.
A TV 2 közleménye szerint műsorukkal azt is meg akarták mutatni, „milyen az élet priusszal a börtön után”.

A Hal a tortán múlt heti adásaiban megcsodálhattuk Zalatnay elegáns villáját, udvarában hófehér paripával. (Nem mellesleg: az énekesnő még ma is milliókkal tartozik adósainak.) Stadler József – nyakában aranyláncokkal – férfiúi étvágyával is kérkedett. Tasnádi Péter arról faggatta társait: végeztek-e önkielégítést a börtönben. Palotájába golyóálló mellényben érkeztek vacsoravendégei, a kastély őrző-védő szolgálata fémdetektorral vizsgálta át őket.
A celebek megilletődve kóvályogtak a márványoszlopok és lakosztályok között. Fölnéztek alvilági házigazdájukra.

Vadul a média

Kósa Éva pszichológus, egyetemi tanár azt mondja, cinikus a tévé kijelentése, hogy a börtönviseltek beilleszkedését akarja segíteni műsorával:
– A volt elítéltek döntő többsége nem ilyen körülmények között él, és esélyük sincs arra, hogy a figyelem középpontjába kerüljenek. A TV 2 álhumanizmussal népszerűsített bűnelkövetőket, akik most abból csinálnak üzletet, hogy börtönben ültek.

Finszter Géza kriminológus azonban nem lát kivetnivalót abban, hogy börtönviseltek főzőcskéztek. Szerinte nem sért jogot, etikai szabályt sem, ha olyan „szakácsot” is bemutatnak, aki ellen büntetőeljárás folyik. Durvábbnak tartja a TV 2 és az RTL Klub délutáni műsorait, Joshi Bharatét és a Mónika-show-t:
– Ezek mélységes intoleranciáról, emberek megalázásáról szólnak.
A nyers gyűlöletet, a fizikai és lelki brutalitást jelenítik meg a képernyőn, szándékosan olyan emberek szerepeltetésével, akik képtelenek uralkodni az indulataikon.

A média elvadulása világtrend. Az amerikai Jerry Springer-show-ban is gyakran esnek egymásnak a stúdióvendégek.
– A magyar kereskedelmi tévék birkaként mennek a nyugati televíziók után. Csakhogy nálunk, egy ennyire szétesett társadalomban az agresszív műsorok sokkal többet tudnak rombolni, mint a viszonylag stabil nyugati demokráciákban. Az ilyen műsorok legalizálják az erőszakot, fellazítják a hagyományos erkölcsi normákat – vélekedik Vásárhelyi Mária.

Az ORTT-hez rengeteg panasz érkezett e show-k miatt. A médiahatóság nemrég 12 órás adásszünetre büntette a TV 2-t és az RTL Klubot. Mindkettő a bíróságnál fellebbezett, a per még folyik. Közben a két csatorna önszabályozási egyezséget kötött egymással: a német kereskedelmi tévék etikai kódexe alapján fognak működni, talkshow-ikban nem lesz tettlegesség, trágárság. Az egyezséget egyikük sem tartotta be. Kérdeztük volna erről is a TV 2 vezetőit. Szóvivőjük azt válaszolta, nem is érti a problémát, ők minden durva jelenetet kivágnak a Joshi Bharatból, a káromkodásokat pedig „kisípolják”.

Mi azért belenéztünk Joshi Bharat műsorának októberi adásaiba: az egyikben egy férj nekirontott a feleségének, a tévé biztonsági embereinek kellett lefogniuk őt. Máskor egy szereplő így üdvözölte a stúdióba érkező rokonát: „Ide mersz jönni, te büdös csótány?! Te undorító féreg!”

Torgyán kötényben

– Mindkét tévécsatorna azt mondja, betartják az önszabályozást, és arra hivatkoztak: korábban vették fel ezeket a műsorokat, s utólag már csak annyit tehetnek, hogy kivágják a legdurvább jeleneteket. Ígérték, októberben már tapasztalható lesz a változás a talkshow-ikban.

Ám a türelmi idő nem korlátlan. Ha a műsorok erőszakos tartalma nem változik, ismét szigorúan fogunk eljárni – jelentette ki Majtényi László, az ORTT elnöke lapunknak.

Vásárhelyi Mária már hosszabb ideje próbálja felhívni a figyelmet az adások rasszista hangulatot keltő jellegére is. A Joshi Bharat- és a Mónika-show-ban ugyanis feltűnően sok a roma.
– Ha negatív magatartást, bűnözést akarnak bemutatni, főleg romákat szerepeltetnek. Volt, amikor cigányzenét kevertek a műsor alá, hogy egyértelművé tegyék a szereplők származását – említi Vásárhelyi,
s hozzáteszi: – A politikában tapasztalt fokozódó erőszak tükröződik vissza a talkshow-kban. Egymást erősítő folyamatok ezek.

A médiának ahhoz is van hatalma, hogy a közszereplőket „tisztára mossa”. Torgyán Józsefet a fél ország megszerette, amikor néhány hónapja jóságos nagyapóként köténykét kötött a Hal a tortán konyhájában. Hasonló hatása van annak is, ha a képernyőn bűnözők jópofáskodnak. Vásárhelyi Mária szerint ez megkérdőjelezi a büntetés visszatartó erejét, azt üzeni: a bűncselekmény nem is olyan komoly dolog.

Celebrecept

Tasnádi Péter bűnözői profilján is sokat finomított a gasztronómiai show. Tasnádi hol a sármos havert alakította, hol a nagyvonalú háziurat, aki márványasztalhoz ülteti vendégeit, étkezés előtt a Bibliából olvas fel nekik. A „pozitív keresztapa” imázsát építgette pecsenyesütés közben. Egyébként először engedett be Tasnádi kamerákat kastélyába. Milliók láthatták: aki „hűvösön” volt, az az élet császára lehet.

Az ilyen „médiaidolok” szerepeltetése főleg a kamaszok számára lehet káros, akik eleve hajlamosabbak a normaszegésre, devianciára. Sok tizenéves álmodik arról, minél kisebb erőfeszítéssel minél fényesebben éljen. Ezért is veszélyes, ha a televízió azt közvetíti: a kriminalitás a siker és a gazdagság záloga.

Kósa Éva pszichológus régóta kutatja, milyen hatással van a média a fiatalokra. Követéses vizsgálataikkal a 12–17 éves korosztály értékrendjét is felmérték. Míg két évvel ezelőtt 40 százalékuk gondolta azt, pénzzel minden megoldható, ma már több mint 60 százalékuk véli úgy: a jó élet az anyagiaktól függ. A kutatásokból az is kiderül: a 12–17 évesek naponta átlagosan majdnem 9,5 órát töltenek a képernyők előtt, 164 perccel többet, mint két éve. (A fiatalok által leginkább kedvelt harminc tévécsatorna között nincs közszolgálati. A listát az RTL Klub vezeti, a TV 2 a negyedik.)

A megkérdezett serdülők több mint fele bevallotta: sosem ellenőrzik otthon, melyik csatornára kapcsolnak. Pedig a média főleg akkor veszélyes, ha a felnőttek nem szűrik meg, mit néznek a gyerekek, vagy ha nem beszélnek velük az adott műsorról.

A pszichológiai vizsgálatok azt is igazolják: a gyerekek, de még a felnőttek is a tetteket nem az elkövető szándéka, hanem a „látható következmények” alapján ítélik jónak vagy rossznak, a személyt bűnösnek vagy ártatlannak. Kósa Éva szerint a múlt heti Hal a tortán-ban éppen az volt a legártalmasabb, hogy a bűnelkövetés következményeként – jutalomértékűen – irigyelni való anyagi jólétet, csillogást, hírnevet mutatott be. Azt üzente: a társadalmi normák megszegése nem elítélendő. Sőt. Kifizetődő módja annak, hogy celebek legyünk.