Bűnösnek mondták ki Gulyásékat

A lex CEU aláírása ellen tiltakozva narancssárgára akarták festeni a Sándor-palotát hétfő este. Gulyás Mártont társtettesként elkövetett garázdaság és rongálás miatt 300 óra közmunkára ítélte a bíróság. Varga Gergőt 200 órányi közmunkára ítélték. Ha nem teljesítik, büntetésük fogházbüntetésre változik.

2017. április 13., 18:25

A hétfő esti, Sándor-palota előtti tüntetésen a rendőrök előállították az épületet narancssárga festékkel lefröcskölni szándékozó Gulyás Mártont, később egy másik aktivistát, Varga Gergelyt saját lakásáról vittek el. Gyorsított eljárásban tárgyalták a két aktivista ügyét a Budai Központi Kerületi Bíróságon csütörtök délután. A vád csoportosan elkövetett garázdaság volt, ami három év szabadságvesztéssel büntethető.

Fotó: Kökényesi Gábor

Bilincsben hozták őket

A tárgyalás elején Gulyást és Vargát rabláncon vezették a terembe. Az érkezőket hangos taps fogadta. A bíró később elrendelte, hogy vegyék le róluk a bilincset. Gulyás vallomásában azt mondta: nem tartja helytállónak a vádat. Szerinte nem ő, hanem Áder János államfő és egykori párttársai követtek el megbotránkoztató cselekedetet, mégpedig a lex CEU elfogadásával. Közölte: ha összefüggéstelenül fogalmaz, az annak tudható be, hogy az elmúlt 72 órában nem tudott rendesen enni és pihenni.

Bocsánatot csupán azért kért, mert eddig várt a dobálással. Azt is elmondta: tette közvetlen előzménye az volt, hogy látta Kósa Lajost a televízióban, ezután ment el vízbázisú festéket venni. Az épületet akarta eltalálni, karját azonban elkapták a rendőrök, akiknek ruhája közben festékes lett.

Azt ígérte: nem fog felhagyni az ilyen cselekedetekkel, mert ellenérzéseit másképp a kormány nem hagyja kifejezni.

Jövőre úgyis narancssárga lesz a Sándor-palota

Varga sem ismerte el, hogy bűncselekményt követett el, de a dobálást igen. Állítása szerint csak csütörtök reggel, a vádiratból tudta meg, hogy neki sikerült eltalálni az épületet a festékes flakonnal. Azt mondta: csak segíteni akart a Fidesznek, mert "jövőre úgyis narancssárgára festik a palotát”. Szerinte a rendőrök és ő is tizenöt perc alatt le tudta mosni ruhájáról a festéket, ezért a Sándor-palotáról sem lehet nehezebb feladat eltüntetni azt.

Mindketten tagadták, hogy lett volna velük egy harmadik személy a festékdobálásnál.

A vádlottak meghallgatása közben történt egy hiba: bár a tanúkat és a másodrendű vádlottat kiküldték a folyosóra, ott kihangosítva követhető volt a tárgyalás. A vádlottak védői vitatták, hogy a tanúkat ezután ki lehetne hallgatni, arra hivatkoztak, hogy ami történt, ellentétes a büntetőeljárásról szóló törvénnyel.

A bíró úgy döntött, a vád mind a hat, rendőrségi tanúja elmondhatja, mit történt.

A rendőrök csak két embert láttak dobálni

Előkerültek a flakonok (Fotó: Kökényesi Gábor)

A rendőr tanúk meghallgatásakor csak a bíró volt látható és hallható a közvetítéseken. Tudósítónk szerint a tanúk elmondásából kiderült: csak két embert láttak dobálni, ezért úgy tűnt, nem áll meg a csoportos elkövetés.

A rendőr, aki Vargát hazáig követte, azt mondta: nem igaz, hogy 8-9 rendőr ment be Vargáék lakásába, ahogy az szerinte a sajtóban megjelent. Azt mondta: korrekt intézkedés zajlott.

A rendőrök közül csak egy ismerte fel Gulyás Márton és Varga Gergőt is, a többiek csak Gulyás Mártont ismerték fel.

Ezután kamerafelvételeket tekintettek meg. Az egyiken látszódott egy harmadik ember, aki eldobott valamit, erre alapozhatta az ügyészség, hogy három elkövető volt.

Az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetést kér

Az ügyész a perbeszédben azt mondta: Gulyás és Varga nem politikai véleménynyilvánításuk miatt ülnek a vádlottak padján, hanem azért mert csoportos garázdaságot követtek el, és megrongáltak egy műemlék épületet. Szerinte mindegy, hogy csak vízbázisú a festék, a rongálás megtörtént. Az ügyészség mindkét vádlottra felfüggesztett börtönbüntetést kért.

"Ez a jog megerőszakolása"

Matlák Gábor, Gulyás ügyvédje szerint a garázdaság tényállását nem az effajta ügyekre találták ki. Nem történt személy elleni erőszakos cselekmény, dolog elleni erőszak szintén nem, mert nem jutott el Gulyás festéke az épületre. Kétségbe vonta azt is, hogy az eset megbotránkoztatást kelt a társadalom nagyobbik részében. Áder János döntésének esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet – mondta.

Emlékeztetett: a védelem nem készülhetett tanúk beidézésével, Gulyás nem ismerhette meg az iratokat időben, tanúit sem kutathatta fel. Felmentést kért védencének: "Ha nem felmentő ítéletet hoz a bíróság, akkor megengedhetetlenül kiterjesztően értelmezi a Büntető Törvénykönyvet."

Nehéz-Posony Kata, Varga ügyvédje is elmondta: a védelemnek nem volt lehetősége a bizonyítékokat megismerni, felkészülni a tárgyalásra. Szerinte nem tisztázta az ügyészség, hogy személy elleni, vagy dolog elleni erőszakot vél felfedezni. Politikai véleménynyilvánításról van szó, a köztársasági elnök munkáját kritizálta a tömeg, az államfő munkavégzésének helyén - hangsúlyozta. A bíróság nem tekinthet el attól, hogy elvégezze a szükségességi és arányossági tesztet. A büntetőjogot csak végső esetben lehet alkalmazni - tette hozzá. Az ügy arról is szól: a megleckéztetik azokat, akik kinyilvánítják politikai véleményüket - mondta.

Az utolsó szó jogán

Gulyás azt mondta: szerinte nem elégül ki a társadalom igazságérzete, ha őt ma bűnösnek mondják ki.  Ha így lenne akkor kész élete végéig börtönbe vonulni, de nyilvánvaló, hogy csak attól áll helyre a társadalom igazságérzete, ha az ügyészség teszi a dolgát, és a valódi bűnelkövetők irányába indul el, akik visszaélnek a közhatalommal, a rájuk bízott közvagyonnal. Tapsot kapott, amiért a bíró figyelmeztette a hallgatóságot.

Varga Gergő szerint feszegetni kell a szólásszabadság határait, különösen akkor, ha a közélet ilyen szintre süllyed, amit már nem lehet elviselni. Hozzátette: ha az, amit csinált garázdaság, akkor a politikai véleménynyilvánítás alaphangja lesz a garázdaság, és minden más csak rosszabb lesz. Ha elítélik, büszkén viseli a döntést - mondta. „Milyen ember az, aki olyan törvényeket tart be, amit ellene hoznak? Milyen nép az, amelyik olyan törvényeket tart be, amit ellene hoznak?” - zárta mondandóját.

Összesen 500 óra közmunka

Indokolásában a bíró elmondta, hogy együttműködve valósították meg a cselekedetüket, és a kamerafelvételeken látszott, hogy egy harmadik férfi is dobált velük. (Akit máig nem sikerült azonosítani.)

Hornyák Szabolcs bíró a vádlottak vallomására hivatkozva azt mondta: Varga és Gulyás közösen cselekedtek, és "szándékegységben cselekedett a vádlottakkal a harmadik személy is". A garázdaság azért valósult meg Hornyák Szabolcs bíró szerint, mert a festékdobálás objektíve alkalmas volt arra, hogy a Sándor-palota környékén esetlegesen jelenlévő járókelőkben, “turistákban” megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. (Ekkor a hallgatóság tömegesen kivonult a teremből.)

A Sándor-palota műemléknek minősül, így a bíró szerint mindegy milyen az érzelmi viszonyuk a vádlottaknak az épülethez. Az ügyész által idézett 23 ezer forintos kárt nem találta megalapozottnak, a bíró szerint "nem meghatározott mértékű kárt okoztak az épületben."

A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe Gulyás Márton esetében, hogy elnézést kért a festékkel összekent rendőröktől. Gulyást nemrég egy évre próbára bocsátották az NVI táblájának leszerelése miatt, ezért a bíró összesen 300 óra közérdekű munkát rótt ki rá.

Gulyás és Varga felmentésért fellebbezett, az ügyészség a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásáért.