Botrányhős ombudsman

„Amíg Szabó Máté regnál, nincs általános ombudsmana az országnak” – hördült fel a „közélet minőségét” védő Eötvös Károly Intézet. „Szabó nem alkalmas arra, hogy az alkotmányban rögzített feladatait ellássa” – tiltakozott több romaszervezettel együtt a Társaság a Szabadságjogokért. Majtényi László, a hazai jogőri rendszer atyja pedig csendben postára adta Szabótól kapott kitüntetését.

Elgurult a gyógyszere?

Mi váltotta ki a civil és a politikusi haragot? Az ombudsman a Figyelőnetnek így fogalmazott: „Nemrég beszélgettem egy cigány önkormányzati képviselővel és egy kriminológussal. Ebből a beszélgetésből kirajzolódott a kimondhatatlan: a »cigánybűnözés« profilja. Ez a megélhetési bűnözés sajátos fajtáit jelenti: a színesfémlopást és -gyűjtést, a megélhetési célú termény- és eszközeltulajdonítást a biciklitől az anyacsavarig. Másrészt itt gyakori a kollektív elkövetés, egy kollektivista társadalmi, szinte törzsi csoportról van szó, szemben a magyar társadalom nagymértékű individualizáltságával.”

Ünnepel is a szélsőjobb: az ombudsman őt igazolja. Széttárják a kezüket a baloldalon: „Elgurult Szabó gyógyszere? Törzsekről beszél, megbélyegez egy népcsoportot?”

– Esete példa arra, hogy valaki jelöléskor még alkalmasnak tetszik, de később kiderül: nem bírja a munkával járó nyomást – magyarázzák liberális és szocialista politikusok.

Korábban, bár szobatudósnak tartották, bíztak benne. Szabó elefántcsonttornya miatt viszont fanyalgott a Fidesz: „Nem gyakorlatias ember.”

– Azóta mintha minden megnyilvánulásával korábbi véleményünket igyekezne cáfolni. Bátran nekimegy bárkinek. Általában jól teszi, de az állandó tűzharcban arra is lő, akire nem kellene – állítja egy fideszes potentát.

Ez bátorság lenne?
Szabó korábban arról beszélt, hogy munkatársai ellen bosszúból lépett fel az APEH. De azt sem tartotta véletlennek, hogy a Büntetés-végrehajtási Intézet autója épp az ő kocsijával koccant. A Népszabadságban megjelent dolgozatában egyetlen országgyűlési biztost javasolt a jelenlegi négy helyett. Szerinte ez európai gyakorlat. Érve: takarékoskodás, hatékonyság.

A biztostársak felháborodtak:
– Ez az anyag szakmailag és emberileg is annyira szánalmas, hogy úriember nem minősíti.
Szabó legyint:
– Sajnálom azokat, akik képtelenek a vitára, csak minősíteni tudnak.

Hogyan tudnak így együttműködni?
Erre kérte őket ugyanis Sólyom László államfő. Szabó erre levelet írt az ombudsmanoknak, dolgozzanak együtt. Azt mondja, Kállai Ernőt kivéve senki nem reagált rá. A kisebbségi biztos is csupán annyit: csak a jogszabályi keretek között hajlandó erre.

Haragszomrád

Szabó mintha elszigetelődött volna.
– Nem hiszem – gondolkodik el. – A pártoktól amúgy is távol állok, obudsmantársaimnak pedig együttműködést ajánlottam.
Ennél többet nem tehetek.

Mégis tartós a „haragszomrád” a jogőrök között.
Majtényi László válaszcikkben fedte meg az ombudsmant, és érvelését halandzsabeszédnek titulálta: „Megszabadulni ama nemszeretem háromtól nem lehet, eltávolításuk ötletével legelőször megbízatásunk lejárta után illendő előállni.”

Ezután csak olaj volt a tűzre a cigánybűnözés emlegetése. Kállai Ernő diplomatikusan, de keményen reagált: „Aggodalomra ad okot, ha az emberi jogok védelmezője ilyen területre téved.”

Szabó szerint arról van szó, hogy félreértelmezték egyik mondatát.
– Egy interjúkérdésre – hogyan hat a válság a konfliktus alakulására – széles spektrumú választ adtam. Ennek egyik része volt a média által felfújt mondat. Nem politizáltam. De miért nem beszélhetek társadalomkutatóként? – méltatlankodik.
Talán mert személye egy hivatalt testesít meg.
– A jogszabályok szerint az ombudsman tudományos és művészeti tevékenységet folytathat. Az utóbbira nem vagyok képes – vág vissza.

Egykori kiválasztottját Sólyom László köztársasági elnök is megdorgálta: „Megütközést kiváltó megnyilvánulásai veszélyeztetik az országgyűlési biztos intézményébe vetett bizalmat.”
Szabó ugyan visszavonta kijelentését, de nem használt a makarenkói pofon.
– A közvélemény-kutatási adatok szerint 2006 óta valamennyi hivatal iránt érzett bizalom megcsappant. Miközben vannak, akik bizalomvesztésről beszélnek, az ombudsmannak beadott állampolgári panaszok száma hetven százalékkal nőtt az idén.

Kihúzta a gyufát

Mintha nem értené, mi a baj. Szerinte nem benne van a hiba:
– Nem én váltok ki indulatot. Inkább a társadalmi diskurzusok lettek kiélezettek, és ebben a környezetben értékelődnek át egyes mondatok, kifejezések.
Tehát nem gurult el a gyógyszere? Mosoly jár a válasszal:
– Tavasszal részt vettem egy akupunktúrás fogyasztókurzuson, végig szedtem a gyógyszereimet.
Meghökkentő nyilatkozatainak tulajdonítható, hogy éves beszámolóját sorban utasítják el az országgyűlési bizottságok.
Kihúzta a kormánypárti gyufát.

A biztosi dokumentum bevezetőjében ugyanis így töprengett: „Alkotmányos jogok szempontjából elgondolkodtató, hogy a többpártrendszer intézményesítése óta először van egyetlen párt a kormányzás birtokában, és éppen a korábbi egypártrendszert irányító párt jogutódja az.”

Az ominózus mondat

Szabó a mai napig nem érti, mivel sértett érzékenységet. Hiába magyarázza újságíró, politikus.
– Politizált a jogőr. Mintha szándékosan újabb és újabb aknákat rakna le. Aztán csodálkozik, ha botrányt kavar – véli egy szocialista elnökségi tag.
Volt már hasonlóra példa.

Az Orbán-kormány Majtényi Lászlót nem szívelte. A vád az volt ellene, hogy adatvédelmi biztosként túl sokat fordult a nyilvánossághoz. Igaz, csak szakmai kérdésekben.

Szabó nehezményezi, hogy „a pártok képviselői a 2008-as beszámolója szubjektív köszöntőjének olvasásakor ominózus mondatánál nem jutottak tovább”.Fenntartja állítását: ha viszonylag instabil kormány van hatalmon, akkor sérülhetnek az állampolgári jogok, mert nem lehet kétharmados törvényeket alkotni.

– Nem politizáltam, csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy a jelenlegi politikai helyzetnek hatása lehet az alkotmányos jogokra – állítja.
Az alkotmány szerint az ombudsman nem is tehet politikai nyilatkozatot.
– A szűk, pozitivista értelmezés szerint a jogőr csak szakmai kérdésekben nyilvánulhat meg. Ezzel nem értek egyet. Egy másik verzió szerint van mozgástere az állampolgári jogok biztosának, mert több szint létezik a mozgósító politikai állásfoglalás és a szakmai nyilatkozat között – magyarázza Szabó.

Mint a professzor, aki nehezen viseli, ha a hivatala béklyókat rak rá.
– Elviselem, ha valaki megmondja nekem, nyilatkozatokban hol a határ – tárja szét a kezét.

Lövétei István alkotmányjogász szerint kétes a bírálat:
– Nem lehet elvitatni tőle, hogy a legjobb meggyőződése alapján látja el hivatalát.
És ha az a lehető legrosszabb állásfoglalás?
– Nem hibázott az ombudsman, de sokakat sérthetett a megjegyzése.
A diplomáciai érzék hiánya azért mégiscsak kihathat a működésére.

Kiírta magát

A Társaság a Szabadságjogokért szerint Szabónak voltak ugyan figyelemre méltó állásfoglalásai, ám a cigánybűnözésről szóló nyilatkozata alapján nincs tisztában azzal, melyik oldalon áll.
– Kiírta magát a jogvédő közösségből – állítja Dénes Balázs, az egyesület elnöke.

Az ombudsman gyakorlatilag leválthatatlan. Kötelességszegés vagy bűncselekmény elkövetése lehet erre az ok. Ami esetében elképzelhetetlen.
Önszántából pedig nem mond le.

Dolgozik tovább. Egyre magányosabban.