Borzasztó helyzetben van a magyar oktatás, több szempontból is az utolsók között állunk az Európai Unióban

Pénteken alig néhány órával a Független Diákparlament Kossuth téri tüntetése előtt mutatta be az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete azt a átfogó tanulmányt, amelyből lesújtó kép rajzolódik ki a magyarországi oktatás helyzetéről. A Közoktatás indikátorrendszere címet viselő tanulmányhoz a kutatók egy 95 szempontból álló rendszer alapján vizsgálták meg a magyar oktatást. Megállapításuk szerint aggasztó a helyzet, a kutatásból legalábbis a következők derülnek ki:

• Az Európai Unióban csak három olyan ország – Csehország, Szlovákia és Litvánia  – van, amely GDP-arányosan kevesebb pénzt fordít az oktatásra Magyarországnál.
• Hatalmas az egyenlőtlenség és a különbség a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű gyerek teljesítménye között, egy tizedikes hhh-s gyerek rosszabbul teljesít, mint egy hatodikos nem hhh-s társa. Ennél nagyobb egyenlőtlenség csak Szlovákiában lehetett tapasztalni.

Fotó: MTI/Balázs Attila

• Relatíve magas az korai iskolaelhagyók száma, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például 20 százalék körüli az arány, vagyis ott minden ötödik gyerek idő előtt abbahagyja az iskolát. Csongrád megyében ez az arány 5 százalék. Ebben jelentős szerepet játszik, hogy az Orbán-kormány 2012-ben 18-ról 16 évre csökkentette tankötelezettség korhatárát. Kirívóan magas a lemorzsolódási arány azoknak a programoknak az esetében, amelyeket kifejezetten azért indítottak útnak, hogy az iskolát már korábban elhagyó gyerekeket visszatérítsék a közoktatásba.
• Néhány éven belül jelentősen vissza fog esni a felsőoktatásban tanuló gimnazisták száma. Egyetemre vagy főiskolára 2020-tól nem lehet felvételizni nyelvvizsga nélkül, amihez képest 2016-ban a gimnáziumokban tanuló diákok  mindössze 53 százaléka tanult legalább heti öt órában angol, német, francia, olasz vagy spanyol nyelvet.
• A béremelés ellenére a tanárok fizetése jelentősen elmarad a hasonló végzettségű, de egyéb munkakörben dolgozó diplomásokétól, egy főiskolai végzettségű tanár csak az átlagbér 80 százalékát,  egy egyetemi végzettségű pedig a 60 százalékát (!) kapta meg havonta 2016-ban. A szakma egyszerűen elöregszik, az 50 évnél idősebb tanárok aránya évek óta nő, a 29 évnél fiatalabbaké viszont csökken. Jellemző, hogy a magyarországi középiskolákban alig fél százalék a pályakezdő tanárok aránya, amely 2003-ban még két százalék körül alakult.