Botka bukásával még nincs vége a töpörödő MSZP drámájának

„Néhány pontosítással küldöm vissza az interjút. Köszönöm! Boldog ünnepeket! Üdv: Botka” – ezzel a rövid üzenettel okézta Botka László 2016 aranyvasárnapján a később nagy port kavaró 168 Óra-interjú szerkesztett változatát. A beszélgetés Szegeden készült. Botkának már elege volt a szocialisták téblábolásából, sokan kapacitálták, lépjen valamit.

„Nehezen viselem el a Vacilaci-féle gúnyolódásokat meg azokat a beszólásokat, hogy Botka jól elvan Szegeden” – mondta a több mint egyórás interjúban. Érthető volt az indulat: nyáron nem választották meg újra választmányi elnöknek, volt benne némi sértettség, úgy érezte, cserbenhagyták. De nem maradt passzív. Konferenciát szervezett Szegedre, több mint negyven polgármester mellett gazdasági szakemberekkel együtt gondolkodott a jövőről. „Nem kellenek a régi arcok!” – mondta akkor.

 Fotó: Bazánth Ivola

Az interjúban is beszélt arról, hogy a kormányalakításhoz szükséges plusz egymillió szavazó elcsábításának feltétele, hogy a 2010-es kudarcért felelős politikusoknak háttérbe kell vonulniuk. Gyurcsánnyal nem megy – vélte. Aztán kérdésünkre a beszélgetés 49. percében mondta ki, hogy három feltétel teljesítése esetén vállalja a miniszterelnökséget: „Első a közös lista. A második: az egyéni jelöltek kiválasztásánál nem az a fontos, ki melyik ellenzéki pártból jött, csak a szavazatszerzési képesség. A harmadik: megállapodást kell kötni az új baloldali politika sarokköveiről, a legfontosabb üzenetekről.”

Már az akkori beszélgetésben elhangzott – de az interjú szerkesztett változatába nem került bele – a Fizessenek a gazdagok! szlogen, ami később a miniszterelnök-jelölt kampányszövege lett. Csodálkozásunkra akkor azt mondta, semmi új elem nincs abban, amit nekünk elmondott, hiszen hónapok óta ezt szajkózza párttársainak. Az interjú mégis hatalmas vihart kavart, és elkezdődött a szegedi polgármester kormányfőjelöltségének kilenc hónapos időszaka.

Tavaly decemberben már javában zajlott az ellenzék előválasztásról szóló tárgyalássorozata, állítólag megállapodásközeli helyzetben voltak, de Botka bejelentkezése felülírt mindent. Karácsony előtt egy nappal az MSZP vezetősége közleményben jelezte, hogy támogatja. De már a folyamat elején sokakban ellenérzéseket váltott ki vele szemben, hogy programja első részlete a 168 Órában jelent meg, és az elnökség először lapunkban olvashatta el. Bár évekkel ezelőtt Mesterházy Attila az elnöksége elején is baloldali politikát szorgalmazott, de igazán markáns elképzeléseket Botka programjában találhattunk. Ebben a jelölt a többi között esélyegyenlőségről, igazságos államról, a munkavállalók védelméről, az állami szférában bérplafon bevezetéséről, a bérkülönbségek kötelező nyilvánosságáról, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényesítéséről, a gazdagabbak nagyobb felelősségéről írt. Konkrét javaslatok voltak ezek, amelyeket vidéki körutakon népszerűsítettek.

Egészen májusig lassan növekedésnek indult az MSZP támogatottsága, 96 százalékos többséggel Botkát meg is választották a kongresszusi küldöttek, aztán megállt az erősödés folyamata, és gyengülni kezdett a párt. Bár Botka lett az egyik legnépszerűbb politikus, de pártja nem igazán profitált ebből. A kormányfőjelölt elleni karaktergyilkosságok sorozata már május elején elindult, Rolex órájáról, „mesés gazdagságáról”, nyaralásáról kezdett írni a kormánypárti média, és hadrendbe állt a kétes hírű, egykori DK-s Szabó Bálint, aki a kétezres évek elején a szocialisták Vas megyei tagbeléptetési botrányának egyik szereplője volt. Ő arról is ismert, hogy korábban azt állította, „biztosan tudja”, kik szivárogtatták ki az őszödi beszédet. Idén tavasszal éppen arról volt „tuti” információja, hogy Botka rendőri vezetőket vesztegetett volna meg. A Fidesszel együtt Szabó hozta fel a csődbe ment építési vállalkozás, a Szeviép ügyét, amelyben Botka állítólagos felelősségét firtatták. Szabó reaktiválásának célja az lehetett, hogy erodálják a miniszterelnök-jelölt hitelességét, ami részben sikerült is: vesztett ugyan a népszerűségéből, de a kormányzóképességébe vetett hit még megmaradt.

 Ujhelyi István Botka távozásával egyidőben lemondott az alelnöki posztról
Fotó: Bazánth Ivola

Eközben egyre több politikai tárgyú dezinformáció jelent meg róla a kormánypárti és a Simicska-sajtóban. Ő úgy gondolta, párttársai fúrják, ezért Szegedre hívta az elnökséget és a frakciót, jelezte, ha tovább szivárogtatnak, megnevezi a felelősöket. A kemény szózat pillanatok alatt kiszivárgott, megjelent az Indexen.

Később lapunknak adott interjújában így idézte fel, milyen jelzőkkel illették őt ebben az időszakban: „Ez őrült! Ezt nem lehet megcsinálni! Ezt legyilkolják! Nincs tisztában, mennyi érdeket sért! De miért is?”

Ugyanakkor a DK is revolverezte Botkát és pártját. Beszámoltak arról, hogy a Grassalkovich-vadászkastély kamarai tulajdonba adását a Fidesszel együtt támogatta az MSZP. A DK-közeli blogok is sokat írtak róla. Gyurcsány lapunknak azt mondta, egyetlen feltétele van a Botkával való tárgyalásnak: „A DK-t én vezetem. Én vagyok az elnök.” Gyurcsányék ellenálltak, viselkedésükből az volt kiolvasható, hogy kivárnak, erodálják Botkát, nem hagyják, hogy pártelnöküket lehúzza a majdani közös listáról. Nyáron már látszott, hogy a frontvonalak megmerevedtek, az LMP, a Momentum nem akar beállni a botkai ernyő alá.

„Botka vagy hajlik, vagy törik” – jósolták szocialista forrásaink. Magyarul: vagy hajlandó lesz politikájának korrekciójára, vagy megbukik.

A nyár csendben telt. Botka értelmiségi fórumot gründolt, „ellen-Szárszót”, ismét vidékjárásra készült, és jelezte, hamarosan megnevezi árnyékkormányának a tagjait. Interjút kértünk tőle, hogy megtudjuk, kik lesznek ők, de ezt nem árulta el. Egy másik állítása viszont bekerült a hírekbe. A beszélgetés idején jelent meg ugyanis a Sztár­­klikken Molnár Zsolt dolgozata, amelyben a szerző azon lamentált, hogy az LMP-t hagyni kellene önállóan indulni a választásokon, és Gyurcsánnyal meg kellene egyezni. Az erről szóló levelét az MSZP-s politikus elküldte a párt elnökségének is.

Molnárt, a volt budapesti MSZP-elnököt, a nem­­zetbiztonsági bizottság vezetőjét sokszor kapcsolatba hozták a jobboldallal. A kilencvenes évek elején szkinhedekkel együtt tüntetett a Kossuth téren, ahol kifütyülték Göncz Árpádot. 2002-ben még mindig a jobboldalnak dolgozott: az óbudai választási bizottságban a Fidesz és az MDF delegáltja volt. Amikor rákérdeztünk a Molnár-levélre, Botka dühös lett. Egyrészt azért, mert az Együtt, az LMP és a Párbeszéd részvételével szövetség formálódott új pólus néven, másrészt elege volt a pártjában dolgozó „Fidesz-kollaboránsokból, árulókból”. Molnár Zsolt írására így reagált: „Ha valamit közösen eldöntünk, és azt valaki egy hónappal később nyíltan a sajtóban kritizálja, az árulás.”

Molnár Zsolt kanosszát járt nála, az ügy elcsitulni látszott. Közben a háttérben egyre nagyobb volt az elégedetlenség az MSZP-ben. Nem akarták Botkát megpuccsolni, de egyre többen kérték politikájának korrekciójára.

Múlt szombaton lázasan egyeztettek az MSZP vezető politikusai. Az egyik terv az volt, hogy az árulónak tartott Molnárt visszahívják a nemzetbiztonsági bizottság éléről. Ehhez a frakció kétharmadának egyetértésére van szükség. Viszont ez a mostani csapat még az előző elnök, Mesterházy Attila listája alapján állt össze. Osztottak-szoroztak, mire kiderült, hogy „nem jön ki a matek”, nem tudnak a javaslathoz többséget szerezni saját képviselőik között. A fegyelmi eljárás megindításához pedig az elnökségi tagok kétharmadának támogatására lenne szükség, de ennek elérésében sem voltak biztosak. Az utolsó csepp az volt a pohárban, hogy szombaton kiderült, az LMP kongresszusa Szél Bernadettet választja miniszterelnök-jelöltjének, a DK pedig bejelentette, külön listán indulnak jelöltjei a választásokon. Botka tervei összeomlottak. Korábban az volt a stratégiája, hogy először az LMP-t állítja maga mellé, ezt szolgálták a budapesti Art Hotelben tartott tárgyalások, és a kényszerhelyzetbe került DK-t így könnyebben rábírhatták volna, hogy csatlakozzon az MSZP–LMP-szövetséghez.

Botka szeptemberben előállt egy új javaslattal, a közös ellenzéki lista helyeinek felét az MSZP-nél kisebb támogatást élvező pártoknak adta volna, amivel szerinte mind a hat szervezet bejutna a parlamentbe. Botka úgy gondolta, kevés az idő a választásokig, népszerűsége nem nő, ráadásul beleszorulni látszik az összefogás kerékkötőjének szerepébe, ezért előre kell menekülnie. A közvélemény-kutatások szerint a választók kétharmada osztotta a nézeteit, a többség a közös lista híve volt. A pártok mégsem kértek belőle.

A bejelentés után egy nappal Lattmann Tamás nemzetközi jogász az ATV Egyenes Beszéd műsorában azzal jött elő, hogy tavaly ő lett volna az ellenzék kormányfőjelöltje, de Botka színrelépése felülírt mindent.

Miért érdekes ez? Mert azt is állította, hogy ő lett volna az a személy, akivel még több szavazót vonzhattak volna be. Eddig hallgatott, de most úgy érezte, meg kell szólalnia. Pont akkor tette ezt, amikor javában várták a szocialisták, hogy a szerintük nagyvonalú ajánlatukra mondjanak valamit az ellenzéki pártok.

Hogy kicsoda Lattmann? Az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, két éve Gulyás Balázzsal és Vajda Zoltánnal kezdeményezője volt a nem túl sikeres, úgynevezett rendszerbontó népszavazásnak. Létrehozták az Új Magyar Köztársaság Egyesületet, majd Lattmann idén januárban bejelentette, hogy miniszterelnök-jelölt akar lenni. A nemzetközi jogász a HVG szerint Tarjányi Péter mellett dolgozik vállalati tanácsadóként. A biztonságpolitikai szakértőt egyébként a nem éppen Botka-pártiságáról ismert Molnár Zsolt embereként tartják számon. Tarjányinak médiavállalkozása van, ismét elindította a Zoom.hu portált. A volt rendőr, kommandós jó barátja a TEK-et vezető Hajdu Jánosnak, emlékeztetett a HVG.

 Molnár Gyula új kezdetről beszél
Fotó: Bazánth Ivola

Molnár Gyula Lattmann állításait azonnal cáfolta, szerinte annak idején csak beszélgettek, nem csaptak egymás kezébe. Szerdán aztán színre lépett Tarjányi Péter is. Ő azt közölte, hogy tavaly éppen kormányfőjelöltet keresett, ezt az MSZP-elnök is tudta. És csütörtökön háttérbeszélgetést tartott a Tarjányi gründolta Magyar Progresszív Mozgalom (Lattmann, Tarjányi és Bodnár Zoltán, aki korábban a Fodor Gábor fémjelezte Liberálisok pártban dolgozott), és bejelentették: szerintük Botkának vissza kell lépnie. Érdekes mozzanat, hogy ez a csapat – Molnár Zsolttal kiegészülve – áprilisban tárgyalt Botkával. Az egyik fél úgy emlékszik a történtekre, hogy csupán a segítségüket ajánlották fel, a másik úgy, hogy a szocialista jelölt árnyékkormányának tagjai szerettek volna lenni.

Botkáék azon gondolkodtak, hogy Molnár Zsoltot – akit a triász irányítójának tartottak – fegyelmi eljárással kizárják a pártból, és etikai eljárást indítanak Horváth Csaba ellen is. Ő is csatlakozott ugyanis a „puccsistákhoz” egy tévényilatkozattal, amelyben Gyurcsány mögötti kiállásra buzdított. Horváth fővárosi politikus, Molnár pedig korábban budapesti elnök volt, ma a fővárosi szegfűs politika szürke eminenciása. A pesti szocialisták régóta azt mantrázzák, meg kell állapodni Gyurcsány Ferenccel, attól félnek, hogy egyezség hiányában elbukják a budapesti képviselői mandátumokat.

 Horváth Csaba is Gyurcsány Ferenc mellett állt ki
Fotó: Bazánth Ivola

Molnár Zsolt a Népszavában hiába mondta, hogy ő Botka mellett állt, az érintettek nem hittek neki, puccsként értelmezték azt, ami történt. Akik viszont később kiálltak Molnárék mellett, úgy érveltek: nem gondolhatja komolyan senki, hogy egy civil történetével, aminek amúgy is lejárt már a szavatossága és az igazságtartalma sem nagy, le lehet vadászni egy erős kormányfőjelöltet.

Botka mégis úgy érezte, cserbenhagyta a pártja, nem álltak ki mellette. Volt olyan vezető politikus, aki a múlt hétvégén fel sem hívta, az alapszervezetek pedig, amelyek megvédhették volna, nem szólaltak meg. Vasárnapra eldőlt minden. Lemondott, mert úgy érezte, elfogyott körülötte a levegő. Követte őt az alelnöki posztról távozó Ujhelyi István, Ruff Bálint tanácsadó és Kerényi György is, aki a kommunikációért volt felelős. Botka legutóbbi nyilatkozatában a Fidesz ügynökeiről beszélt. „Sajnos hibáztam, mert nem gondoltam, hogy a demokratikus pártok nem akarnak nyerni 2018-ban, céljuk csupán annyi, hogy néhány ellenzéki helyet szerezzenek az Orbán-rezsim parlamenti padsoraiban. Azt sem tudtam, hogy a politikai maffia mennyire behálózta a demokratikus ellenzéket, benne sajnos a saját pártomat is” – mondta.

 Távoznak az elnökségi tagok, a háttérben itt is Molnár Zsolt
Fotó: Bazánth Ivola

Molnár Gyula pártelnök a hétfői elnökségi ülésen azt javasolta Molnár Zsoltnak, kérjen maga ellen fegyelmi vizsgálatot, de ő ezt nem tette meg. A felszólalásokból kiderült, hogy a vizsgálat elindításához valóban nem lett volna meg a kétharmados többség. Így a pártelnök nem is forszírozta tovább a kérdést. Bár Molnár Gyula bizakodott, új kezdet lehetőségéről beszélt, és azt mondta, tárgyalásokat kezd a baloldallal, a Botka-fejezetnek valójában még nincs vége. Hiller István szombatra összehívta a választmány ülését, ahol várhatóan elszabadulnak majd az indulatok. A szocialista politikusok a történet végkimenetelére több teóriát vázolnak: az egyik szerint az ötszázalékos parlamenti küszöböt is nehezen fogja elérni az összetöpörödő MSZP. Ez lényegében a párt halálát jelentené. A másik verziónak is ugyanez a vége: de először kettészakad a párt, a Botka-hívek nem akarnak majd az „árulókkal” egy szervezetben lenni.

Az MSZP romlásából ellenzéki oldalon a DK, de legfőképpen a Jobbik fog hasznot húzni. És a Fidesz, amely most egy lépéssel megint közelebb került a kétharmadhoz.