Brüsszel tényleg kiosztja a körmöst Orbán Viktornak, a jogállamiság garanciáihoz kötik az uniós pénzeket

Bemutatta szerdán az Európai Bizottság a következő uniós költségvetési ciklus keretrendszerét, vagyis azt, hogy mennyi pénzt hogyan lehet lehívni, hol milyen átcsoportosítások és változások történnek 2020 és 2027 között. A javaslat szerint ha egy tagállam kormánya

• nem megfelelően működteti a pályáztatással és közbeszerzésekkel (uniós közbeszerzésekkel) foglalkozó intézményeit,
• ügyészsége és nyomozó hatóságai, szervei nem járnak el alaposan az uniós pénzekkel kapcsolatos csalásgyanúk ügyeiben,
• nem garantálja a bíróságok és az ítélkezés függetlenségét,
• nem előzi meg, illetve nem bünteti a csalásokat és a korrupciót az uniós források gyanús elköltéseinél,
• vagy nem működik együtt az Európai Unió Csalás Ellenes Hivatalával (OLAF) és az új uniós ügyészségével,

akkor jöhet a pénzcsap elzárása, meghatározatlan időre, egészen a korrupt és csaló rendszerek kijavításáig.

Magyarán a javaslatban minden benne van, amit az előzetes kiszivárogtatások nyomán a 168 Óra is megírt: megfognák Orbán Viktort és kormányát az uniós pénzfelhasználás – és azzal a magyar gazdaság pörgetése – lehetőségével, továbbá kiküszöbölnék a döntéshozatalból. Az Európai Bizottság ugyanis olyan tervezettel állt elő, aminek értelmében megszűnne a minden tagállamot megillető vétójog e támogatások odaítélésénél, illetve elvonásánál. Magyarán, ha nagy többséggel megszavaz egy döntést az Európai Tanács, nem gátolhatja majd meg azt egyetlen tagország képviselete sem csak úgy, egyéni érdekei szerint.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke most tényleg elkaphatja Orbán Viktor grabancát

Sőt, a forrásokról való döntést el is vonnák az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácstól, hiszen a bizottsági javaslat értelmében a Bizottság jelez, ha valahol gondot lát, majd legalább egy hónapot biztosít a problémás tagállamnak, hogy tegyen valamit, ám ha ez elmarad, vagy ezzel elégedetlen a Bizottság, akkor automatikusan megvonhatja a támogatásokat. A pénz elvonását a Tanács csak akkor tudná megakadályozni, ha minősített többséggel vétózzák meg a bizottsági büntetést. Ez azt jelentené, hogy a tagállamok legalább 55 százalékának kellene a büntetés ellen szavaznia, de úgy, hogy a vétózók területén éljen az EU lakosságának legalább 65 százaléka.

Az uniós alapszerződés 322. cikkére hivatkoznának az új jogszabály megalkotásakor, és így – a szerződés 7-es cikkével ellentétben – nem lenne szükség egyhangúságra, és a pénzügyi támogatások felfüggesztését célzó eljárást csak az EU-tagok minősített többsége tudná megakadályozni azokkal a társállamokkal szemben, amikben „a jogállamisági problémák veszélyeztetik az eredményes pénzgazdálkodást”.

A változások fájhatnak a magyar kormánynak is, de Jávor Benedek EP-képviselő tovább ment, szerinte ugyanis

kifejezetten a magyar kormány gyakorlatára reagáltak a megváltozott alapelvek: az, hogy „a 2020 utáni uniós kifizetések szabályaira vonatkozó előterjesztés az előzetes híreknek megfelelően a jogállamisággal és korrupcióval kapcsolatos feltételekhez köti az EU-s pénzekhez való hozzáférés lehetőségeit”.

Jávor szerint az Európai Bizottság az uniós pénzek kezelését végző hatóságok, a nyomozati és ügyészi szervek, és a független bíróságok megfelelő működésétől, valamint a csalás és korrupció megelőzésétől, szankcionálásától, az OLAF-fal és az Európai Ügyészséggel való szoros együttműködéstől teszi függővé az uniós pénzek kezelésének módjait, illetve a forrásokhoz való hozzáférést.

„Nem nehéz észre venni a magyar kormány gyakorlatára való reakciót, de az ügyészség nevesítése egyértelműen a Polt Péter tevékenységével kapcsolatos súlyos elégedetlenségre utal.”

A Bizottság – Jávor szerint – úgy intézi, hogy nem a javaslat elfogadásához kell egyhangú támogatás, hanem a bizottsági döntés megvétózásához. „Szemmel láthatólag biztosak akarnak lenni a dolgukban, hogy kisebb-nagyobb mértékben korrupt tagállami kormányok alkalmi szövetsége se állhasson az intézkedések útjába” – írta az uniós honatya.

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az uniós forrásokat a javaslat értelmében csak olyan pályázatoktól vonnák el ezzel az eszközzel, amelyek állami intézményeket, infrastrukturális beruházásokat érintenének, vagyis például az erasmusos diákoknak nem kellene hazamenniük, és a pályázatokon győztes vállalkozók is megkapnák a pénzüket, ha nem állami építkezésekre nyerték azokat.

A bizottsági javaslatban az is benne van, hogy külön pályázati alapokat nyitnának meg a civileknek, a demokratikus értékek terjesztőinek, a jogállamiságért küzdelmet vívóknak, a kulturális és nyelvi hagyományok ápolóinak.

Nagy kérdés persze, hogy nyer-e összuniós támogatást ez a bizottsági javaslat. Annyi biztos, hogy Magyarország – noha meglepő módon Orbán Viktor cikkünk megjelenéséig, noha éppenséggel Brüsszelben tárgyal, semmilyen módon nem reagált – nem fog támogatni ilyet, hiszen a bőrén érezheti a fenyegető pengét. A nemzetközi sajtó szerint ugyanakkor a nyugati tagállamok, különösen a németek, hollandok, franciák, dánok és svédek, vagyis a legtöbb pénzt befizetők, erősen ragaszkodnak majd hozzá. A következő hónapok vitái tehát – hiszen egy uniós költségvetés, nemhogy annak megváltozó keretrendszere sosem egy-egy perces megállapodás – éppen arról szólnak majd, hogy a nyugati országok a kohéziós pénzek további kifizetését ehhez a javaslathoz kötik-e, és így a keletieknek – elsősorban Magyarországnak és Lengyelországnak – azzal kell szembenézniük: vagy sokkal kevesebb pénzt kapnak, vagy belemennek az új feltételekbe.

Eközben ugyanis a közép-európai térségnek folyósítandó kohéziós alapot mégsem csökkentik jelentősen az új, 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésben.

A kohéziós alapokat a javaslat szerint végül 10 százalékkal, a mezőgazdasági támogatásokat pedig 5 százalékkal csökkentik. A kevésbé fejlett régiók felzárkóztatására így 392 milliárd eurót, a mezőgazdaságra 336 milliárd eurót szánnának a hétéves ciklusban. 

A kohéziós alapokat eredetileg 15 százalékkal, a mezőgazdasági támogatásokat pedig 17,5 százalékkal csökkentették volna a jelenlegi kerethez képest. Magyarország, Lengyelország és a térség többi országai is sok milliárd euróval kisebb támogatáshoz juthattak volna. A lengyel közszolgálati rádió éppen ezért állt elő azzal: a drasztikus csökkentéstől az Európai Bizottság azután áll el, hogy több uniós állam képviselője tiltakozott az ilyen megoldás ellen, mindenekelőtt Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar kormányfő, valamint – a mezőgazdasági források esetében – Emmanuel Macron francia elnök. A politikusok a lengyel rádió szerint jelezték, hogy a költségvetést megvétózhatják.

Csakhogy a rádió tudósítása egy érdekes fordulatot is tartalmazott: „Az Európai Bizottság költségvetési tervezetének szerdai bemutatása csak az eleje lesz a 2020 utáni uniós költségvetésről szóló tárgyalásoknak. Ezek majd nagyon nehezek lesznek, kontinensünk északi része nagy nyomásnak van kitéve a vágások tekintetében, gyakran a populista, illetve nyíltan Európa-ellenes erők részéről” – mondta a rádiónak Konrad Szymanski belügyminiszter-helyettes.

Ezzel márpedig – úgy tűnhet legalábbis –, Orbán Viktor legfőbb bástyája, a lengyel kormány határolódhat el tőle, s tesz hitet az uniós közös értékek mellett. 

A szövegszerű költségvetési javaslat szerint mindenesetre a britek kilépése miatt a Bizottság az eddigi 1 százalékról 1,11 százalékra emelte GNI-arányosan az országok tagdíját, de ez még így sem lesz elég az eddigi szint fenntartására. Az agrártámogatásokat és a szegény országoknak járó kohéziós pénzeket így is 5 százalékkal csökkentenék az eddigiekhez képest. Sokkal több pénz mehet viszont határvédelemre, és a menekültek beilleszkedését segítő programokra. Létrehoznának egy új, 25 milliárd eurós keretet, amit kifejezetten olyan strukturális reformokra lehetne csak költeni, s létrejönne egy 30 milliárd eurós hitelalap is, amivel a bajban lévő kormányokat segíthetnék ki, ez egy apró lépés volna az uniós IMF megteremtése felé. A bizottság azt is javasolja, hogy egyes adókból (főleg környezetvédelmi díjakról lenne szó) bizonyos részt közvetlenül az EU szedhessen be, és így saját bevétele is legyen az EU-nak, ne csak a tagállami tagdíjakból gazdálkodhasson.

A vita persze még csak most kezdődik,s hónapokig eltart majd.